Weblabor

A Weblabor hasábjain már sokat cikkeztünk a diszkrét Javascript technológiáról, melynek lényege, hogy a viselkedést megadó kódot a megjelenéstől és a tartalomtól különválasztva célszerű megadnunk, a későbbi karbantartást és a HTML-en dolgozók munkáját is megkönnyítve. Ben Nolan most egy behaviour-nek keresztelt technológiával állt elő, ami még könnyebbé teheti a diszkrét Javascript fejlesztői munkánkat.

Nemrég közöltük blogmarkban is, hogy a Microsoft listázást lehetővé tevő RSS kiterjesztést jelentett be pénteken. A Channel 9 blogon megjelent videó szerint azonban sokkal több van készülőben. Mint kiderül, az Internet Explorer Team új neve Longhorn Browsing and RSS Team lett, azaz sokkal általánosabb fókuszt kapott a csoport. A film tanulsága szerint a rendszer lelkébe építik a szindikáció támogatást.

A Google Code oldala márciusban indult, akkor négy projekttel. Az oldal célja, hogy a Google-nál használt kódok közül a mások számára is hasznosítható, nem szupertitkos kódokat nyílt forráskódúvá tegyék. Ennek keretében indították el szünidei kódolásra felhívó programjukat is, s tettek két további kódot is elérhetővé a minap. Ez utóbbiakból a webfejlesztők számára talán leginkább érdekes kód az XSLT transzformátor JavaScriptes megvalósítása lehet.

A JavaScript számos hasznos nyelvi lehetőséggel támogatja munkánkat, de elgondolkoztunk-e már azon, hogy mely elemeit tekinthetjük elavultnak? A diszkrét JavaScript filozófiája, a használhatóság, sokszor a célszerűség, s van, amikor csak magának a megoldásnak az eleve rosszul kivitelezett módja több korábban erősen használt megoldást tett elavulttá, melyből hatot gyűjtött össze a Wait till I come oldal bloggere.

Bármilyen nagy vívmányokat hoznak a grafikus felhasználói felületek, a parancssorok is új erőre kaptak. Sokan látják úgy, hogy a Google különböző hívószavai, speciális keresései a web parancssorává emelik a keresőt. De ha a Firefoxra gondolunk, az is lehetővé teszi, hogy Smart Keywords szolgálatása segítségével a webcím mezőben használható parancsokat definiáljunk, így kialakítva a saját parancssori elemkészletünket. Mindezt egy új szintre emeli a YubNub.

Ahogy május végén hírt adtunk róla, a HVG megrendezi a magyar blogok versenyét, mely egy több fordulós kiválasztási folyamat során emeli ki a legjobbakat, értékes nyereményekkel kecsegtetve. Már lezárult a nevezési szakasz, és javaslóinknak köszönhetően a Weblabor is felkerült a szubjektív százas listára, közösségi blog kategóriában. A jelöltekre július 19-ig lehet szavazni!

A web alkalmazások sebezhetőségének új családja került nyilvánosságra a napokban. Ezúttal azonban nem a felhasználók által is látható alkalmazások sebezhetőségeiről van szó, hanem a kéréseket feldolgozó kiszolgáló programok: webszerverek, gyorsítótárak, tűzfalak sebezhetőségeire derült fény. A problémát az okozza, hogy a HTTP feldolgozás liberálisan került implementálásra a legtöbb termékben, hogy a hibásan érkező kéréseket is feldolgozhassák. Csakhogy a hibák feloldása különbözőképpen történik eltérő termékekben, és ez nagyon komoly sebezhetőségeket eredményezett.

Az (IN)SECURE Magazine áprilisban indult, első számával nem kisebb kérdéseket feszegetve, mint hogy valóban biztonságosabb-e a Firefox az Internet Explorernél, hogyan tehetjük védettebbé Linuxos munkaállomásunkat és szerverünket, vezetéknélküli hálózatunkat, stb. A magazin mégis azért került híreink közé, mert a webes alkalmazásaink biztonsági kérdéseit sem hagyja figyelmen kívül.

Múlt héten Georgia államban, Walker County bírósága ítélte húsz év börtönbüntetésre Edward Ray Bartont, akinek a számítógépén pornográf képeket találtak, melyek egy része gyermekeket ábrázolt. Az ítélet azért keltett komoly vitákat a szakértők között, mert a fájlok mindegyike egy adott időben került a számítógépre, mindössze négy óra leforgása alatt, még 2003 decemberében, és kivétel nélkül a Temporary Internet Files mappában találhatóak. Mivel az ítélet a képek birtoklásával indokolt, felmerül a kérdés, hogy birtokoljuk-e azokat a tartalmakat, amiket megtekintettünk a weben.

Alex Frank készítette el a Don't Click It névre hallgató webhelyet, melynek lényege, hogy a klikkelés szükségessége nélkül működő felületek megvalósítási lehetőségeit tárja fel, dokumentálva a gombos egerek történetét, és a kattintáshoz kötödő számlálókat is. A németországi Essen-Duisburg egyetemén kommunkációs tervezést tanuló hallgató diplomamunkáját érdemes átböngészni. Megtekintéséhez Flash szükséges, de egy próbát mindenképpen megér. Köszönjük attlad-nak, hogy felhívta a figyelmünket az oldalra.