Weblabor

A webfejlesztéshez Firefox böngészőt használók között gyakorlatilag alapértelmezés a Web Developer eszköztár használata. Ez lehetővé teszi, hogy az éppen böngészett weblapot különböző szempontok szerint ízekre szedjük, megvizsgáljuk, és természetesen validitását is ellenőrizzük a W3C megfelelő eszközén keresztül. Ezutóbbi azonban hasznosságán túl valamelyest kényelmetlen is, hiszen az ellenőrzést mindig magunknak kell indítanunk, és ez külső szolgáltatás használatával bizony nem kevés időbe telhet - különösen, ha jelszóval védett vagy felhasználó számára testreszabott oldalt szeretnénk ellenőrizni. Van megoldás!

Az elmúlt héten jelent meg az Internet Explorer blogban a következő kijelentés: Ezek szerint a szabványtámogatást javítani fogják az IE szigorú módjában mindenáron, a visszafelé kompatibilis módjában pedig azon esetekben, amikor ez nem okoz problémát a korábbi működéssel összehasonlítva.

Megjelent az UML2PHP5 2.1-es változata. Ezzel a programmal a Dia nevű Gnome alapú diagramszerkesztő által készített állományokat alakíthatjuk használható PHP 5 forráskódokká. Az új változat már képes kezelni a WSDL-formátumot is import és export szempontból is, így a .NET alatt készített terveket is - a talán nem is olyan távoli jövőben ténylegesen - felhasználhatjuk.

Csütörtökön jelentette be hivatalosan a Mozilla alapítvány, hogy a nevével fémjelzett alkalmazáscsomag fejlesztését hivatalosan nem folytatják tovább. Már 2003-ban nyilvánosságra hozták, hogy nem tervezik a böngészőt és levelezőt is tartalmazó integrált csomag további fejlesztését, a Firefox és a Thunderbird azonban csak mostanra érett meg arra, hogy kiválthassa - és sok esetben túlszárnyalja - a Mozilla csomag képességeit.

Joel Webber még az év elején próbálta meg összefoglalni, hogy milyen memória felszabadítási problémák léphetnek fel akkor, ha JavaScript objektumokat és DOM objektumokat kötünk össze keresztreferenciák segítségével. Leírásában megmutatja, hogy miért okoz problémát a feleslegessé vált objektumok felszabadítása. Mark Wubben adott egy megkerülő megoldást mindössze két hónappal később az események keresztreferenciáinak megoldására.

Február végén vezette be Jesse James Garrett az Ajax nevet arra a modern technológia halmazra, melynek fő elemei az aszinkron JavaScript hívások XML segítségével (Asynchronous JavaScript with XML). Mondhatni ez lehet az új zászlóshajója a webes interakció fejlődésének, felváltva az elcsépelt és „megerőszakolt” DHTML-t. A technikát már most sok helyen használják, de elsősorban a Google robbantotta be a köztudatba.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Webalkalmazások Fejlesztése Szakosztálya tavaly december 14-n tartalombeküldő versenyt hirdetett. A sikeres verseny most hétvégén éjfélkor zárult, melynek keretében több mint 1400 pontot érő tartalmat kaptunk blogmarkok, hírek, cikkek és könyvajánlók formájában. Eredményhirdetés következik.

A Microsoft Smart Tags bejelentése annak idején nagy felháborodást váltott ki, hiszen automatikusan megváltoztatta a különböző webhelyeket, így előnyben részesítve bizonyos Microsoft-barát cégeket. A Google Toolbar AutoLink újításának bejelentése hasonló hatást váltott ki sok fejlesztőből, annak ellenére, hogy ez alapesetben nincs bekapcsolva az eszközben. Míg a Smart Tag motor aktivitását le lehet tiltani egy meta elemmel, az AutoLink esetében ilyen megoldás nincs. Némely dühös webfejlesztő persze annál találékonyabb, hogy hagyja magát kihasználni.

Néhány hónapja kísérleteztünk a Weblabor megújításával, apró lépésekben kialakítva azt az új webhelyet, amit most már látogatóink is megcsodálhatnak. Úgy gondoltuk, hogy értékes tartalmaink megérdemelnek egy olyan modern megjelenítést, ami jobban hangsúlyozza a tartalmak súlyát, és egyben szakít a Nuke alapú warez webhely megjelenéssel, ami miatt több kritikát kaptunk. A webhely Drupal motorját a 4.4-es kiadásról egyből 4.6-osra frissítettük, és időközben néhány új szolgáltatást is bevezettünk.

Nemrég adtunk hírt arról, hogy a PEAR közelgő 1.4-es verziójának egyik legnagyobb újdonsága a csatornák bevezetése lesz, mely lehetővé teszi, hogy több csomag forrást is beillesszünk a PEAR kezelő listájába, és így akár saját szerverünket is üzemeltethessük, belső fejlesztésű csomagok terjesztésére. A frissen indult Pearified célja, hogy meglévő, jól ismert projekteket tegyen elérhetővé PEAR csomag formában.