Weblabor

Amennyiben egy felhasználó olyan oldalt kér le webhelyünkről, mely nem létezik, 404-es hibát generál, mely hatására a szerver beállításától függően valamilyen hibajelzést kap erről. Amennyiben olyan ingyenes szolgálatóra vagyunk szorulva, ahol a 404-es oldalak valamilyen portál honlapjára irányulnak, akkor nem sokat tudunk hasznosítani az 'A List Apart' újabb cikkéből. Ha azonban saját 404-es oldalt készíthetünk, akkor mindenképpen megéri átfutni a tanácsokat.

Rengeteg ötletünk volt a Weblabor új szlogenjére, de inkább úgy döntöttünk, hogy ezeket elrejtjük olvasóink fejeiben. Arra kérjük azon olvasóinkat, akik találni vélnek ötletes szlogeneket fejükben, hogy jutassák el azokat hozzánk az info (kukac) weblabor.hu címre!

Komolyabbra fordítva a szót, webhelyünkön hamarosan néhány átalakítást tervezünk, és úgy gondoltuk, hogy a "több, mint php" szlogen bár szakít a PHP-vel való szoros kapcsolattal (ahonnan indult az oldal), de még így is túl korlátozó, s mi ennél sokkal sokrétűbb tartalommal szolgálunk, szeretnénk szolgálni a jövőben. Ehhez a tartalomhoz pedig egy sokkal frappánsabb, ötletesebb szlogenre lenne szükségünk, így arra az elhatározásra jutottunk, hogy megkérdezzük ezzel kapcsolatban olvasóinkat.

Rendelkezésre álló (nem létező) költségvetésünket figyelembe véve annak a szlogen szerzőnek, akinek ötlete elnyeri tetszésünket és kiválasztásra kerül, egy PHP konferenciás bögrét tudunk felajánlani. Segítő szándékú olvasóink közreműködését előre is köszönjük!

Régesrégen mindenféle HTML trükköket kellett bevetni, mert az egyik böngésző ezt a HTML elemet értette, a másik meg azt... Aztán a JavaScriptekkel kellett bűvészkedni, jelenleg pedig a piacvezető böngésző gyártójának, illetve a nem rendszeresen frissítő felhasználóknak köszönhetően CSS trükkök alkalmazására van szükség. Habár a CSS ajánlás sokmindent tisztán megfogalmaz, egyes böngészők fejlesztői direkt nem úgy implementálják vagy nem sikerül, akármennyire is akarják. Éppen a hibákat lehet kihasználni a hibák elkerülésére.

Egyre több hír szól a PHP 5-ről, különösen arról, hogy milyen 'csodákat' hoz majd az új verzió számunkra. A legújabb alapértelmezésben szállított kiterjesztés az SPL, mely már régóta fejlesztés alatt áll, az alapértelmezetté tételt azonban csak most határozták el. Az egyszerűen csak Standard PHP Library-nak nevezett kitejesztés lehetőséget ad a PHP operátorainak és vezérlési szerkezeteinek előre definiált felületek szerinti 'túlterhelésére' (override-olására).

A Digital Web Magazineban Peter-Paul Koch szerzeményeként megjelent 'The Behavior Layer' című cikk (sajnos) konkrét kód példák nélkül vállalkozik arra a "felvilágosító" feladatra, hogy a JavaScriptet helyére tegye a webfejlesztők fejében. Sokan korlátok nélkül alkalmazzák a JavaScriptet, akár úgy, hogy nem is tudnak róla egy vizuális szerkesztőnek "köszönhetően". Mások azonban teljesen elutasítják a használatát. Peter írása segíthet megvilágítani, hogy miért nem helyes egyik álláspont sem.

Az utóbbi napokban számos érdekes közlemény látott napvilágot, mely egyértelműen azt mutatja, hogy a MySQL egyre inkább megkomolyodik, azaz magasabbra próbálja pozícionálni magát. Az SAP adatbázis termékének fejlesztését átvéve a kritikus nagycéges szektorral is komoly kapcsolatot fenntartó cég most a MySQL adatbázis helyzetét is javítani próbálja több eszközzel is.

Először is a Zend-el bejelentett partnerségnek köszönhetően az eddigi de-facto PHP-MySQL társulást (mely a PHP 5-el bekövetkező licenszelési problémákkal egy kicsit megrengett) most komolyan megerősítette.

A Visibone referenciakátyái abban segítenek, hogy a kezdő HTML vagy JavaScript használók bátrabban induljanak neki a szöveges alapú fejlesztéshez a vizuális eszközöket félretéve. A CSS formázásra is kitérő kártyák és kihajtható lapok azonban nem csak a kezdőknek jöhetnek jól, a reguláris kifejezések specialitásait vagy a CSS tulajdonságokat részletező referenciák haladóknak is hasznosak lehetnek.

Néhány részlet a kártyákból (mint a fenti reguláris kifejezés referencia) elérhető használható méretben ingyenesen is, a kártyák nagyrésze pedig erősen csökkentett méretben megtekinthető a weboldalon (egy példa).

A W3C XForms 1.0 ajánlása 2003 októberében vált véglegessé, ezért most már érdemes elkezdeni ismerkedni a „szabvánnyal”. Az XForms a weben használt űrlapokat új szintre helyezi, sokkal több lehetőséget adva a felhasználói felület felépítésében és az adatok továbbításában. Az XML.com és a DevShed egy-egy cikke rendkívül praktikus bemutató az XForms alapjaihoz.

A Designing for Civil Society webhelyen jelent meg Dan Bashaw és Mike Gifford alapos elemzése a tíz legjobb "elektronikus aktivisták" által használható eszközről. Elsősorban az demokrácia elektronikus, a civil társadalom által megvalósított vetületére kell gondolni, ezért a különböző szabadon használható tartalomkezelő (illetve a tartalomkezeléshez valahogy kapcsolódó) rendszerek kerültek górcső alá. Az elemzés célja végülis nem annyira a tíz konkrét eszköz vizsgálata, hanem a különböző megközelítések összevetése a közösségi alapon szerveződő információ-szolgáltató és társadalom-építő eszközök tekintetében.

Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteű lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteűt mgaát, hneam a szót eszgébéen.