Weblabor

Egyre több webfejlesztő figyel oda arra, hogy lapjai ne csak a validátor számára legyenek szabványosak, de valóban elérhetőek és könnyen használhatóak is legyenek mindenki számára. Ennek érdekében terjed az a technika, hogy az oldal különböző részeihez (mint navigáció, tartalom) gyorsbillentyűket rendelnek, így kedvezve a billentyűzetet preferáló felhasználóknak. Egy kanadai cég azonban készített egy összegzést, melynek célja annak kiderítése volt: a különböző böngésző programokban mely billentyűkhöz rendelt már annak készítője funkciót. Az eredmény: sajnos lényegében nem maradt ki egy se. Ezért bár az alapötlet jó volt, inkább azt javasolják, hogy kerüljük a gyorsbillentyűk használatát.

Az FSF.hu Alapítvány 2003 áprilisában támogatást kapott a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületétől, melyet az alapítványnak az OpenOffice.org honosítására kell fordítania. A maradék 300 ezer leghasznosabb elköltésére az FSF.hu Alapítvány pályázatot ír ki. Pályázni lehet a bruttó 300 ezer Ft egy részére vagy akár egészére. Pályázhat természetes és jogi személy egyaránt. A vállalt feladatnak az OOo honosításával vagy magyar nyelvű dokumentálásával kell kapcsolatban lennie. További információ: FSF.hu - OOo Pályázat.

A HTML és az XHTML szabvány talán egyik legkevésbé használt és legkevésbé kihasznált eleme a link elem. Hol használjuk? Leginkább a stíluslapok megadásához. Hol lehetne még?? Nagyon sok helyen. A link elem feladata nem csak "egyszerű" stíluslapok kiszolgálása, hanem különböző tartalmak összekapcsolása lenne, lehetne. Hogyan? Nos, erről szól Derek Featherstone cikke.

A World Wide Web Consortium a mai napon két Document Object Model (DOM) specifikációt minősített ajánlottá. A DOM Level 3 Core segítségével a fejlesztők és script szerzők egy W3C dokumentum tartalmát, struktúráját és stílusát változtathatják meg. A DOM Level 3 Core and Save programok és scriptek számára teszi lehetővé, hogy betöltsenek, átalakítsanak és szűrjenek dokumentum tartalmakat.

Tegnap volt szó róla (Újdonságok a W3C-nél), hogy az XKMS javaslattervvé vált a W3C-nél. Ennek kapcsán az XML.com-on indult el egy új cikksorozat, mely Pythonban mutatja be, hogyan hozhatunk létre egy XKMS kiszolgálót. A sorozat első része az XKMS Messages in Detail című cikk, melyben a protokoll register funkcióját veszi górcső alá a szerző.

Egy érdekes cikk jelent meg a Hacknot oldalán a párban történő programozásról. Egy felmérésről van szó, melyet egy amerikai egyetem végeztek azt vizsgálandó, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az egyfejlesztős modellel szemben a kétfejlesztősnek. Bár a cikk is felmutat pár problémát a használt módszereket illetőn, és a levont eredményeket sem árt fenntartással fogadnunk, azért így is egy érdekes és tartalmas cikkről van szó.

Ene barátunk jóvoltából elkészült egy Netscapehez, Mozillához, Firefoxhoz használható kereső kiegészítő. Látogassunk el a Weblabor plugin oldalára, majd egyszerűen kattintsunk a linkre, és máris települni fog (beleegyezésünk után) a kereső modul.

Ha kerüljük is a webszolgáltások (web services) használatát, akkor is előbb-utóbb szembe fogunk kerülni valamilyen felülettel, ami csak webszolgáltatási ismeretekkel használható. A webservices.xml.com címen megjelent ismertető éppen abban nyújt segítséget, hogy PHP-ben a lehető legegyszerűbben tudjunk webszolgáltatásokkal dolgozni, kész eszközök felhasználásával.