Weblabor

Anne van Kesteren blogjában leltem rá a Swift nevű böngészőre, mely a Safari által is használt Apple WebKit weblap megjelenítő motort igyekszik Windows rendszeren futtatható állapotba hozni. A három napja indult, jelenleg még igencsak alfa állapotban lévő (0.1-es verziójú) böngésző remélhetőleg lehetővé fogja tenni, hogy a web kliensek még szélesebb palettája álljon a Windows rendszeren fejlesztők rendelkezésére. Chris Kaminski a Web Standards Project-nél mindenesetre megjegyzi, hogy az eltérő felhasználói felület elem megjelenések (gombok, űrlap mezők) és a betűtípusok más látványa miatt semmiképpen sem lehet majd azonos az élmény.

Sok helyen merülhet fel az igény, hogy pontozott aláhúzással lássunk el linkeket weboldalainkon. A legegyszerűbb megoldás természetesen, ha az erre a célra bevezetett CSS tulajdonságot használjuk, például: border-bottom: 1px dotted #000;. Ez egy egy képpont vastagságú, fekete színű pontozott aláhúzást ad. Sajnos azonban Internet Explorerben a hatás nem pontozott vonal, hanem szaggatott vonal lesz. Egy képen alapuló megoldást szeretnék bemutatni, amit a kezdők haszonnal vethetnek be.

Az SPI Dynamics a napokban zajló BlackHat USA 2006 konferencián tartandó előadásának beharangozásaként tette közzé a koncepciót bemutató JavaScript kódját, melynek segítségével az intranetünk gépei ismert minták alapján felderíthetőek. Manapság már szinte minden hálózati eszközben webszerver működik, elősegítve a távoli konfigurációt. Az SPI Dynamics pedig olyan szkriptet készített, amely a termékek által használt közismert képek és a beágyazott keretek segítségével azonosítani tudja, hogy egy adott hoszt létezik-e, és hogy milyen webszervert futtat.

A Java programozás alapjait tanulók számára jó lehetőség lehet a Creative Commons - Nevezd meg! - Ne add el! 2.5 Magyarország licenc alatt ingyenesen közzétett 260 oldalas főiskolai jegyzet. A jegyzet elsősorban C/C++ alapokkal rendelkező informatikus hallgatók számára készült, de akár első programozási tankönyvként is lehet alkalmazni.

Bártházi András hívta fel a figyelmemet az Aptana nevű új webfejlesztő eszközre, mely egyszerűen csak a The Web IDE jelszóval hirdeti magát. A napokban a fejlesztői blogokban nagy figyelmet kapott Eclipse disztribúció a Java fejlesztői eszközöket mellőzve a kliens oldali webfejlesztéshez szükséges elemekkel tűzdeli tele a programot.

Thamas hívta fel a figyelmünket arra az ieblogban megjelent bejegyzésre, miszerint az Internet Explorer következő kiadása az Automatic Update funkció segítségével automatikusan kerül majd a felhasználók számítógépére. A frissítés során ugyan lehetőség lesz visszakozni a frissítéstől, a cég az IE7 előnyeit ecsetelő üzentet jelenít majd meg a felhasználók számára, és a biztonsági javításokra is hivatkozva ajánlja a telepítést.

A Rails-szerű keretrendszereket főképp az adatmodellekből származtatott, automatikusan generált SQL kód, adathozzáférési réteg ill. adminisztrációs felület miatt kedvelik a programozók. Ezek kivitelezése a legtöbb webalkalmazás fejlesztésének elkerülhetetlen lépései, a feladatok monotonításának súlyát ASP és PHP alatt fejlesztők érzik igazán. Jeff Croft naplójában közölte érdekes elképzelését, miként tudja az automatizmus nyújtotta kényelmet egy más nyelven fejlesztő is kiaknázni. Jeff a szívemhez közelálló Djangóval példálódzik, ahol különösképp nagy hangsúlyt kapott a framework tervezése során az egyes modulok önállósága.

A W3C 2005 májusában indította el a Mobile Web Initiative nevű kezdeményezését, amelynek gyümölcseként egy hónapja vált ajánlás jelöltté a Mobile Web Best Practices 1.0. Az ebben ismertetett gyakorlatok segítenek a lehető legjobb mobil élmény biztosítására felhasználóink számára.

Elliotte Rusty Harold az O'Reilly visszatérő könyv szerzője Java és XML témakörökben úgy döntött, hogy érdemes megnézni, hogy mégis mire jók a mikroformátumok, és miért szeretik őket a fejlesztők. Következtetése szerint semmilyen előnyt nem adnak a felhasználóknak, ellentétben az XML alapú, HTML-be ágyazott makroformátumokkal. Ez az egyenes kijelentés mindenesetre komoly vitát alakított ki a hozzászólásokban, amiből sokat tanulhatunk.

A héten megjelent MySQL Lifecycle Policy részletezi a MySQL különböző adatbázis szerver verziókhoz kapcsolódó terveit. Egy termék támogatása (aktív és kiterjesztett) szakaszokra bontva öt év lesz a jövőben. Ez a jelenleg forgalomban lévő verzióknál az áttérésre való tekintettel egy kicsit meghosszabbodik, az áttérés fokozatos. A dokumentum legfontosabb tanulsága, hogy a MySQL 3-as sorozatot használóknak most már mindenképpen érdemes készülniük a frissítésre.