Weblabor

Szeretném jelölni, hogy valaki épp online, vagy offline.
Az addig egyszerű, hogy ha belép, akkor a státuszát updatelem online-ra, és ha megnyomja a kilépés gombot, akkor offline update.
De azt hogy szokták megoldani, hogy valaki pl 10 perce inaktív (és le is jár a sessionja), akkor a rendszer elmentse, hogy már offline?
Köszi.

Valamit nem értek. Látszólag az általam használt/próbált alkalmazásszerverek (uwsgi, gunicorn) önmagukban is működnek webszerverként. Akkor minek eléjük adott esetben egy apache vagy egy nginx?
O.K., egy ok lehet a load balance, olyanra nincs szükségem.
Ha többféle rendszert kell kiszolgálni, az is lehet egy ok.
Egyéb?
Van értelme küzdeni egy plusz réteggel, ha kizárólag pythont használok uwsgi vagy gunicorn háttérrel?
(Ssl/tls megy ezekkel is, autentikációt belülről intézem)

Valami dereng, hogy az apache tud tűzfal funkciót, ami meggátolja, hogy ismert támadásokkal próbálkozzanak a rosszfiúk - ha ez igaz, az lehet egy újabb ok.

Sziasztok!
Szeretném használni a geoip kiterjesztést arra, hogy lekérdezhessem egy felhasználó körülbelüli helyét.
Addig jutottam, hogy a cPanelben be van pipálva a geoip kiterjesztés, tehát nem kell komponenseket telepíteni. De után hogyan tovább?
php.net/geoip
Ezt nézegettem, de nem tudom mit kellene csinálni.
Tudnak valaki segíteni?
Köszi.

Javasolták a csoportban, hogy tegyem ki külön, hátha akkor több embert bevonz. Szóval csináltam facebook csoportot, hogy megpróbáljam újraépíteni az itteni közösséget. link
Bárki csatlakozhat innen, és küldhet be webbel, programozással, design-al kapcsolatos cikkeket, híreket, de akár be lehet linkelni saját cikket vagy blog bejegyzést is, aki szeretne. Egyelőre nem vagyunk túl aktívak, de talán majd ez később alakul.
Három fő szabály van eddig:
- Ne politizáljunk.
- Kerüljük a hittérítést: Nincs probléma az extrém ötletekkel, csak azzal, ha minden hozzászólása ebből áll valakinek, pl hogy az XML+XSLT és a strukturált programozás messze jobb, mint bármilyen más módszertan.
- Mértékkel lehet offolni: Nem akkora baj, ha elkanyarodunk az eredeti témától a hozzászólásokban, viszont a postok lehetőleg legyenek webes vagy legalább IT témájúak.
Később esetleg hozzácsapok szabályt az álláshirdetésekre és adás-vételre, de most még nagyon nem tartunk ott.

Sziasztok !
A témában kutakodtam a neten és hát mi más fogadott volna, mint a szokásos káosz.

1. meta tagban való 28 féle bűvészkedés
2. headerben való 13 féle bűvészkedés
3. .htaccess-ben való trükközés

Jelenleg ezt használom:Az érdekelne, pontosan melyik megoldás az üdvözítő és pontosan milyen paraméterekkel.
Előre is köszönöm a segítségeteket.

Sziasztok,

Javascript-el esetleg jquery-vel van lehetőség Windows-os program meghívására?

Pl. c:\Program Files\keszletezo\start.exe programot szeretném elindítani egy ilyen linkről:


<a href='#'>Készletező</a>

A Pató Pál projekt esetleges átalakítása kapcsán vetődött fel bennem a kérdés: most a text mellett postgresql-be tolom a logokat, partícionált táblába. Mivel update nincs az adatokon, az input is megfelel egy rdbms-ben tárolható struktúranak (azonosítók, időpontok, és egy szabadon kitölthető szövegmező), hátrányát eddig nem láttam a postgresql-nek, előnyét igen.
Viszont eddig csak tároltam a logokat, most esnék neki újra a webes felületnek, benne keresésekkel.
2-2.5 millió soron már nem túl gyors. (Nem vészes, de 4-5mp/lekérdezés)
Betöltve mongo-ba, látszólag sokkal gyorsabb a keresés. Legalábbis az első pár rekordig.
Gondolom, a teljes keresés azért ennyire nem lenne gyors, de ezt csak egy .count() segítségével tudtam megnézni, az meg gyanítom, valami cache-ből dobta vissza azonnal, hogy adott feltételre hány találat volt.
(Select count(*) from syslog where message like '% DPT=22 %'; vs db.syslog.find({"message": /.* DPT=22 .*/}))

Kérdés: tud valaki jó indokot az adatbázis cseréjére? Azon túl, hogy az rdbms nem erre van kitalálva.

Postgresql mellett szól, hogy sql-ben nem vagyok teljesen kezdő, ha parancssorból akarok matatni az adatokon, egy selectet egyszerűbb begépelni, mint egy mongo lekérdezést, egy join egyszerűen leírható két tábla közt, olvasható is, míg mongo-ban a $lookup a millió egymásba ágyazott json adattal... Másnak lehet, hogy könnyű olvasmány, nekem kifolyik a szemem a sok {} párostól :)
Mongot viszont egyszerűbbnek tűnik elérni pythonból.

Milyen szakmai érv lenne a mongo mellett?
Mi az, amiben a mongo jobb lehet?

Üdv!

Egyszerű feladattal nem boldogulok. Láttam sok kódot a Neten, de nem tudtam megoldani.
Mysql adatbázisban van egy matek táblám, benne egy "mego" (varchar) oszlop melyben 'jó' vagy 'rossz' értékek vannak. Ugyanebben a táblában van még "ido" (datetime) oszlop melyben a megoldás ideje van tárolva /2020-09-01 06:59:21/ formában. Van még id int(5) azonosító.

Szeretném kilistázni adott id azonosítójú felhasználó elmúlt 7 napi megoldásainak a számát.
Nem tudom kiíratni a 0 számot.

Próbálkoztam, de nem sikerült.

SELECT
SUM(CASE WHEN mego='Jó' THEN 1 ELSE 0 END) AS jo
FROM matek
where'$id' = id
group by DATE(ido) ORDER BY ido desc Limit 7

Pythonhoz keresgéltem web frameworköt a Flask mellé/helyett és ekkor került elő az async framework téma.
Az a baj, hogy ennek a lényegét nem értem igazán. Félek, hogy ez elég python-specifikus dolog lesz, mert a pythonban úgy tudom, a mai napig létező dolog a GIL, ami meggátolja, hogy több szálon valóban fusson a program.
A több szál csak úgy tud működni, hogy az egyes szálaknak rendszerhívást kell kezdeményezni, például I/O...
Na itt vesztettem el a fonalat.
Felhasználás szempontjából miben tér el az async működés attól, hogy külön szálon futtatok valamit?
Ami példát találtam az asyncio, aiohttp modulokhoz, az gyakorlatilag arról szól, hogy elindít async jelöléssel egy feladatot,majd valahol később egy await paranccsal bevárja.
Ez az én szempontomból ugyanaz, mint amikor külön szálat indítok egy I/O művelettel, ami akár egy http kérés is lehet, majd egyéb teendőim végeztével bevárom azt a szálat.
Csak míg az async működés viszonylag kötött, addig (ha elvonatkoztatunk a python GIL létezésétől) a multithreading segítségével gyakorlatilag bármit megtehetek párhuzamosan.

Sziasztok !

Nem tudom, felmerült-e itt már témaként a hónapok angol rövidített nevének helyes megjelenítése.
Pl. a date("M. d") használata több szempontból is hibás eredményt ad.
1. május, június és július esetében is a rövidített formátumot adja vissza, holott ezen hónapok esetén nem használnak rövid formátumot
2. ehhez kapcsolódik, hogy a fenti hónapok esetén a név után nem szerepel pont

Én megoldottam a problémát, csak érdekelne, a PHP egyáltalán kezeli-e ezt a problémát.