Weblabor

A JavaScript a webfejlesztésbe történő újbóli betörésével egyre több jó minőségű JavaScript eljárásgyűjtemény jelenik meg. Van, amelyik csak az AJAX-ra koncentrál, míg a többi a JavaScript határait próbálja meg feszegetni, vagy vizuális effektek megvalósítását teszi könnyen lehetővé számunkra. Ezekről az újabb könyvtárakról elmondható, hogy jól átgondoltak, s úgy lettek tervezve, hogy könnyen illeszthetőek legyenek kódunkhoz, s a modern JavaScript nézeteknek is megfeleljenek.

Több, mint egy éves fejlesztés után megjelent az Eclipse következő verziója, az Eclipse 3.1. Az Eclipse egy általános célú, leginkább Java fejlesztésre kihegyezett környezet, de rengeteg kiterjesztése révén más téren, így a webes fejlesztés területén sincs szégyenkeznivalója. A következő hetekben, hónapkban több Eclipse-hez kapcsolódó projekt is újabb stabil verziók bejelentésére készül.

Délután küldte be Török Gábor szerkesztőtársunk azt a blogmarkot, mely jelzi, hogy az XML-RPC for PHP 1.1 sebezhetősége miatt több PHP alkalmazás is sérülékeny. Ezek között van a Drupal, a PostNuke, a Xoops, a Serendipity, a TikiWiki, a WordPress, és még számos közismert alkalmazás, többek között a PEAR XML-RPC-re épülő megoldások is. Az eredetileg Edd Dumbill által a Useful Information Company számára fejlesztett XML-RPC függvényeket, illetve azok módosításait ugyanis igen széles körben használják.

Az 8.01 után nem kevés türelmetlenséggel vártam már az Opera magyar verziójának megjelenését. Igaz, hogy korábban is elérhető volt magyar fordítás (mint hírünkben is közöltük), ám a hivatalos letöltési oldalon akkor még nem jelent meg a magyar Opera.

Meggyőződésem, hogy végre olyan közösségi szolgáltatások kezdenek kialakulni, melyek elhozhatják a web igazi ígéretét, hogy a megosztott információkkal mindannyian jobb lehetőségeket kaphatunk. A korai időkben a kevés publikált tartalom ugyan áttekinthető volt, de az egyoldalúság veszélyét rejtette magában. Az utóbbi időkben azonban egyre több közösségi tartalomépítésre és bizalmi hálókra épülő megoldás születik, mint ahogy az a 43 Places kapcsán is szóba került, hogy az óriási mennyiségű információ rendszerezésében, értelmezésében segítségünkre legyen. A keresés a következő terület.

A közösségi tartalom alakítás egyre érdekesebb eredményeket hoz a weben. A Wikipedia, a del.icio.us és más hasonló szolgáltatások mind ezt bizonyítják. A Robot Co-op-nál mindig azon kísérleteznek, hogy új és érdekes közösségi szolgáltatásokat vezessenek be, és így van ez a 43 Things után elindított 43 Places-zel is. Ezúttal megnézhetjük, másoknak mi a vélmeménye bizonyos úticélokról, és mi is csatlakozhatunk.

Meng Weng Wong publikálta a napokban azt a kidolgozás alatt álló ötletet, melyet RSS/Email névre keresztelt el. Mint a szerkesztés alatt álló PDF leírásból kiderül, elismeri, hogy ötlete nem teljes újdonság, de számos előnye miatt érdemesnek tartja jobban kidolgozni az elképzelést. Az RSS/Email lényege, hogy az üzenetküldés tulajdonképpen célzott szindikációs csatornák létrehozásává válhatna, és így eloszlana a küldés és fogadás felelőssége, annak terhei.

Akik a napokban közelebbről figyelték a Weblabor oldalait, felfigyelhettek arra, hogy Török Gábor neve mellett is feltűnt a kis zöld emberke, amely a szerkesztőség tagjainak jelzése. Nos, ez nem véletlenül történt így, és ezt nem sokkal később az impresszum oldalunkon is megerősítettük. Csapatunkhoz hivatalosan is csatlakozott Török Gábor.

A webes HTML és CSS validátorokat, illetve az oldalunk hozzáférhetőségét vizsgáló eszközöket már megismerhette a webfejlesztő társadalom, s bár ezek nagyon hasznos segítőtársak a napi munkában, eléggé szakmai szempontúak, a weblap eredményességét tekintve kevésbé gyakorlatias szempontokat vesznek figyelembe. Ezen próbál meg változtatni a SiteScore nevű szolgáltatás, mely marketing, tervezettség, hozzáférhetőség és funkciógazdagság szerint próbálja meg rangsorolni a megadott weblapot.

Sam Stephenson nevéhez fűződik a Prototype nevű, webes alkalmazásokhoz jól használható effekteket megvalósító JavaScript függvénytár, ami ráadásul XMLHttpRequest alapú adatcseréhez is nyújt függvényeket. A kód objektum alapú, ezért elég jól átlátható és beépíthető saját alkalmazásainkba.