Weblabor

Sikerült ma egy érdekes kis PHP bugot fogni. Épp nekiálltunk átállni az új AmfPHP-re, minden szépen és jól ment, de kollégámnak (]-[appy) lett egy fura hibája. Egy addig teljesen jól működő osztály használatakor a PHP azt mondta, hogy nem található az osztály. Miközben ő debuggolta az autoloadunkat én is belefutottam egy hibába: kis debuggolás után kiderült, hogy ugyanarról az esetről van szó. A pontos felállást most nem vázolnám itt, de sikerült szépen lecsupaszítani egy egyszerű verzióra.

Sacha Labourey tollából olvashatunk egy kis összefoglalást a JBoss következő fő verziójának, az 5-ös JBoss AS-nek az állapotáról. A sokat csúszkáló, sokak által már nagyon várt verzió hamarosan RC1-es státuszba lép, és várhatóan a GA is a kezeink közé kerül még a nyáron.

Pontosan egy hete számoltunk be a Trac 0.11-es változatának kiadásáról. Most még több, csupa egyest és nullát tartalmazó friss verzióról tudunk beszámolni, hiszen párhuzamosan jelent meg a Symfony régóta várt 1.1-es, illetve egy javarészt csak hibajavításokat tartalmazó Doctrine 0.11.0 kiadás. Ez utóbbi jelentősége ott van, hogy mostantól az sfDoctrinePlugin hivatalosan támogatott lesz a webes keretrendszer fejlesztői által.

Szép csendben, minden nagyobb csinnadratta nélkül egyszer csak megérkezett a Trac legújabb mérföldköve, a 0.11-es változat. A majd’ két éve kiadásra került 0.10-hez képest (amiből szintén most érkezett frissítés) jópár újdonsággal szolgál ez a kiadás, de azért lesz mit pakolni a következő nagy csomagba is.

Amint belefogtam a blogmarkként is felhozott HTML5 előadás megtekintésébe, fedeztem fel, hogy még egy fél tucat prezentációnak témája a (Google) Gears, így a teljesség kedvéért az alábbiakban összefoglalom, hogy a téma iránt érdeklődők milyen kincsek várják a Google I/O 2008 előadásanyagai között.

A weboldalak eredendően dokumentumok voltak. Az akadálymentességi szempontok ahhoz lettek igazítva, hogy a dokumentumok fogyasztását lehetővé tegyék a legszélesebb réteg felé. Manapság már inkább webalkalmazások vannak, máshogy kell megközelíteni az elérhetőségi kérdéseket, a látogatóból lett felhasználó már nem (csak) dokumentumokkal találkozik, azzal pedig nem lehet mindig takarózni, hogy ne csinálj ajaxos alkalmazást, mert nem látják a „vakok”. De akkor mi a teendő? Ezt a kérdést járta körbe T. V. Raman (Google mérnök) a Google I/O 2008 konferencián tartott Leveraging Web 2.0 Design Patterns For Enhanced Accessibility előadásában.

Szerdán elindult a DrupalCon Szeged regisztráció fizető rendszere, így lehetőség nyílik jegyek, szobák, támogatói pólók és busz helyek vásárlására. A jegyen kívül minden elem opcionális (ha valaki Szegeden lakik vagy másképp oldja meg a szállását például). A regisztrációban vásárolható szobák jó része több ágyas, ezeket meg lehet osztani más résztvevőkkel akár ismerősökkel, akár a DrupalCon oldalon keresztül jelentkező érdeklődőkkel. Így bárki jelentős összegeket takaríthat meg.

Korábban már a szervezők bejelentették, hogy az előadások beküldésére is lehetőség van, illetve a konferencia szponzorokat is vár. Reméljük minél több hazai Drupal használóval találkozhatunk majd Szegeden!

Steve Yegge (előbb Amazon, majd Google mérnök) js2-mode-ját egy blogmark erejéig már érintettem, akkor idő hiányában nem tudtam részletesebben bemutatni, így ezt most pótolnám. JavaScript fejlesztéshez Emacs-felhasználók számára a java-mode-tól kezdve a Karl Landström-féle javascript.el-en át több megoldás kínálkozott, de azok tudásukban messze elmaradtak egy komolyabb fejlesztő eszközzel szemben támasztott elvárásoktól.

Jan Wolter Javascript Madness publikációjában az aktívan JavaScriptet használó Web Paint-by-Number honlap fejlesztése közben végzett kisérleteit, tapasztalatait gyűjtötte össze, amelyekbe a böngészők oldaláról a JavaScript eltérő kezelése kapcsán futott bele. Értekezésében elsősorban az eseménykezeléssel kapcsolatos problémákat boncolja, de szó esik a dinamikus szkript betöltésről és a renderelést végző motorokról (layout engine) is. Jan cikke végén az egyes böngészőkről alkotott véleményeit összegzi; kiszámíthatóság szempontjából például jobbnak tartja az IE hibáit, mint az Opera gyors iramú fejlesztését, ahol a bugok javításai sokszor újakat szülnek.

A PHP fejlesztőket megcélzó Rails blogot már többször is elővettük a Weblabor hasábjain, nemrég PHP to Ruby Reference ötletüket blogmarkoltuk, ahol több tucat PHP-ben megismert függvény Rails alatti használatát mutatják be a készítők. A Rails for PHP programmers legutóbbi bejegyzésében – melynek tartalma a vele egybecsengő nevű könyvben kerül bővebb kifejtésre – arra hívja fel a figyelmet, hogy webalkalmazás fejlesztés során csak azokat az állományokat tegyük a webszerveren keresztül láthatóvá, amelyeket tényleg szükséges, hogy a kliens elérhessen; konfigurációs fájlokat, önállóan nem meghívott kódkomponenseket stb. helyezzük a wwwroot fölé.