Weblabor

Az Apache .htaccess állományának lehetséges beállításai sok kezdő (sőt néhány tapasztaltabb) webfejlesztő számára is homályosak. Nos, nemrég megjelent egy alapos ismertető, mely egészen az alapoktól indulva járja körbe a .htaccess lehetőségeit. A leírás rögtön tisztázza, hogy a .htaccess maga az állomány neve, és nem egy használandó kiterjesztés, és innen egészen a hibaoldalak beállításától a jelszóvédelmen át a könyvtárlistázás megakadályozásáig is eljut.

Gyakran visszatérő probléma (és tipikusan ideális megoldás nélküli gond) Windowson futó adatbázisok elérése Linux alól. Amennyiben egy jól használható megoldást találunk, megvan az esélye, hogy ugyanaz nem fog Windowson működni, és ez fordítva is előfordulhat. Az ODBTP, azaz az Open Database Transport Protocol egy TCP/IP alapú protokoll ODBC műveletek távoli végrehajtására. PHP-s kiterjesztés formájában is elérhető.

Ahogy a PHP.net korábban hírt adott róla Chris Shiflett azon dolgozik, hogy egy közösségi alapon szerveződő PHP-orientált oldalt indítson be, mely a PHP.net 'hivatalosságával' és a különböző kereskedelmi érdekeltségek által fenntartott online magazinok (php|architect, PHPMagazine, phpbuilder, stb.) üzleti kötődéseivel ellentétben teljesen a vállalkozó szellemű segítőkre építve tudna működni. Néhány olvasónk számára nehéz lehet elképzelni, hogy ez működhet, és mégis...

Web Application Component Toolkit néven kezdett saját problémái megoldására egy keretrendszer fejlesztésébe Jeff Moore, és ennek gyümölcseként jelent meg a 0.1-es alpha változata a WACT-ként rövidített rendszernek. Mondhatjuk, hogy nem túl izgalmas hír egy új keretrendszer megjelenése, minek is foglalkoznánk vele. Az az igazság, hogy a WACT nem az a tipikus átgondolatlanul fejlesztett kódgyűjtemény, nagyonis logikusnak látszik a felépítése.

Január 16-án megjelent a Perl programozási nyelv 5.8.3-as verziója (a híradással egy kicsit elcsúsztunk). Ez a verzió az 5.8-as széria egy hiányosságát javítja.

Igen, a címben szereplő csavar lehetséges. Legalábbis Internet Explorerben, hiszen az URL kifejezés paraméterének JavaScript URL-t is elfogad a böngésző. Ezzel például background: url("javascript: ..."); módon lehetővé válik aktív tartalom beépítése a stíluslapba.

Kérdés, hogy miért is jó ez? A Microsoft böngészője sokhelyütt nem támogatja kellőképpen a szabványokat, ezért időnként JS kóddal kell besegíteni. Egyszerűbb egy helyen tartani a speciálisan Internet Explorernek szánt formázási kódokat, akár CSS-ről, akár JS-ről van szó. Nade rossz oldala is van ám ennek...

Ismét csak ámulhatunk és bámulhatunk. Most már nem egy házat épít valaki CSS-el, hanem egy komplett fotorealisztikus képet ceruzahegyekről. Nem teljesen fair a dolog persze, mert szinte pixelekből építi fel a szerző a képet, azaz a határolóvonalakkal együtt egyszerre több pixelt is felhasználva, így viszont a különböző hatások és transzformációk lehetősége eléggé széles. Senki ne ismételje meg otthon - azaz nem gyakorlati használatra való :)

A PHP dokumentáció forrása XML formátumban tárolódik, melyet különböző általános célú eszközökkel konvertáljuk a célformátumokra (HTML, PDF, CHM). A dokumentáció óriási mérete a fordítók dolgát vliágszerte megnehezíti az új fordítások ellenőrzésében, ráadásul a HTML verzió generálását is nagyon lassúvá teszi. Ezért állt elő Wez Furlong a Livedocs nevű dokumentáció prezentációs eszközzel, ami közvetlenül végzi el az XML-ből HTML-be konvertálást, az eredményt pedig szükség esetén gyorsítótárazza. Működő változatok már elérhetőek...

A "Színes dobozok" (Colored boxes) egy CSS alapú weboldal tervezési ismertető címe, mely egy igen alaposan kifejtett leírás arról, hogyan készíthetünk CSS-t alkalmazó weboldalt az alapoktól kezdve. Az ismertető egy grafikus tervvel indul, majd megmutatja, hogyan érdemes elkülöníteni a szerkezeti elemeket, miképpen tudjuk pozícionálni a tartalmakat a kívánt vizuális hatás eléréséhez.

A Sitepoint.com oldal jelentette meg nemrég Simon Willison újabb cikkét, mely ezúttal egyszerű JavaScript ötleteket ad űrlapjainkhoz. Néhány tipp eléggé drasztikusan beleavatkozik az űrlapok megszokott működésébe, ezért néhány olvasó szkeptikusan fogadta a javaslatokat, és azt ajánlották másoknak, hogy vigyázzanak arra, hogy kevesebb 'meglepetést okozzanak' a felhaszálóknak, hiszen azzal akár mindnen igyekezet ellenére is használhatatlanabbá válhatnak a formok. Nézzük a tippeket.