Weblabor

A választások estéjén az Indexen követtem az eseményeket, mikor egyszer csak felzúgott a laptopom hűtője. Ez azt jelzi, hogy valami elkezdte dolgoztatni a processzort. Körbenéztem és a fejléc alatt futó szövegre kezdtem gyanakodni. Gyorsan bele is néztem a kódba. Az első sornál - ahol egésszé akartak konvertálni egy sztringet - azonban elakadtam.

Mindig is kíváncsi voltál, hogy hogyan készül egy nagy webes projekt, de nem láttál mögé? Mik mozgatják a döntéseket? Véleményed van a Weblabor alapvető megoldásairól, részletes kritikád lenne? Kíváncsi vagy, hogy milyen apró lépésekből áll össze az, hogy végül egy megújult közösségi webhely várja majd a résztvevőket?

Nem ajánlhatunk a nagykönyv szerint megírt, végigélhető profi tervezési folyamatot, ugyanakkor azt reméljük, hogy kezdeményezésünkből végülis mi is és ti is sokat tanulhatunk.

Hosszú ideje használom a PuTTY-ot elégedetten. Aki nem ismerné: ez egy SSH kliens, azaz távoli szerverre lehet belépni vele parancssorosan. Az utóbbi időben eljutottam oda, hogy valamilyen megoldással, hogy kezdtem elégedetlen lenni vele: az tálcán szétszórva voltak a klienseim, ha több kapcsolatot hoztam létre ugyanarra a szerverre, vagy egyszerre több szerverre jelentkeztem be, akkor kezdett káoszra emlékeztetni a felület, ráadásul nem csak az egyes PuTTY ablakokat nem találtam meg gyorsan, de a többi program listájában is nehezült a navigáció. Van megoldás.

Török Gábor mutatott rá Rasmus Lerdorf minap előadott prezentációjára, mely a Getting Rich with PHP 5 (even though the Web is broken) címet kapta. A fóliák valójában több előadásnak is tűnhetnek, hiszen Rasmus először tévhiteket oszlat el arról, hogy egyszerű az XSS elleni védekezés (az IE hibáira külön figyelni kell), és a filter kiterjesztést is bemutatja. Ezután tér rá érdekes teljesítményoptimalizálási kérdésekre.

Juhász Attila hívta fel a figyelmünket, hogy a Ruby nyelv honlapja tegnapra egy igen komoly változáson esett át. Érdekes egybeesés, hogy a PHP honlapja is a napokban újul meg, legalábbis ami a mögöttes HTML (és részben a PHP) kódot illeti. A PHP.net webhely lapjai egyelőre csak ráncfelvarráson estek át, táblázatos elrendezésről CSS alapú megoldásra áttérve, melynél kifejezett igény volt a megjelenés szempontjából észrevétlen váltás. A Ruby honlap azonban sokkal többet lépett előre.

Nemrég írtam a műegyetemisták tárgyfelvételét is biztosítani hivatott új Neptun rendszer webes felületének tervezési problémáinak kapcsán arról, hogy az okosabb felület nem csak felhasználóbarátabb, hanem kisebb terhelés okozója is lehet. Érthetetlen, hogy szeptemberi tárgyfelvételnél miért mindig az előző félévben már felvett tárgyakat teszi elénk a rendszer, és csak külön lenyíló menü választás és űrlap beküldés árán láthatjuk meg az áhított aktuális félévet. Ezt pedig mindig ismételnünk kell, ha visszalépünk a tárgyfelvétel lapjára. Többek között ezt elégelte meg Gyimesi Ákos, és a kezébe vette az ügyet.

Az FSF.hu Alapítvány és a Magyar Ubuntu Közösség 2006. október 28. napján, szombaton megrendezi a Magyarországi Ubuntu Konferencia 2006 elnevezésű rendezvényét. A konferencia helyszíne a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem I épülete, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvényen előadást tart a Weblabor egyik szerkesztője, Török Gábor is, bemutatva az Ubuntu Linux rendszert az érdeklődőknek. A Canonical Ltd. támogatásával számos nemzetközi szinten ismert fejlesztő is tart majd előadásokat angolul.

A Budapesti Műszaki Egyetem többszöri próbálkozás után idén nyáron sikeresen áttért a korábbi grafikus terminált alkalmazó Neptun rendszerről a webes felületű Neptun.NET megoldáshoz. Nagy volt az öröm a hallgatók körében, számomra is nagy előrelépés volt, hogy nem kell külön kliens programot telepíteni, és bárhonnan intézhetem az ügyeimet. Mint BME hallgató most viszont egyelőre annak örülhetek, hogy már a nyár elején felvettem a tárgyaimat, és most csak apróbb javításokat végeztem volna el.

Az RSS (és Atom) használata hazánkban még nem igazán számít elterjedtnek, közös felelősségünk lehet, hogy elterjesszük azt - a megrendelőnek is lehet ilyen igénye, csak nem biztos, hogy tud róla. Ha az RSS elkészült, akkor még egy olyan komoly feladat van előttünk, melyet a legtöbben kihagynak, avagy el kell valahogy juttatni az információt a látogatóhoz: hahó, itt van ám ilyen is. A kulcsszavak: ikon, XSLT, JavaScript, RSS olvasó lehetnek.