Weblabor

A DBDesigner4 szoftverével vált híressé Michael Zinner, és ennek köszönhette, hogy a MySQL kötelékébe vette, és felkérte számos asztali szoftver kifejlesztésére, melyeket azóta örömmel töltenek le és használnak a MySQL alkalmazói. A megjelent ingyenes Migration Toolkit, Administrator és Query Browser eszközök mind az ő nevét dícsérik. Bár ezeknek vannak kisebb hibái, újabb eszközök fejlesztése is kilátásban van, illetve sokan vártunk a DBDesigner4 felújított kiadására.

Mint ismeretes a kereső-óriás fontos összekötőkapocs az online hirdetők és a tartalomszolgáltatók között. A Pay-per-Click technológia átkattintás alapú, tehát a hirdető csak akkor fizet a reklámért, ha az ténylegesen egy látogatót irányít a weboldalára. Bár a Google bevételeinek több mint kilencven százalékát az online reklámok adják, szokatlan lépésre szánta el magát: megcélozza az offline médiát is.

Egyre több helyen jön szembe velünk XUL alapon fejlesztett megoldás. Éppen ma jelentettünk meg egy blogmarkot, mely a XUL szerkesztőségi felülettel megvalósított Elixon CMS demó oldalára vezet, illetve egy másikat, mely Alan Knowles XUL naptár fejlesztési tanulságait ecseteli. Ezek viszont mind eltörpülnek a ThinkPHP blogban található bejegyzés mellett, mely Európa valószínűleg legnagyobb XUL projektjéről szól.

Naiv voltam. Azt hittem, hogy nincs olyan dolog a keresés terén, ami a közeljövőben bevezetésre kerülhetne, s eltéríthetne attól a gondolattól, hogy a Google a legjobb. Van... Nem tudom, csak nekem újdonság-e a Yahoo! Query lehetősége?

A prototype.js egy nagyon jól használható JavaScript rutingyűjtemény, mely főként AJAX/Web 2.0 fejlesztésekhez készült (számos program/rutingyűjtemény épít rá), de egyéb környezetekben is vannak nagyon jól használható részei. Egy dolog hiányzott hozzá eddig, a dokumentáció. Bár a forrása nem bonyolult, mégis úgy érzem, hogy nagyon hasznos olvasmány lehet a most megjelent bemutató Sergio Pereira tollából.

A Konqueror böngészőmotorjának az Apple által történő felkarolásával, majd a már Apple féle változatnak, a Webkit motornak sokkal nyíltabbá tételével a Safari elkezdett szárnyalni, s manapság talán a szabványok terén az egyik leggyorsabban fejlődő böngésző (az Opera és a Firefox előtt), s a szabvány megvalósítások terén is nagyon elöl jár (csak azért nem írom, hogy legelöl, mert nincs objektív lehetőségem az összehasonlításra). A WebKit motorban újabb CSS 3 tulajdonságok kerültek megvalósításra.

Kő, papír, olló! Sokunk számára ismerős játékot idéz ez a három szó, melyben egyszerű szabályok szerint két játékos a három szimbólumból választott darabok egymáshoz képest definiált viszonya szerint nyer, veszít vagy döntetlent ér el. Erre a játékra építette a Microsoft Magyarország a webszolgáltatásokat népszerűsítő akcióját, mely értékes nyereményekkel is kecsegtet.

Jason Kottke szeret vízionálni, a Google Browser ötletét is sokáig lebegtette, talán nem meglepő, hogy legújabb blog bejegyzésében is visszatérnek a Google saját böngészőjének kialakítási előnyei. Most azonban kicsit többről van szó. Az utóbbi időben láthattuk, hogy a Google és a Yahoo is terjeszkedik az asztali programok terén, a Google nemrég megjelent Sidebar szolgáltatása, és a Yahoo által felvásárolt Konfabulator mind részben a saját szolgáltatásaik biztosítását segítik, részben más tartalmak elérését biztosítják.

A sokunk által követett, és rendszeresen hasznos és sok esetben trükkös technikákról cikkező A List Apart történetének újabb lépéséhez érkezett. A legutóbbi, sokat másolt, túl általános megjelenés helyett egy egyedileg a magazin igényeihez tervezett arculatot alakítottak ki, és a tartalom újrarendszerezése mellett a háttérprogramot is teljesen újraírták Ruby on Rails alapokon.

Az utóbbi napokban több helyen is felbukkant a GData nevű webhely linkje, ahol több mint tizenkét millió szó és md5 hash érték párja érhető el. Sok fejlesztő használja a PHP vagy valamely SQL adatbázis md5() függvényét, hogy a felhasználók jelszavait elkódolja. Lévén egyirányú kódolás, ez lehetővé teszi, hogy a kódból ne tudják automatikusan visszaállítani a jelszót. Ha azonban gyakori jelszavakat, vagy gyakori módszerekkel előállított jelszavakat használunk, egy kód szótár alapján visszafejthetőek az eredeti karaktersorozatok. Ezért nem örülnek sokan ennek az óriási mértékű adatbázisnak.