JavaScript - a viselkedési réteg
A Digital Web Magazineban Peter-Paul Koch szerzeményeként megjelent 'The Behavior Layer' című cikk (sajnos) konkrét kód példák nélkül vállalkozik arra a "felvilágosító" feladatra, hogy a JavaScriptet helyére tegye a webfejlesztők fejében. Sokan korlátok nélkül alkalmazzák a JavaScriptet, akár úgy, hogy nem is tudnak róla egy vizuális szerkesztőnek "köszönhetően". Mások azonban teljesen elutasítják a használatát. Peter írása segíthet megvilágítani, hogy miért nem helyes egyik álláspont sem.
A megfelelő JavaScript használat kulcsa abban rejlik, hogy az oldal használható legyen JavaScript nélkül is. Még ha nem is élvezhető annyira, akkor is funkcionálisan ugyanúgy kell működnie az oldalnak, mint dinamikus komponensek nélkül. A cikk javaslata szerint érdemes a CSS analógiáját elővenni, hiszen a CSS használata nélkül oldalunknak egy olyan nézetét készítjük el, mely tisztán a tartalmat helyezi középpontba (legalábbis ideális esetben). A CSS egy megjelenítésbeli réteget ad az oldalhoz, míg a JavaScript a viselkedést változtatja meg, interakcióra ad lehetőséget.
Fontos lehet arra is gondolni, amire egyébként kevesen szoktak számítani, hogy nem csak XHTML, XHTML + CSS és XHTML + CSS + JavaScript nézetekre kell felkészülni. Elképzelhető az XHTML + JavaScript környezet is, például ha valaki saját stíluslapot állított be. Ez nem annyira extrém helyzet, hiszen éppen nemrég adtunk hírt olyan böngésző fejleményekről, melyekkel egyes weboldalakhoz tartozó külön beállításainkat tudjuk tárolni (a jövőben akár saját CSS-t húzhatunk egy webhelyre a bögnészőnk beállításával a CSS Zen Garden mintájára).
■ A megfelelő JavaScript használat kulcsa abban rejlik, hogy az oldal használható legyen JavaScript nélkül is. Még ha nem is élvezhető annyira, akkor is funkcionálisan ugyanúgy kell működnie az oldalnak, mint dinamikus komponensek nélkül. A cikk javaslata szerint érdemes a CSS analógiáját elővenni, hiszen a CSS használata nélkül oldalunknak egy olyan nézetét készítjük el, mely tisztán a tartalmat helyezi középpontba (legalábbis ideális esetben). A CSS egy megjelenítésbeli réteget ad az oldalhoz, míg a JavaScript a viselkedést változtatja meg, interakcióra ad lehetőséget.
Fontos lehet arra is gondolni, amire egyébként kevesen szoktak számítani, hogy nem csak XHTML, XHTML + CSS és XHTML + CSS + JavaScript nézetekre kell felkészülni. Elképzelhető az XHTML + JavaScript környezet is, például ha valaki saját stíluslapot állított be. Ez nem annyira extrém helyzet, hiszen éppen nemrég adtunk hírt olyan böngésző fejleményekről, melyekkel egyes weboldalakhoz tartozó külön beállításainkat tudjuk tárolni (a jövőben akár saját CSS-t húzhatunk egy webhelyre a bögnészőnk beállításával a CSS Zen Garden mintájára).
