Weblabor

A Stack Overflown bukkantam a Strangest language feature (röviden: WTF) témára. Érdemes a válaszokat átfutni, számos különc viselkedést vonultatnak fel a válaszadók. Az egyik volt ezek közül a JavaScript (ECMAScript) + operátorának bizonyára már sokatok által megtapasztalt sajátossága.

Amikor egy javascriptes szembe kerül mondjuk egy event handlerrel, aminek plusz paramétereket szeretne átadni, és még nem ismerkedett meg mélyebben a nyelvvel, általában szomorú lesz. Ilyenkor menekülnek az emberek a mindenféle keretrendszerek védelmébe, amik megvédik a gonosz JavaScripttől. Pedig nem is annyira gonosz az. Nézzük csak.

Azt hiszem, nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, hogy módfelett böki a csőrömet a PHP-nak az a tulajdonsága, hogy bármilyen szuper rendszert is írunk, az inicializálás minden egyes lekérdezésre lefut. Az alternatív platformokon (Java, Python stb.) már találtak erre megoldásokat, de a PHP-s világban úgy tűnik, ez egyelőre nem szempont. Akit mégis zavar, tartson velem, nézzünk egy kisérleti megvalósítást.

Felhívással szeretnék élni olvasóinkhoz: kérek mindenkit, aki teheti, töltse ki a Webfejlesztők és a nyílt web címen elérhető kérdőívet.

A mintegy tíz perces kérdéssor nyílt webes technológiákról, trendekről, vállalatokról és szervezetekről faggat világszerte minden fejlesztőt.

A felmérést a web egyik legbefolyásosabb szereplője indította útjára. Kérésükre, az eredmények befolyásolását elkerülendő, nevüket nem közölhetjük, azonban bárki, aki kitölti, biztos lehet benne, hogy a maga kis részét ezzel is kivette a jövő webének alakításából.

PHP programozók életében is előbb utóbb bekövetkezik a pillanat, amikor szükségét érzik gyorsítótárazás alkamazásának. Ennek oka lehet puszta szakmai perverzió, vagy megnövekedett terhelés kicsiny szerverünkön. A rendelkezésünkre álló sok-sok megoldás közül én most az APC-t szeretném röviden bemutatni némi kiegészítéssel.

Mostanában egyre gyakrabban fordul elő, hogy kiszervezzük egy-egy oldal megjelenésének tervezését. Ilyen formában jónéhány emberrel kapcsolatba kerültünk. A tőlük kapott tervek – bizonyára tapasztalatlanságukból kifolyólag – csak egy dologban egyeztek: rengeteg nyitott kérdést hagytak, aminek a terv átadása után hosszas kommunikáció, és egy csomó „erre nem is gondoltam”, „nem is tudom”, „erre kérek még 2 napot” tartalmú levél lett az eredménye.

Az alábbiakban egy rugalmas, jól karbantartható, Python alapú fejlesztési környezet kialakítását mutatom be. Azt a környezetet tekintem rugalmasnak, amely nem köti meg a kezemet a fejlesztés során választott eszközöket illetően, alacsony jogosultsági szinttel is használható, a karbantarthatóságot pedig abban mérem, hogy milyen egyszerű módozatot nyújt környezetek létrehozására, testreszabására és törlésére. A bemutatott módszertant a mindennapi munkáim során alkalmazom.

Alkalmazásfejlesztés során felmerülhet az igény arra, hogy a késztermék több nyelven legyen képes megjelenni. Erre a problémára szeretnék most egy egyszerű megoldást bemutatni.

A HTML5 Boilerplate király. Gyakorlatilag egy HTML, CSS, JavaScript, .htaccess stb. „best practice” sabloncsomag, hogy weboldalak, webalkalmazások fejlesztésénél ne kelljen mindig a nulláról elindulnod. Persze az idő előrehaladtával előbb-utóbb minden fejlesztő elkészíti a saját pakkját. Ennek szellemében szerkesztette meg Paul Irish (Google Chrome, jQuery) és Divya Manian (Open Web Vigilante) a HTML5 Boilerplate-et, ami IE6-ig visszamenően keresztböngészős támogatást igér, HTML5-képes, optimális gyorstárazást biztosít, nyomtatásra felkészített stíluslapot tartalmaz, és így tovább. A gyűjtemény forráskódja public domain alatt elérhető.