Weblabor

A PHP kézikönyv nemrég gazdagodott a PHP 4-ről a PHP 5-ös verzióra áttérni szándékozók számára íródott tartalommal. Az új függelék foglalkozik a visszafelé nem kompatibilis változásokkal éppúgy, mint az új függvényekkel és beállításokkal. Azok számára is kötelező olvasmány, akik olyan programot fejlesztenek, ami esetleg PHP 5-öt használó szerveren fog futni később.

A múlt héten jelölték a CSS 2.1-es változatot ajánlás státuszra a W3C-nél. Mégis miért van szükség most egy 2.1-es ajánlásra, amikor a CSS 3 is már úton van? Nos, valójában csak arról van szó, hogy az immár hat éves CSS 2-es ajánlásban talált hibákat egy új szabványban be kellett vezetni, illetve a leírást szinkronba kellett hozni a mai implementációkkal. Így bekerült egy-két böngésző által megvalósított kiegészítés, és kimaradt néhány nem elkészült tulajdonság.

Korábban hírt adtunk a hazai W3C iroda és a Nemzeti Digitális Adattár Programiroda által szervezett konferenciáról, ezúttal jelenthetjük, elérhetőek az előadások anyagai. A konferencia weblapjának Program/előadások oldalán tölthetőek le, tekinthetőek meg a prezentációk (PDF/HTML/SVG formátumokban).

Az Oralce Technology Network oldalon ezen a héten indult el a "The Hitchhiker's Guide to PHP" című cikksorozat, melyben hetente újabb ismertetők jelennek meg a PHP felhasználásáról, különösen Oracle környezetben. A nyílt online-szeminárumként is reklámozott sorozat célja, hogy az Oracle Application Serverben immár beépített PHP-t minél több fejlesztővel megismertesse.

Sok vizuális HTML szerkesztő felület létezik, melyek böngészőben képesek futni, elsősorban a különböző CMS rendszerek felhasználóit megcélozva, akik nem igazán szeretnek tagekkel bajlódni, hanem inkább vizuális formában, a megszokott szövegszerkesztős környezetben dolgoznának. Ezek nagyrésze sajnos csak Internet Explorer alól működik, illetve pénzért vásárolható csak meg. Sajnos nem azért nem írják meg ezeket a szerkesztőket más böngészőkre, mert nem lenne lehetséges, hanem azért, mert nem érné meg.

A Bitflux Editor nagyot lép tovább azzal, hogy XML szerkesztést tesz lehetővé, ezt azonban a fejlett szolgáltatások kihasználása és a több operációs rendszer támogatása miatt csak Mozilla böngészőben lehetett megvalósítani. Éppen a hétvégén jelent meg a szerkesztő új verziója.

Az árnyékos hatások népszerűek, és mondhatni olcsó megoldások, hiszen manapság minden egyszerű képszerkesztő program támogatja árnyékok létrehozását. Sajnos azonban a web dinamikus világában nehéz olyan képeket kezelni, melyeken különböző hatások eleve szerepelnek (feliratok, árnyékok), sokkal kevésbé újrahasznosíthatóvá téve azokat. Ráadásul ha sok képet kell megjelenítenünk egy oldalon, és mindegyiknél árnyékra is szükségünk lenne, a letöltendő képek mérete jelentősen megnőhet. Mondanom sem kell, hogy van CSS alapú megoldás.

Az elmúlt hétvégén egy IE hibákat összegyűtjő oladalra adtam hivatkozást, mely a hibásan implementált CSS megoldáasokat sorolja fel, és azok megkerülésére ad tippeket. Az Explorer sajnos nemcsak hibásan implementált elemekkel rendelkezik, sok CSS tulajdonságnak vagy kiválasztási formának egyszerűen nem készítették el a megvalósítását. Ellentétben a többi böngészővel, melyek természetes fejlődésük során a hibákat folyamatosan javítják, az IE gyakorlatilag nem változik, ezért ezen hiányosságok megkerülő megoldásait nem fogjuk egy ideig elfelejteni.

A Sun és az IBM hozta létre a két legnépszerűbb Java implementációt, s bár mindkettőt széles körben használják, egyik sem érhető el nyílt forráskóddal. A NewsForge szerint különböző levélváltásokra és a Sun szóvivőjére hivatkozva folynak a tárgyalások a két óriáscég között egy nyílt forráskódú Java implementációt illetően. Kommentátorok szerint ez minden bizonnyal elősegítené a Java még szélesebb körű felhasználását, bár a Gartner Group és az IDG szerint már most is 60%-ban ezt a technológiát használják a nagyvállalati szektorban.