Weblabor

Jason Kottke szeret vízionálni, a Google Browser ötletét is sokáig lebegtette, talán nem meglepő, hogy legújabb blog bejegyzésében is visszatérnek a Google saját böngészőjének kialakítási előnyei. Most azonban kicsit többről van szó. Az utóbbi időben láthattuk, hogy a Google és a Yahoo is terjeszkedik az asztali programok terén, a Google nemrég megjelent Sidebar szolgáltatása, és a Yahoo által felvásárolt Konfabulator mind részben a saját szolgáltatásaik biztosítását segítik, részben más tartalmak elérését biztosítják.

A sokunk által követett, és rendszeresen hasznos és sok esetben trükkös technikákról cikkező A List Apart történetének újabb lépéséhez érkezett. A legutóbbi, sokat másolt, túl általános megjelenés helyett egy egyedileg a magazin igényeihez tervezett arculatot alakítottak ki, és a tartalom újrarendszerezése mellett a háttérprogramot is teljesen újraírták Ruby on Rails alapokon.

Az utóbbi napokban több helyen is felbukkant a GData nevű webhely linkje, ahol több mint tizenkét millió szó és md5 hash érték párja érhető el. Sok fejlesztő használja a PHP vagy valamely SQL adatbázis md5() függvényét, hogy a felhasználók jelszavait elkódolja. Lévén egyirányú kódolás, ez lehetővé teszi, hogy a kódból ne tudják automatikusan visszaállítani a jelszót. Ha azonban gyakori jelszavakat, vagy gyakori módszerekkel előállított jelszavakat használunk, egy kód szótár alapján visszafejthetőek az eredeti karaktersorozatok. Ezért nem örülnek sokan ennek az óriási mértékű adatbázisnak.

Bábeli zűrzavar című cikksorozatunkban kezdtünk el foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy mit tehetünk, ha több nyelvet is fel szeretnénk, vagy valamilyen okból fel kell használnunk egy projekt során. Nos, a sorozat egyelőre csak az első résznél tart, a konkrét megoldásokat bemutató második és esetleges további részek még váratnak magukra. A nemrég megjelent PHP::Interpreter azonban annyira izgalmas újdonság, hogy bemutatásával nem várhatjuk ki a sorozat következő részeinek megjelenését.

Sokan várták, hogy a nyílt forrású Mambo tartalomkezelő támogatására alapítandó Mambo Foundation segíteni fogja a szoftver jövőjét. A mai napon elindított alapítványi webhely kapcsán azonban teljesen más irányba indult a folyamat. A Mambo fő fejlesztői szembefordultak a valamikori anyacég, a Miro által elindított alapítvánnyal. Az okok világosak.

Ahogy mondani szokták, a szabványok azért jók, mert olyan sok van, amiből választani tudunk. Nos, június elején adtunk hírt a Google Sitemaps szolgáltatásáról, mely lehetővé teszi, hogy segítsük a kereső indexelőjét tartalmaink megtalálásában. Időközben a program dokumentációs oldala is kiegészült, jelezve, hogy az RSS csatornákat is fel tudják dolgozni hasonló céllal. Ám ez a felhasználók útbaigazításában mit sem segít, ezen a téren más megoldás után kell néznünk.

Kevesen gondolhatták, hogy az .xxx felső szintű domain bevezetése egyszerű folyamat lesz, az mégis érdekes, hogy most az utolsó pillanatban állították le a bevezetési eljárást, hiszen éppen tegnaptól lett volna elfogadott regisztrálható domain végződés. Az amerikai ellenzők szerint az új TLD bevezetése lehetővé tenné, hogy "a pornográfiával foglalkozók tovább mérgezzék az otthonainkat, könyvtárainkat és társadalmunkat". Mások szerint éppen ellenkező hatása lehetne.

Mindannyian ismerkedtünk már különböző webhelyek HTML forráskódjával, érdekes megoldások, felhasználható ötletek iránt kutatva. Andrew Wooster azonban egy picit tovább ment, és az Open Directory Project-ről letöltött webhely lista alapján 2,686,155 weblap által adott fejléceket kérdezett le automatikusan, ezzel 23,699,737 fejléc sort tárolva, egy hét leforgása alatt. Miután az érdekesebb, tanulságos részekre volt kíváncsi, leginkább a ritkán használt fejlécek nyomába eredt.

Tavaly ősszel írtam a PHP 5 bizonyos beépítendő szolgáltatásai körül kialakult konfliktusokról, és a nyílt forrású projektek működésében is megpróbáltam megvilágítani azt, hogy a fejlesztők sokszor saját fejük után mennek, nem várhatunk el semmit, amíg nem válunk részesévé a folyamatnak, felemelkedve megfigyelői állásunkon. Most Stefan Esser WordPress - a hacker's paradise című blog bejegyzése keltett hasonló hullámokat.

Bár nem szakterületem, de ismereteim szerint az asztali alkalmazásfejlesztésben sincs túl sok (ingyenes) automatikus tesztelést lehetővé tevő eszköz, illetve azokat sem használják széleskörűen. A webes alkalmazások esetén a helyzet talán még rosszabb, eddig nem is volt szélesebb körben ismert eszköz erre a feladatra. Eddig, mert az új eszköz itt van. A neve Ghost Train.