Weblabor

Egy szabványosítási törekvésnek részben az a feladata, hogy potenciális új felhasználásokat vízionálva adjon megoldásokat a jövő problémáira, hogy az ajánlás majdani bevezetésekor is érvényes maradjanak céljai. Azt a feladatot sem szabad azonban elkerülni, hogy a meglévő problémákra hatékony megoldásokat szolgáltasson. Ebben próbált a HTML 5 ajánlást a W3C-n kívül előkészítő WHATWG csoportnak segíteni a Google.

A PHP fejlesztői listán merült fel, hogy a PHP 6-ban bevezessék a paraméterek név szerinti átadásának lehetőségét. Maga az ötlet nem új, például Pythonban, vagy az egyre népszerűbb Ruby-ban is megtalálható ez a lehetőség (és a Perl 6-ba is tervezik). Segítségével beszédesebbé tehetők a függvények argumentumlistái, illetve így akár megengedhető lenne a paraméterek tetszőleges sorrendű átadása, nem kellene mindig a régebben használt függvények miatt a kézikönyveket és referenciákat bújni. A kód maga szolgáltatná a saját API-ját.

Nem győzzük hangsúlyozni a következetes webcím használat fontosságát. Az állandó, újabb weblap frissítések esetén is működő webcímek azonban csak részben adnak választ a helyes webcím kezelési receptre irányuló kérdésekre. Matt Cutts blogjában a napokban első kézből tett közzé értékes információkat arról, hogy a Google milyen szempontokat vesz figyelembe a webcímek kezelésénél. Akármilyen webcímet is használunk, a legfontosabb, hogy egységesek legyünk a linkek kialakításában és a www. előtag használatában vagy letiltásában egyaránt. Köszönjük zsepinek, hogy felhívta figyelmünket erre a blog bejegyzésre.

Aki nekiállt már egy jól kinéző, kicsit összetettebb formot készíteni, minden bizonnyal felmerült benne a címben elrejtett kérdés. Az egymás mellé kerülő címke és beviteli mező felállásban a címke lehet balra és jobbra igazítva is. Vajon melyik a jobb? Nos, erre kereste (és találta meg) a választ Swapnonil Mukherjee.

Alig egy hete, hogy Goba bemutatta a Lightbox JS névre keresztelt ügyes szkriptet, nagyon felpezsdült az élet a projekt körül. A temérdek visszajelzésnek köszönhetően a fejlesztő rögvest az első kiadás után publikálta finomított verzióját az eszköznek, amely már a képaláírásokat is kezelte. Azonban a szabadidővel rendelkező programozók sem voltak restek, egyre másra születtek a szemfüles kiegészítések.

A képcsere megoldások igen nagy publicitást kapnak, számos trükk született arra, hogy egyes címfeliratokat miképpen helyettesítsük szebben megkomponált képekkel. Aaron Gustafson azonban úgy látta, hogy egy fontos kérdés nincs igazán tisztázva, mégpedig, hogy mit tehetünk, ha képet kell képre cserélnünk, például azért, hogy nyomtatásban és képernyőn különböző képek szerepelhessenek. Így született meg az iIR képcsere módszer, amely a Leahy/Langridge képcserén alapulva minden felesleges HTML nélkül biztosítja a két kép megadásának lehetőségét.

Nemrég blogmarkoltuk a phpFunctions nevű oldalt, amely AJAX technika segítségével teszi lehetővé, hogy a paraméter listáját vagy helyes nevét illetően elfelejtett függvényeknek gyorsan utána tudjunk nézni. Az időközben nyílt forrásúvá vált eszközre építették a Quick Lookup nevű oldalt, amelynek célja, hogy számos webhez kapcsolódó nyelvhez gyors segítséget nyújtson.

Az RSS terjedésével megnőtt az igény arra, hogy a rengeteg hírforrás tartalmában kényelmesen lehessen keresni. De hát erre valók a keresőmotorok, melyek között egyre több RSS-re specializálódott is létezik. Ha nem is a hírforrások terjedésének sebességével, de a podcastok is egyre népszerűbbek lesznek - azonban a hanganyagban a keresés megoldása nem tűnik egyszerű feladatnak. De itt a megoldás, a hangfelismerés!

A Nature.com hívja fel a figyelmet az ottawai Carleton University kutatási eredményére, melyben arra a megdöbbentő következtetésre jutottak, hogy az első 50 milliszekundum elegendő a webet használók számára, hogy egy webhelyről ítéletet mondjanak. A kutatást vezető Gitte Lindgaard szerint ebben a legnagyobb szerepe a kognitív részrehajlásunknak van, mely azt jelenti, hogy első döntésünket kívánjuk megerősíteni, tehát egy rögtön megtetsző oldalhoz jobban ragaszkodunk. Célszerű tehát már csak ezért is gyorsan letöltődő oldalt készíteni, és a keresett információ megszerzésére azonnal szimpatikusnak mutatkozó felületet kialakítani.

A brit, webhez kapcsolódó jogi környezettel foglalkozó Out-law webhelyen hívták fel a figyelmet egy érdekes elemezésre, melyben ötszáz üzleti és e-kereskedelmi célú webhelyet vizsgáltak Nagy-Britanniából, Kanadából, Írországból, Új-Zélandról és az Egyesült Államokból. A Helen Petrie professzor által vezetett kutatás során kiderült, hogy igen gyakori egy nagyobb hozzáférhetőségi szint jelzése, mint amekkorát egy webhely ténylegesen el is ér.