Archívum - 2009
február 20
O’Reilly and Palm announce the first book for building apps for webOS
Az első fejezet online is olvasható, amelyben a Palm webOS-ének architektúrájáról olvashatunk
■ Order of the Day: CSS Properties
Milyen sorrendben célszerű a CSS tulajdonságokat blokkon belül megadni?
■ Zend announces public beta of a new product: Zend Server
Beta verzióba lépett a Zend Server. Vajon csak egy újabb XAMPP?
■ Mire jó a web?
A kérdés merőben filozofikus.
Ahogy mondani szokás, a XXI. században analfabéta, aki nem képes minimális szinten kezelni a számítógépet, azaz nem tud fogadni/küldeni e-mailt, nem tud "rákeresni" valamire a Google-ban. Tegyük fel, hogy ezen túlvagyunk.
Rendben.
De többek lettünk ettől? Boldogabbá tett minket ez a "web" dolog?
Mennyiben más ez, mint az eddig megszokott dolgok? Eddig is leveleztünk, írtunk és olvastunk könyveket, építettünk kapcsolatokat, vásároltunk ezt-azt, hallgattunk és írtunk zenét, pókereztünk, szexeltünk, adóbevallottunk, de most megtanultuk mindezt elektronikus formában intézni. Mindez eddig is létezett, csak a forma volt nyögvenyelősebb, lassabb.
Rendben. És?
Mi változott lényegében?
Mi változott azon túl, hogy mindennek (vagy legalábbis egy csomó dolognak) létrehoztuk az elektronikus változatát?
Miért érzem úgy, hogy nem használjuk ki a web lényegében rejlő legfőbb lehetőséget, azt, hogy összeköt minket? Azért, mert nem vagyunk elég nyitottak? Vagy nem beszélünk elég idegen nyelvet?
Amit hiányolok, az az, hogy van itt egy lehetőség, amit nem használunk ki eléggé, nem aknázzuk ki a lényegében rejlő lehetőségeket, csak interpretálunk általa már eddig is létező dolgokat. Vagy nem is ismertük még fel, hogy milyen lehetőségeket rejt ez az egész?
Mi a lényegi újdonság ebben az egész "web" dologban? Úgy érzem, az, hogy összekapcsol minket és ezáltal megváltoztathatná mindazt, amit a társadalomról, a kommunikációrol eddig hittünk, illetve tudni véltünk. Globalizáció alulnézetben. Valami igazán lényeges szaglik ebben az egészben, de ez a "lényeges" még nem került a felszínre, egyelőre (úgy tűnik) csak szaporítjuk a szót, szemetelünk, ostobaságokat fecsegünk és régi elképzeléseket öntünk új fornmába több tonna szén-dioxid kibocsátást generálva, igazából feleslegesen.
Mennyiben képes ez az új forma boldogabbá tenni minket?
■ Ahogy mondani szokás, a XXI. században analfabéta, aki nem képes minimális szinten kezelni a számítógépet, azaz nem tud fogadni/küldeni e-mailt, nem tud "rákeresni" valamire a Google-ban. Tegyük fel, hogy ezen túlvagyunk.
Rendben.
De többek lettünk ettől? Boldogabbá tett minket ez a "web" dolog?
Mennyiben más ez, mint az eddig megszokott dolgok? Eddig is leveleztünk, írtunk és olvastunk könyveket, építettünk kapcsolatokat, vásároltunk ezt-azt, hallgattunk és írtunk zenét, pókereztünk, szexeltünk, adóbevallottunk, de most megtanultuk mindezt elektronikus formában intézni. Mindez eddig is létezett, csak a forma volt nyögvenyelősebb, lassabb.
Rendben. És?
Mi változott lényegében?
Mi változott azon túl, hogy mindennek (vagy legalábbis egy csomó dolognak) létrehoztuk az elektronikus változatát?
Miért érzem úgy, hogy nem használjuk ki a web lényegében rejlő legfőbb lehetőséget, azt, hogy összeköt minket? Azért, mert nem vagyunk elég nyitottak? Vagy nem beszélünk elég idegen nyelvet?
Amit hiányolok, az az, hogy van itt egy lehetőség, amit nem használunk ki eléggé, nem aknázzuk ki a lényegében rejlő lehetőségeket, csak interpretálunk általa már eddig is létező dolgokat. Vagy nem is ismertük még fel, hogy milyen lehetőségeket rejt ez az egész?
Mi a lényegi újdonság ebben az egész "web" dologban? Úgy érzem, az, hogy összekapcsol minket és ezáltal megváltoztathatná mindazt, amit a társadalomról, a kommunikációrol eddig hittünk, illetve tudni véltünk. Globalizáció alulnézetben. Valami igazán lényeges szaglik ebben az egészben, de ez a "lényeges" még nem került a felszínre, egyelőre (úgy tűnik) csak szaporítjuk a szót, szemetelünk, ostobaságokat fecsegünk és régi elképzeléseket öntünk új fornmába több tonna szén-dioxid kibocsátást generálva, igazából feleslegesen.
Mennyiben képes ez az új forma boldogabbá tenni minket?
február 20
béla?=bela
Próbáltam utána járni és úgy vettem észre, hogy egy sokat lerágott csontról van szó, de megoldást rá mégsem találtam sehol. Arra lennék kiváncsi, hogy hogyan lehetne azt megoldani nem binárisan, hogy a mysql meg tudja különböztetni az ékezetes betűket az ékezet nélküliektől. Tehát ha béla-t keresek, akkor az ne dobja ki a bela-t.
■ emelkedő sorrendbeállítás szám & szöveg esetén
Sziasztok,
van egy mezőm, ilyen formátummal: 20 hogen (a mező többi rekordja is: "szám space szöveg" felépítésű)
van egy ilyen lekérdezésem:
mysql_query("SELECT lista FROM lejatszott ORDER BY lista ASC")
a sorrendi rendezés eredménye: 1 Béla, 10 Józsi, 114 Peti, 12 Mari, 124 Tomi, 13 Sanyi, ....stb
meg lehetne oldani az eredeti mezőformátum megtartásával, hogy "normális" emelkedő sorrend legyen? (tehát: 1 Béla, 10 Józsi, 12 Marci, 13 Sanyi, 114 Peti, 124 Tomi)
előre is köszi a válasz(oka)t!
■ van egy mezőm, ilyen formátummal: 20 hogen (a mező többi rekordja is: "szám space szöveg" felépítésű)
van egy ilyen lekérdezésem:
mysql_query("SELECT lista FROM lejatszott ORDER BY lista ASC")
a sorrendi rendezés eredménye: 1 Béla, 10 Józsi, 114 Peti, 12 Mari, 124 Tomi, 13 Sanyi, ....stb
meg lehetne oldani az eredeti mezőformátum megtartásával, hogy "normális" emelkedő sorrend legyen? (tehát: 1 Béla, 10 Józsi, 12 Marci, 13 Sanyi, 114 Peti, 124 Tomi)
előre is köszi a válasz(oka)t!
Két COUNT és azok összeadása egy lekérdezésben
Hello!
Gondoltam nem nyitok új topicot neki, hiszen az én problémám is hasonló:Ez egy fórum része. A lényeg az lenne, hogy ezen az oldalon több fórum is van (teljesen különálló oldalként). Minden fórumnak van egy egyedi ID-je.
A fórumoknak a témái és hozzászólásai is külön-külön táblában vannak.
Azt akarom elérni EGY lekérdezéssel, hogy Kiírom a Forum ID-t és mellé a témák, és a hozzászólások számát. Láthattok egy olyat, hogy ORDER BY total_entry DESC, nos ez meg a két count összege lesz, tehát kiírja, hogy az adott ID (fórum) hány bejegyzéssel rendelkezik (topic+hozzászólás), de ez még csak a jövő kérdése, mivel alapból itt megakadtam, de ebben is elfogadok segítségeket.
Sajnos a fenti query-vel és még sok másikkal is az alábbi eredményt kaptam (nah meg egy csomó más nagy számot):
{forum_id} {topic_total} {post_total}
13 | 43663 | 43663
15 | 14196 | 14196
7 | 1520 | 1520
5 | 462 | 462
8 | 210 | 210
17 | 204 | 204
6 | 172 | 172
16 | 73 | 0
1 | 36 | 36
9 | 30 | 30
Tehát a lényeg ugyan az, hogy ezt kiírjam, csak végre a valós eredményekkel... Utána meg jöhet a két COUNT összeadása, de amint mondtam csak ez után.
A segítségeket előre is köszönöm!
■ Gondoltam nem nyitok új topicot neki, hiszen az én problémám is hasonló:
SELECT t.board_id forum_id, t.topic_id, p.post_id, count(t.topic_id) as topic_total, count(p.post_id) as post_total
FROM mu2_forum_topics as t
LEFT JOIN mu2_forum_posts AS p
ON t.board_id=p.board_id
GROUP BY t.board_id
ORDER BY total_entry DESC
LIMIT 10A fórumoknak a témái és hozzászólásai is külön-külön táblában vannak.
Azt akarom elérni EGY lekérdezéssel, hogy Kiírom a Forum ID-t és mellé a témák, és a hozzászólások számát. Láthattok egy olyat, hogy ORDER BY total_entry DESC, nos ez meg a két count összege lesz, tehát kiírja, hogy az adott ID (fórum) hány bejegyzéssel rendelkezik (topic+hozzászólás), de ez még csak a jövő kérdése, mivel alapból itt megakadtam, de ebben is elfogadok segítségeket.
Sajnos a fenti query-vel és még sok másikkal is az alábbi eredményt kaptam (nah meg egy csomó más nagy számot):
{forum_id} {topic_total} {post_total}
13 | 43663 | 43663
15 | 14196 | 14196
7 | 1520 | 1520
5 | 462 | 462
8 | 210 | 210
17 | 204 | 204
6 | 172 | 172
16 | 73 | 0
1 | 36 | 36
9 | 30 | 30
Tehát a lényeg ugyan az, hogy ezt kiírjam, csak végre a valós eredményekkel... Utána meg jöhet a két COUNT összeadása, de amint mondtam csak ez után.
A segítségeket előre is köszönöm!
február 18
data grid
Sziasztok!
Egy előző témában merült fel a kérdés, hogy milyen (ingyenes) data grid-ek léteznek (szűrhető, rendezhető, stb. "táblázat komponensek").
Előkerült a Flex Advanced Data Grid, ami egy remek megoldásnak tűnik, illetve html alapú megoldásokat találtam itt:
http://www.smashingmagazine.com/2007/05/30/tables-and-data-grids-with-ajax-dhtml-javascript/
A kérdésem az lenne, Ti milyet használtok? Melyikkel érdemes kezdeni?
(sok adatról lenne szó, és jó lenne, ha valamilyen módon lehetne "külső" szűrőket is hozzávenni)
■ Egy előző témában merült fel a kérdés, hogy milyen (ingyenes) data grid-ek léteznek (szűrhető, rendezhető, stb. "táblázat komponensek").
Előkerült a Flex Advanced Data Grid, ami egy remek megoldásnak tűnik, illetve html alapú megoldásokat találtam itt:
http://www.smashingmagazine.com/2007/05/30/tables-and-data-grids-with-ajax-dhtml-javascript/
A kérdésem az lenne, Ti milyet használtok? Melyikkel érdemes kezdeni?
(sok adatról lenne szó, és jó lenne, ha valamilyen módon lehetne "külső" szűrőket is hozzávenni)
Adatbázis tervezés
Bizonyára egy könyv, adott tudománnyal kapcsolatban azért mutat be tervezési mintát, mert az eredményezi a legoptimálisabb gyakorlati alkalmazását az elméletnek.
Azaz, ha történetesen adatbázis tervezésről és egy adatbázis tervezési mintát bemutató könyvről van szó, akkor sokkal inkább az a fontos, hogy a könyvben leírtaknak megfelelő struktúrájú adatbázist hozzunk létre, mint az, hogy a jelenlegi tudásunkkal képesek leszünk-e kinyerni majd az adatokat?
Teljesen világossá vált számomra, hogy az adatbázisban nem a megjelenítés logikája szerint tároljuk az adatokat, ez viszont lényegesen bonyolultabbá teszi az adatok megjelenítését.
Ha figyelembe veszem a tervezési folyamat követelményeit, akkor minden olyan mező, ami ezidáig többértékű volt, egyértékű lesz, majd a következő lépésben minden egyértékű mező feloldásra kerül, így az adatok fizikailag elválnak a megjelenés logikájától.
Ezek az esetek klasszikusan olyankor következnek be, mikor egy mező több adatot is tárolhat.
Az én esetemben ha termékek nyilvántartásához adatbázist tervezek, akkor minden olyan adat külön táblába kerül, ami nem kizárólag egy termékre jellemző. Gondolok itt például a gyártóra, a termék árára, a beszerzési forrásra és még sorolhatnám.
Ez idáig rendben van, tökéletesen értem és valóban egy jól átlátható adatbázis keletkezik.
A gondom csak az, hogy nem bírok értelmes lekérdezéseket készíteni. Ezen elmélkedve (na meg több további adatbázis tervezéssel foglalkozó könyvet átolvasva) jutottam el odáig, hogy nézet táblát kell készítenem.
Úgy értelmezem, hogy a nézet tábla lesz az, amiben szinte olyan struktúrában jelenik majd meg az adat, ami alkalmas az egyszerű megjelenítésre, de nem hatékony az adatok kezelésében. Azt a könyv teljesen logikusan adatmegjelenítő nézetnek hívja.
Találtam még olyat, hogy összesítő nézet, ahol vannak számított mezők is.
Azaz, ha történetesen adatbázis tervezésről és egy adatbázis tervezési mintát bemutató könyvről van szó, akkor sokkal inkább az a fontos, hogy a könyvben leírtaknak megfelelő struktúrájú adatbázist hozzunk létre, mint az, hogy a jelenlegi tudásunkkal képesek leszünk-e kinyerni majd az adatokat?
Teljesen világossá vált számomra, hogy az adatbázisban nem a megjelenítés logikája szerint tároljuk az adatokat, ez viszont lényegesen bonyolultabbá teszi az adatok megjelenítését.
Ha figyelembe veszem a tervezési folyamat követelményeit, akkor minden olyan mező, ami ezidáig többértékű volt, egyértékű lesz, majd a következő lépésben minden egyértékű mező feloldásra kerül, így az adatok fizikailag elválnak a megjelenés logikájától.
Ezek az esetek klasszikusan olyankor következnek be, mikor egy mező több adatot is tárolhat.
Az én esetemben ha termékek nyilvántartásához adatbázist tervezek, akkor minden olyan adat külön táblába kerül, ami nem kizárólag egy termékre jellemző. Gondolok itt például a gyártóra, a termék árára, a beszerzési forrásra és még sorolhatnám.
Ez idáig rendben van, tökéletesen értem és valóban egy jól átlátható adatbázis keletkezik.
A gondom csak az, hogy nem bírok értelmes lekérdezéseket készíteni. Ezen elmélkedve (na meg több további adatbázis tervezéssel foglalkozó könyvet átolvasva) jutottam el odáig, hogy nézet táblát kell készítenem.
Úgy értelmezem, hogy a nézet tábla lesz az, amiben szinte olyan struktúrában jelenik majd meg az adat, ami alkalmas az egyszerű megjelenítésre, de nem hatékony az adatok kezelésében. Azt a könyv teljesen logikusan adatmegjelenítő nézetnek hívja.
Találtam még olyat, hogy összesítő nézet, ahol vannak számított mezők is.
