Weblabor

Eclipse és jEdit, ezt a két szerkesztőt szokás emlegetni, ha komoly, nagytudású editorokról beszél az ember. Kódszínezés, SVN támogatás, kódkiegészítés, UTF-8 támogatás, és még egyéb funkciók, amiket fel szoktunk sorolni, mikor a komolyabb igényeinkről beszélünk. Az a vicc, hogy ezekben nincs semmi innovatív sem, pedig még mindig lenne mit fejleszteni mindennapi fejlesztőeszközünkön. (Egy kis csúsztatással) erre tesz kísérletet a fenti két editor.

Aktívan használsz Prototype-ot, és olyan érzésed van, hogy nem kapod meg a JS hibaüzeneteket? Arról van szó, hogy a Prototype az Ajax.Request-nek átadott onComplete függvényt (és az egyéb callback-eket) egy try...catch blokk belsejéből hívja meg (ezzel szerintem eléggé megnehezítve a hibakeresést), s így a böngészőben semmi nyoma nem marad a hibának, és az oldal nem működik. Most vajon hol fogj hozzá a kereséshez?

Van egy nagyon érdekes, és valószínűleg sok olvasónknak az újdonság erejével ható programozási módszer, a metaprogramozás. A lényege, hogy olyan programokat írjunk, melyek további programokat írnak. Ennek persze van jópár szintje, például nem feltétlenül kell valóban új program forrásnak születnie fájlszinten, azt egy dinamikus nyelv a memóriában is össze tudja állítani. Erre az alapvetésre épít a Ruby on Rails is, sokak tetszésére, most azonban egy érdekes prezentációból azt tudhatjuk meg, hogy erre a JavaScript is képes.

Khoi Vinh a grid alapú oldaltervek egyik komoly hívőjének tekinthető, Subtraction című blogjában szinte érezni lehet az oldalelrendezés kialakításához használt vezérvonalakat. Nos, szerencsénkre nemrég volt alkalma a webhely tervezési megközelítését bemutatni a Future of Web Apps konferencia résztvevőinek, majd pedig Mark Boulton-nal karöltve a South by Southwest Interactive média fesztiválon. Ez utóbbi prezentáció (mely állítólag 22 percig tartott, bár több mint 150 fóliából áll) slide-jait publikálta a blogjában. Az előadás tulajdonképpen egy a Yahoo honlapjához nagyon hasonló weboldal komplett elkészítésén mutatja be a grid alapú elrendezések csínját-bínját. Érdemes rászánni az időt!

A tegnapi nap nagy részén hardver hiba miatt nem volt elérhető a Weblabor. Ugyanerre a sorsra jutott a werkblogunk is, annak adatbázisa viszont pont az érintett háttértáron volt, így az adatait csak a korábbi adatbázis mentésből tudnánk visszaállítani. A Weblabor könnyebb menedzselhetősége érdekében azonban úgy döntöttünk, hogy megszüntetjük a werkblogot. Sajnos több tényező is ahhoz vezetett, hogy nem vált be. Az elkülönített webcímen hosztolt blogon kevés visszajelzést kaptunk (ám ezek nagyrésze hasznosítható volt, így a beküldött ötleteket, javaslatokat a továbbiakban is hasznosítani fogjuk, köszönjük azoknak, akik aktívak voltak). Ráadásul személyes okok miatt el kellett halasztanunk a Weblabor megújítását (bár a jelenlegi teszt kódok eléggé jó állapotban vannak, mégsem készek a nyilvánosság elé lépni). Folytatás remélhetőleg néhány hónapon belül várható.

Az XHTML valójában egy gépközelibb, nyelvezetét tekintve kötöttebb, éppen ezért könyebben feldolgozható, az XML előnyeiből jócskán merítő irányba vitte el a HTML-t, amely egyik kedvelt kommunikációs csatornája lett az ajaxos webalkalmazásoknak. Mindemellett azonban attól, hogy javítson a web a látogató felé mutatott arcán, még ugyanolyan távol állunk. Ian Hicksonhoz a nemrég blogmarkolt Conversation With X/HTML 5 Team interjúban adott válaszaiból kiderül, hogy egy általuk végzett felmérés szerint a weblapok több mint háromnegyede súlyos szintantikai hibát tartalmaz. A web már réges-rég kikerült abból a szűk körből, amikor a világháló tartalmát professzorok szerkesztették.

Ezúton is értesítünk minden kedves érdeklődőt, hogy a Magyarországi Web Konferencia 2007 díjmentes részvételéhez szükséges regisztráció lehetőségét tegnap este megnyitottuk.

A regisztráció mellett szokás szerint a leendő résztvevők véleményét kérjük ki az előadások várható népszerűségével kapcsolatban, hogy a terembeosztást minél könnyebben el tudjuk végezni. Számítunk minél több regisztráló hozzájárulására, hogy az előadások elosztása a lehető legoptimálisabb legyen.

Aki úgy gondolja, hogy másokkal is szívesen megosztaná a konferencia hírét, a támogatóknak szóló oldalon szöveges link, kis kép és reklámcsík mintákat talál, amelyeket oldalára helyezve népszerűsítheti a rendezvényt.

Végéhez közeledik a Web Compo 2007 első határideje, így ebből az alkalomból el is készült a második határidő. Két hét ráadást kapnak a versenyzők, így még további három hetük van arra (március 15-e éjfélig), hogy elkészítsék pályaműveiket a két kategória valamelyikében.

Ezt annál is inkább érdemes megtenni, akár úgy is, hogy csak most fog neki a vállalkozó kedvű játékos az írásnak, mert támogatóink közül többen is keresnek munkatársakat webfejlesztői munkakörbe. A legsikeresebb compók beküldőinek pedig jó esélyeik vannak arra, hogy támogatóink a verseny után megkeressék őket.

Örömmel jelentjük be, hogy a mai naptól elérhető a rendezvény tematikus programja. A felkért és jelentkezett előadók idén is széles szakmai spektrumot ölelnek fel. Új témakörként jelenik meg a SOA és természetesen a legújabb interaktív kliens oldali megoldások mellett a szerver oldali témákról is bőven szó esik. A konferencián újdonság a W3C Magyar Iroda által szervezett szekció, melynek keretében a W3C tevékenységéhez szorosan kapcsolódó előadásokat láthatnak az érdeklődők. Helyet kapott idén két angol nyelvű előadás is, melyeket külföldi vendégelőadók fognak bemutatni.

A konferencián való részvételhez elengedhetetlen regisztráció ugyan még nem nyílt meg, azonban bárki azonnal értesülhet ennek indulásáról, ha feliratkozik a rendezvény hírlevelére, vagy rendszeresen olvassa az RSS csatornát. Ahogy korábban is jeleztük: aki úgy gondolja, hogy másokkal is szívesen megosztaná a konferencia hírét, a támogatóknak szóló oldalon szöveges link, kis kép és reklámcsík mintákat talál, amelyeket oldalára helyezve népszerűsítheti a rendezvényt.

Az RSS-t (remélhetőleg) mindannyian ismerjük már mint formátumot, tudjuk, hogy szövegek megosztására való. Ha HTML-t teszünk a tartalmi részbe (figyeljünk a helyes elkódolásra!), akkor a megosztott tartalmakba képeket, linkeket, vagy akár egy MP3 lejátszót is helyezhetünk, de nem mindig célszerű így megosztani ezeket. A podcastok kezdték elsőként feszegetni ennek a határait, más módszert használva az MP3-ak beágyazására, de újabban már képeket is lehet hasonló módon az egyes bejegyzésekhez rendelni. A téma aktualitását az adja, hogy a tegnap megjelent Netvibes változat immáron mind a képeket, mind a hangokat támogatja.