Grid alapú oldaltervek készítése
Khoi Vinh a grid alapú oldaltervek egyik komoly hívőjének tekinthető, Subtraction című blogjában szinte érezni lehet az oldalelrendezés kialakításához használt vezérvonalakat. Nos, szerencsénkre nemrég volt alkalma a webhely tervezési megközelítését bemutatni a Future of Web Apps konferencia résztvevőinek, majd pedig Mark Boulton-nal karöltve a South by Southwest Interactive média fesztiválon. Ez utóbbi prezentáció (mely állítólag 22 percig tartott, bár több mint 150 fóliából áll) slide-jait publikálta a blogjában. Az előadás tulajdonképpen egy a Yahoo honlapjához nagyon hasonló weboldal komplett elkészítésén mutatja be a grid alapú elrendezések csínját-bínját. Érdemes rászánni az időt!
■
Érdekes
Amúgy ezeket a fóliákat jó közönségnek elő lehet adni pörgősen.
szerk: most látom, hogy egy konferencián adtak elő :)
ott a pont!
igen
mindenesetre az oldalam közelgő redesignjánál tudatosabb leszek, az biztos.
:(
végignézted?
Szerintem kellőképpen megindokolta a lépéseket.
háló és csík
A weben is szépen újra felfedezzük a máshol rég bevált tervezési elveket...
Miért?
iparos vs. művész
Különben Khoi is ad linkeket olyan ezt az elméletet leíró könyvekre, amiben jellemzően az az alapállás, hogy ha kell, akkor ki kell törni ebből a nagy szabályosságból, és ő is kitör a bemutatott példában, például figyelem felhívás céljából. A szoftver tervezésben a tervezési minták sem örökérvényűek, tudni kell azokból is kitörni, ha arra van szükség.
Nice
amen
szakkönyv?
Eddig a következő segédkönyveket használtam:
Tehát amit szeretnék:
Ami nem annyira fontos: betűtervezés.
Közben találtam ezt:
Virágvölgyi Péter A tipográfia mestersége - számítógéppel. Osiris, 2004.
Régebbi kiadásai előfordulnak könyvtárakban is.
szakkönyv! :o)
Alapmű, érdemes olvasgatnia bárkinek, aki nyomdaipari, tipográfiai képzettség nélkül kezd számítógéppel dokumentumokat szerkeszteni.
Érdekes lehet még egy klasszikus, Suzanne West Stílusgyakorlatok c. könyve, "a tipográfia és az oldaltervezés hagyományos és modern megközelítése".
A Scolar elkezdte kiadni magyarul az egyik kedvenc dizájnos kiadóm könyveit (Rockport, Rotovision), náluk is érdemes körülnézni: http://design.scolar.hu/
Van ott egy "Tervezz bátran! - Oldaltervezés és tipográfia egyszerűen és azon túl", és előkészületben "Mi az a tipográfia?"
Még egy könyv
A grid pedig valóban használatos jó ideje a kiadányszerkesztésben és mivel a weblap is egyfajta kiadvány, érdemes az alapelveket itt is alkalmazni. (Persze csak módjával... Olyan ez, mint az Ajax-őrület volt kezdetben - a szerverterhelést a sokszorosára lehetett felhúzni egy jól irányzott Ajax-os pofonnal.)
Számomra teljesen furcsa volt az elején, ugyanakkor eléggé érzékletes, hogy apró módosítások (pédául ha két elem szélét egyvonalba hozom) milyen sokat javíthatnak egy kiadvány minőségén. Most már ez a természetesnek tűnik. Ha szoktatod a szemed a jóhoz :), akkor a sajátodban is észre fogod venni az apró javítanivalókat.
internetre is?
Foglalkozik internetes dolgokkal is? Mert egy hagyományos DTP-s könyv azért nem pont az, amire nekünk szükségünk lenne. Nem mindegy, hogy számítógéppel szerkesztek dokumentumokat, amiket aztán majd kinyomtatnak - vagy számítógéppel számítógépes kódot írok, amit aztán egy számítógép fog megjeleníteni.
Mondjuk az biztos, hogy arányok, layout, stb. sok szempontból hasonlóan működik...
elektronikus vs. papíralapú
Ahogy mondod, sok dolog hasonlóan működik, mint papíron -- mert a felhasználó, az ember ugyanaz. Nem véletlen, hogy a bal felső sarokba "kell" tenni a fontos dolgokat ;o) Layout, kiemelések, rendezettség, színek hatása, helyesírás, írásjelek stb.
És sok dolog másképpen működik -- mert már a technológia. Pl. a betűtípusok választásánál teljesen más elveket kell figyelembe venni.
Egy biztos: a weblap-tervezés nem annyiból áll, hogy ismerem egy html-szerkesztő szoftver kezelését; sok szakmából kell ellesni ezt-azt ;o) A grid/modulháló is egy teljesen hagyományos fogalom, és van még rengeteg olyan elv, amit a régi dizájnerek, mesteremberek, művészek, könyvtárosok tudtak és használtak, a mi rohanó számítógépes korunk pedig talán újra felfedez.
A "persze csak módjával" teljesen jogos. Mindennek megvan a maga helye! (és spec a könyv-utánzó-lapozgatós-csiribiri-Flashes dolgokat is utálom)
De a technikai háttér fejlődésével csökkennek a korlátok. Ki emlékszik már arra, hogy websafe színpaletta? Es ma mar teljesen termeszetes, hogy hasznaljuk az ekezetes betuket, es nem kell igy gepelgetnem...
ket dolog
ma kaptam meg egy vilagceg uj arculati leirasat, ahol az eddigi szineket igen elenk kontrasztos szinekre csereltek es ezzel egyutt eloirtak a grid alapu szerkesztest - negyzetracsra alapozva!
a masik: ket konyvet ajanlanek a figyelmetekbe, mindketto angol, de igen hasznos ha valaki designolni akar:
Robin Williams: The Non-Designer's Design Book
Robin Williams: Design Workshop
A szerzonek van tipografia konyve is, arrol jokat olvastam, van webdesign is, azt viszont lehuztak. A fenti kettot olvastam, es igen igen erthetonek es hasznosnak talaltam! Csak ajanlani tudom mindenkinek! Az Anazonnal a ketto egyutt 42$ - a Kiskapunal csak az elso 7000 fole van arazva, bar nincs raktaron.
magyarul is
Király
jo hir
En minden eladott Photosop/Indesign melle kotelezoen adnek egyet.
szerk.: most latom csak a boritot, kar volt az eredetit lecserelni (a cimet is). Az eger megteveszto, nem webes alapelveket taglal az eredeti angol kiadas!
Megvettem!
Milyen programmal terveztek?
Milyen programot javasoltok a tervezéshez. Amivel létre lehet hozni a unitokat és a columnokat...?
a criticalmass.hu új sminkje is így készűl.
http://criticalmass.hu/blogbejegyzes/20070322/criticalmass-hu-reboot
Hol érdemes használni?
Elsőre nekem úgy tűnik, hogy leginkább sok, gyakran változó, bővülő tartalommal rendelkező lapok, portálok esetében célszerű ezt alkalmazni. Szerintetek mennyire alkalmas nem túl bő és változó tartalommal szolgáló, pl bemutató, bemutatkozó oldalak megjelenítésének kialakítására? Milyen elrendezés lehet az optimális ezekre az oldalakra?
blogmark (Edit)
Designing with Grid-Based Approach
rengeteg hivatkozás, példák, cikkek stb.
Guardian