ugrás a tartalomhoz

Cikkek

PHP, valamennyire biztonságosabban

sunz · 2004. Május. 11. (K), 21.00
PHP, valamennyire biztonságosabban
Cikkemben néhány tippet, ötletet szeretnék adni a biztonság témájában. Ez a kérdés sajnos nem volt központi fontosságú, amikor a PHP még gyerekcipőben járt, ezért nem árt néhány olyan beállítással illetve technikával megismerkedni, amelyek ezeket a - részben máig megmaradt - problémákat segítenek megoldani. Az operációs rendszer jogosultságainak megfelelő beállításával és az Apache illetve a PHP néhány opciójának jó megválasztásával sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat. Írásom csak kisebb áttekintés az általam legfontosabbnak ítélt dolgokról, bővebb információt a PHP kézikönyv, és a megadott források nyújthatnak.

WHAT, avagy küzdelem a spam ellen

Bártházi András · 2004. Május. 10. (H), 21.00
WHAT, avagy küzdelem a spam ellen
Ha az ember e-mail címe valahogy, valahol megjelenik az interneten, bizony egyre több kéretlen reklámlevelet fog kapni. Ha belenyugszunk ebbe, akkor a közeljövőt tekintve csak a helyzet romlására számíthatunk, ezért érdemes valamit tenni a begyűjthetőség elkerülése érdekében. Védekezni azonban egyre nehezebb, és az e-mail címünk váltogatása havonta nem mindig a legjobb módszer. Cikkemben egy saját fejlesztésű, viszonylag egyszerű, de a lehetőségekhez képest hatékony védelmi lehetőséget mutatok be, amivel itt a Weblaboron is védjük a megjelenő e-mail címeket.

CSS alapjai IV.

Bártházi András · 2004. Május. 4. (K), 21.00
CSS alapjai IV.
A cikksorozat következő részében tovább ismerkedünk a CSS fortélyaival, további tulajdonságok kerülnek napirendre. Szó lesz a láthatóságról, megjelenítési lehetőségekről és a CSS alapú oldalak kialakításánal leginkább fontos pozícionálásról és lebegtetésről egyaránt. Ahogy az előző cikkben, itt is igaz: az alább bemutatottak többnyire csak a legújabb böngészőkben fognak működni (sőt, előfordul, hogy még azokban sem)!

PHP obfuszkátor

bbalint · 2004. Ápr. 27. (K), 21.00
PHP obfuszkátor
Akik érdeklődő figyelemmel olvasták a PHP Tokenizer kiterjesztéséről szóló korábbi cikkemet, azoknak minden bizonnyal érdekes csemege lesz az ott bemutatottak felhasználása a kódszépítés helyett a forrás összevazarására, azaz obfuszkálására. Habár kész obfuszkátorok sőt PHP forrás kódolók is rendelkezésre állnak, érdemes egy kicsit elmerülni egy lehetséges megvalósítás részleteiben. Cikkemben ezúttal be szeretnék mutatni egy elég egyszerű obfuszkátort, amely sokmindenki hasznára válhat.

CSS alapjai III.

Bártházi András · 2004. Ápr. 20. (K), 22.00
CSS alapjai III.
A cikksorozat harmadik részében folytatjuk a CSS bemutatását, további kiválasztókat fogunk áttekinteni. Fontosnak tartom továbbra is kihangsúlyozni, hogy a szabványt nézzük végig, és nagyon könnyen előfordulhat, hogy nem minden böngésző tudja kezelni az ismertetett megoldásokat. Ez különös tekintettel igaz az ebben a cikkben bemutatandókra. A teljes böngésző támogatás hiánya azonban továbbra sem akadályozza meg olvasóinkat abban, hogy az ilyen kiválasztókat használó megoldásokat vezessenek be extraként oldalaikon. Csak az a fontos, hogy ne ezen múljon az oldal használhatósága.

"Karaktersorozatok sebessége" PHP-ben

Hojtsy Gábor · 2004. Ápr. 13. (K), 23.00
"Karaktersorozatok sebessége" PHP-ben
A PHP kétféle idézőjel használatát támogatja, és ráadásul a heredoc megadási módot is alkalmazhatjuk. Sok hiedelem kering azonban arról, hogy ezek közül egyik vagy másik gyorsabb, hatékonyabb eszköz lenne, és kizárólag azt szabad használnunk programjaink írása során. Cikkemben szeretném ezen hiedelmek egy részét megdönteni, valamint bemutatni, hogy egészen kis eszköztárral is igazolhatóak vagy cáfolhatóak az ilyen jellegű állítások, a PHP belső világának ismerete nélkül. Nézzük mire jutunk saját méréseinkkel, ha nekünk "bizonyíték kell, nem ígéret".

CSS alapjai II.

Bártházi András · 2004. Ápr. 6. (K), 22.00
CSS alapjai II.
A cikksorozat második részében folytatjuk az ismerkedést a CSS alapjaival, azt fogjuk áttekinteni, hogy egy elem kiválasztása után hogyan tudjuk befolyásolni a megjelenését - erről szólnak a CSS tulajdonságok. Az elemek azon paramétereit fogjuk végignézni, melyeket a stíluslapok segítségével meg tudunk határozni. Nem törekszünk a teljes, minden lehetőséget bemutató referenciaszerű felsorolásra, inkább csak a lehetőségek gyors, de alapos áttekintésére. A további lehetőségeket későbbi cikkekben fogjuk bemutatni.

A PHP Tokenizer kiterjesztése

bbalint · 2004. Már. 30. (K), 22.00
A PHP Tokenizer kiterjesztése
A PHP fejlődése során egyre több belső lehetőséget tett elérhetővé a nyelvet használó programozók számára, gondolhatunk itt például a parse_ini_file() függvényre is, mely a php.ini feldolgozó kódot teszi a programozók számára is felhasználhatóvá.

Cikkemben a PHP Tokenizer kiterjesztéséről szeretnék néhány jó szót szólni, mely a PHP belső világát mutatja meg, a nyelvi feldolgozó használatát teszi lehetővé szkriptjeinkben. Szerintem ez az, amit (talán sokan is) kerestek. Írásom a haladóbbaknak szól, tehát aki nem látta még a PHP forráskódját illetve nem fordított PHP-t, annak lehet, hogy megfekszi a gyomrát, tehát csak óvatosan!

CSS alapjai I.

Bártházi András · 2004. Már. 18. (Cs), 23.30
CSS alapjai I.
Híreinkben sokszor hangoztattuk, hogy a CSS használata sok terhet vehet le a vállunkról hosszú távon. A Weblabor váltásával most már mi is ezt az utat járjuk. Annak érdekében, hogy még többen ismerjék fel a CSS előnyeit, cikksorozatot indítunk a technológia megismertetése érdekében.

A cikksorozat első részében a CSS alapjairól lesz szó: bemutatásra kerül, hogy mi az a CSS, miért jó, ha oldalaink megjelenésének befolyásolására ezt használjuk, illetve elkezdünk megismerkedeni azzal, hogy milyen lehetőségeink vannak a nyelvben annak meghatározására, hogy mely elem(ek) tulajdonságait szeretnénk befolyásolni.

Weblabor váltás: miért éppen Drupal?

Hojtsy Gábor · 2004. Már. 18. (Cs), 22.57
Weblabor váltás: miért éppen Drupal?
A Weblabor váltott. Mégpedig nem kis lépést tettünk: PostNuke rendszerünkről egy teljesen más családba tartozó keretrendszerre váltottunk, a nyílt forráskódú Drupal csomagra. Biztos vagyok benne, hogy sokakban felmerül a kérdés, hogy miért pont ezt a rendszert "szúrtuk ki", és miért nem választottuk a kényelmes megoldást, maradva a PostNuke mellett; illetve miért nem fogtunk saját keretrendszer kialakításába, mely kifejezetten a saját igényeink kielégítésére született volna. Készen állunk a válaszokkal.