Weblabor

Unalomig ismételjük, hogy ha egy problémával találjuk szembe magunkat, próbáljuk meg röviden megfogalmazni, hogy mi a gondunk. Ez egyenesen kis keresőkifejezésekhez vezet, amelyeket a megfelelő keresőbe adva rögtön megkapjuk a hasznos találatokat. He nem vagyunk megelégedve a találatokkal, akkor finomíthatjuk a keresést, vagy valamilyen téma specifikus kereső után nézhetünk. A BeebleX ez utóbbi feladatot látja el, PHP fókusszal.

Megjelent a Mozilla Firefox böngésző 1.0.6-os hibajavító változata. A napokban megjelent 1.0.5-ös változat (mely lokalizált formában nem is volt elérhető) egy hibáját javítja, továbbá az 1.0.4-es verzióhoz képest stabilitásbeli változásokat, illetve 12 biztonsági hiba (2 kritikus) kiküszöbölését hozza. A frissítés javasolt!

A webes felületek kialakításakor három alap képességre van szükség: a dokumentum vagy alkalmazás szerkezetét (HTML/XHTML), megjelenését (CSS) és viselkedését (JavaScript) kell tudni jól definiálni. A Web Standards Project számos feladatkört próbált meg betölteni, hozzájuk fűzödik a modern böngészők használatát népszerűsítő kampány is, mostanában azonban a webfejlesztők és a böngésző illetve webszerkesztő programok készítőinek segítésén munkálkodnak, nem a felhasználókhoz szólnak. Érdemes rájuk odafigyelni.

A PHP.net-en elérhető dokumentáció olvasásával általában nincs probléma, a számos tükörkiszolgáló megbízhatóan teszi lehetővé a kézikönyv lapjainak böngészését. Azonban ha mégsem lenne lehetőségünk az online verzió elérésére, vagy csak egyszerűen aktuálisabb tartalomra vágyunk, máshoz kell fordulni. Előfordul, hogy technikai okok miatt hetekig nem frissül az online olvasható PHP dokumentáció, de egyre egyszerűbb az aktuális kézikönyvhöz hozzájutni.

Számos elsőre inkonzisztensnek látszó böngésző hiba található az Internet Explorerben. Egy bizonyos Ingo Chao megkísérelte ezek jó részét a hasLayout belső jelzőbit alapján vizsgálni, már amennyire a fekete doboznak tekinthető megjelenítő motor ezt megengedte. Arra jutott, hogy számos hiba arra vezethető vissza, hogy az Internet Explorerben valójában két motor dolgozik.

Nemrég blogmarkoltuk Eric Sink visszaemlékezését, aki a Spyglass Mosaic fejlesztőjeként első kézből tudja, hogy milyen volt a böngészők hőskorában élni. Érdekes, hogy a Fortune magazinban éppen a napokban jelent meg egy két részből álló, igencsak részletes interjúsorozat, mely a Netscape tőzsdére vitelét és a hanyatlását kíséri nyomon, a Spyglass és a Microsoft lépéseit más perspektívából tekintve.

A minap lettem figyelmes arra a bejelentésre, mely szerint két montreáli professzor új emberi szerkesztésű keresőt indított. A koncepció egyáltalán nem új, az Open Directory Project, az About.com és még tucatnyi más hasonló kereső létezik az interneten. Két okból lett számomra érdekes mégis a bejelentés. Egyrészt a két úr John Connolly és Zsolt Szigetvari, tehát ismét valami magyar kapcsolatokkal rendelkező kezdeményezéssel állunk szemben. Másrészt pedig a szerkesztőket meg kívánják fizetni, tehát úgy gondolják, hogy ez az üzleti modell működik.

Az utóbbi időben rengeteget lehetett hallani az RSS-ről, melynek támogatása szinte mindenbe beépül. Azok, akik közelebbről ismerik az RSS kezelés feladatait, pontosan tudják, hogy számos formátum létezik, és ezek nem feltétlenül kompatibilisek egymással. Ráadásul számos kiterjesztés valósítható meg, melyek tovább bonyolíthatják a feldolgozást, amellett, hogy hasznos kiegészítéseket adnak. Nos, az Atom megpróbálja átvenni az RSS jó tulajdonságait és egy sokkal átgondoltabb, stabilabb megoldást nyújtani.

Naponta látjuk, hogy az RSS minden területre betör, a Microsoft minden szinten támogatni kívánja a szindikáció lehetőségét, és ez már önmagában sokat jelent a terület számára. A biztonság kérdéseire azonban még nincsenek kész válaszok, akkor sem, ha csak arra gondolunk, hogy valamilyen saját célra készült, mások számára nem biztosított csatornát szeretnénk kialakítani. Ha mi olvasni tudjuk a csatorna tartalmát, akkor ugyanis bárki más is megteheti.

A eBay azok közé a webszolgáltatás ellátók közé tartozik, akik mindig is jól fizető ügyfelekkel rendelkeztek, és kicsit mostohán kezelték a kis volumenben dolgozó fejlesztőket. Hétköznapi programozók számára a webszolgáltatásaik használatára csak száz dollár befizetése árán, és napi 50-es lekérdezési limittel volt lehetőség. Az utóbbi időben azonban fokozatosan felismerték, hogy nyitni kell a fejlesztők felé, és így a nemzetközi PHP konferenciák támogatójaként is felléptek, népszerűsítve szolgáltatásaikat a fejlesztők számára is.