Weblabor

Február végén vezette be Jesse James Garrett az Ajax nevet arra a modern technológia halmazra, melynek fő elemei az aszinkron JavaScript hívások XML segítségével (Asynchronous JavaScript with XML). Mondhatni ez lehet az új zászlóshajója a webes interakció fejlődésének, felváltva az elcsépelt és „megerőszakolt” DHTML-t. A technikát már most sok helyen használják, de elsősorban a Google robbantotta be a köztudatba.

Jesse definíciója szerint a következők alkotják az Ajax technológiát:

• szabványos megjelenítés XHTML és CSS technológiákra építve
  
• dinamikus megjelenítés és viselkedés a DOM segítségével
  
• adatcsere és kezelés az XML és XSLT alkalmazásával
  
• aszinkron adatlekérdezés az XMLHttpRequest felhasználásával
  
• mindezek összeépítése JavaScript segítségével
  

Akik tehát modern, „asztali alkalmazás érzetű”, vagy még annál is kényelmesebben használható alkalmazásokat szeretnének építeni, erre kell, hogy felkészüljenek. A cikk jól mutatja, hogy mi a különbség az Ajax típusú interakciók és a hagyományos webalkalmazások működése között.

Mindezek a technikák sajnos nem használhatóak minden böngészőben, ha például nem áll rendelkezésre XMLHttpRequest, akkor az Ajax megközelítés nagyrésze céltalan. Márpedig ez a helyzet az Opera 8-as előtti kiadásaival. Tehát az Ajax technika használatakor kiemelten figyelnünk kell az elérhetőségre. Pete Giraffe gyűjtött össze néhány fontos tippet a Standards schmandards oldalon AJAX and Accessibility címmel. Jeremy Keith pedig közvetlenül az XHTML CSS-el történő gazdagításához hasonlítja oldalunk Ajax elemekkel való felvértezését nemrégiben megjelent Progressive enhancement with Ajax című írásában.

Nem kell természetesen magunknak kitalálnunk az említett módszerek megvalósításait, hiszen egyre több olyan eszközkészlet jelenik meg, melyek az Ajax programozásban segítenek bennünket. Az egyik éppen az általunk napokban blogmarkolt Simple Ajax Toolkit.