Weblabor

Az Oralce Technology Network oldalon ezen a héten indult el a "The Hitchhiker's Guide to PHP" című cikksorozat, melyben hetente újabb ismertetők jelennek meg a PHP felhasználásáról, különösen Oracle környezetben. A nyílt online-szeminárumként is reklámozott sorozat célja, hogy az Oracle Application Serverben immár beépített PHP-t minél több fejlesztővel megismertesse.

Sok vizuális HTML szerkesztő felület létezik, melyek böngészőben képesek futni, elsősorban a különböző CMS rendszerek felhasználóit megcélozva, akik nem igazán szeretnek tagekkel bajlódni, hanem inkább vizuális formában, a megszokott szövegszerkesztős környezetben dolgoznának. Ezek nagyrésze sajnos csak Internet Explorer alól működik, illetve pénzért vásárolható csak meg. Sajnos nem azért nem írják meg ezeket a szerkesztőket más böngészőkre, mert nem lenne lehetséges, hanem azért, mert nem érné meg.

A Bitflux Editor nagyot lép tovább azzal, hogy XML szerkesztést tesz lehetővé, ezt azonban a fejlett szolgáltatások kihasználása és a több operációs rendszer támogatása miatt csak Mozilla böngészőben lehetett megvalósítani. Éppen a hétvégén jelent meg a szerkesztő új verziója.

Az árnyékos hatások népszerűek, és mondhatni olcsó megoldások, hiszen manapság minden egyszerű képszerkesztő program támogatja árnyékok létrehozását. Sajnos azonban a web dinamikus világában nehéz olyan képeket kezelni, melyeken különböző hatások eleve szerepelnek (feliratok, árnyékok), sokkal kevésbé újrahasznosíthatóvá téve azokat. Ráadásul ha sok képet kell megjelenítenünk egy oldalon, és mindegyiknél árnyékra is szükségünk lenne, a letöltendő képek mérete jelentősen megnőhet. Mondanom sem kell, hogy van CSS alapú megoldás.

Az elmúlt hétvégén egy IE hibákat összegyűtjő oladalra adtam hivatkozást, mely a hibásan implementált CSS megoldáasokat sorolja fel, és azok megkerülésére ad tippeket. Az Explorer sajnos nemcsak hibásan implementált elemekkel rendelkezik, sok CSS tulajdonságnak vagy kiválasztási formának egyszerűen nem készítették el a megvalósítását. Ellentétben a többi böngészővel, melyek természetes fejlődésük során a hibákat folyamatosan javítják, az IE gyakorlatilag nem változik, ezért ezen hiányosságok megkerülő megoldásait nem fogjuk egy ideig elfelejteni.

A Sun és az IBM hozta létre a két legnépszerűbb Java implementációt, s bár mindkettőt széles körben használják, egyik sem érhető el nyílt forráskóddal. A NewsForge szerint különböző levélváltásokra és a Sun szóvivőjére hivatkozva folynak a tárgyalások a két óriáscég között egy nyílt forráskódú Java implementációt illetően. Kommentátorok szerint ez minden bizonnyal elősegítené a Java még szélesebb körű felhasználását, bár a Gartner Group és az IDG szerint már most is 60%-ban ezt a technológiát használják a nagyvállalati szektorban.

Bár nem szoktunk a Linux disztribúciókról hírt adni, most mégis kivételt teszünk. Örömmel jelentjük, hogy megjelent a szerkesztőség két tagja által is használt UHU-Linux hazai fejlesztésű disztribúció 1.1, Kamion kódnevű verziója. A megjelenés kapcsán a disztribúció weblapja is megújult (sajnos nagyon ronda HTML kóddal). További információ az UHU-Linux honlapján található. A fejlesztőknek gratulálunk!

Hivatalosan múlt hét kedden fél tízkor kapcsolta le a Yahoo a Google találatok listázását keresője eredményei között. Ezzel a régóta előrejelzett válás beteljesedett, a Yahoo tájékoztatása szerint immár saját kereső-technológiája állítja elő a találatok listáját. Kérdés, hogy ez árt-e a Google dominanciájának, vagy éppen segíti azt, illetve mindezek után mi várható.

Aki CSS alapú grafikai tervezésre adja a fejét, az elég hamar szemben találja magát azzal az érzéssel, hogy az Internet Explorer minden lehetséges ponton keresztbe akar tenni a szabványokat követő tervezőnek. A legismertebb IE hibák gyűjteményét és azok megkerülő megoldásait állította össze a PositionEverything oldal szerkesztője, hogy nekünk már ne kelljen keresgélni. Az oldal természetesen folyamatosan frissül, ezért érdemes eltenni a kedvencek közé.

A Google keresőt egyszerű kezelni, végülis csak egy alapvetően szöveges beviteli mező használatát kell megtanulnunk hozzá. A kereső fejlesztői azonban egyre inkább arra törekednek, hogy a Google beviteli mezője a web parancssorává váljon, azaz olyan legyen, mint a korai időkben a karakteres terminálok parancssora: az egyszerű út, amin minden elintézhető.

Persze nem csak az az egy beviteli mező létezik, és a fejlett keresés beállításai is külön gyakorlatot igényelnek. Már az Altavista dominanciája idején is sokan panaszkodtak a helytelen találatokra, a Google térnyerésével a javított algoritmusok azonban ezt a problémát egy ideig elkerülték. Az egyre nagyobb mennyiségű leindexelt tartalom azonban újra előhozta ezt a bírálatot. Pedig ha jól ki tudjuk használni a szűkítésekre adott lehetőségeket, akkor sokkal jobb találatokat érhetünk el, végső soron jobban kihasználva az időnket. Ebben segít a Google Guide.

A CSS 3-as verziója (legalábbis a jelenlegi munkaváltozatok) rendkívül figyelemreméltó újdonságokkal bír(nak). A CSS kiválasztókat, tulajdonságokat területek szerint modulokra bontották, így a fejlesztés külön ágakon folyik. Most jelent meg az egyik, a hiperlinkekkel foglalkozó modul munkaváltozata.