ugrás a tartalomhoz

Keress!

Török Gábor · 2006. Jún. 30. (P), 08.08

Szerző:

John Battelle

Kiadó:

HVG

2006

ISBN:

963 7525 874

Oldalak száma:

280

Értékelés:

9

Linkek

A keresés az emberiség alapvető problematikája, amely a digitális kultúra virágzásának indulásával egyre égetőbb kérdéssé vált. A web hőskorában hamar felismerték, hogy a háló csak akkor marad életképes, csak akkor tud betőrni a hétköznapi életbe, ha az egyszerű ember is könnyen megtalálja mindazon információhalmazt, amire kiváncsi. A Wired alapító szerkesztőjének, John Batelle-nek a blogjában értesültem arról, hogy a HVG gondozásában immáron magyarul is kapható The Search: How Google and Its Rivals Rewrote the Rules of Business and Transformed Our Culture című könyve.
Az üres keresőmező és a villogó kurzor előrejelzi a következő digitális lépést, s az, hogy a szűz kék hivatkozás fölött mennyit tétovázik a kurzor, szintén belkerül a korszak örök jegyzékébe. (John Battelle)
Aki már valaha is szörfözött a világhálón, elképzelhetetlen, hogy ne találkozott volna valamely keresővel. Hazánkban is a legnépszerűbb keresési platform a Google, de szintén sok találat éri az Origo Vizsláját, ami a rivális Yahoo!-ra támaszkodik. Batelle gondosan felépített, szinte letehetetlen könyve egyaránt értékes csemege a keresés világának üzleti és szakmai vonatkozása felé érdeklődőknek. A Keress! elején betekintést nyújt a '90-es évek elejére jellemző informatikai és társadalmi világba, és végig vezeti az Olvasót valamennyi szereplőn, akik mozgatták a keresés történelmének rugóit.
De persze ahozz, hogy jó kérdéseket tegyenek fel, talán tudniuk kellett volna a válaszokat. (Jorge Semprun)
Nem árulok el nagy újdonságot, hogy a könyv igen tekintélyes szelete a Google-lel foglalkozik, azzal a céggel, aki szokatlan, olykor arrogáns modorával adta fel a leckét a legnagyobbaknak, aki - az elcsépelt kifejezéssel élve - garázsműhelyből startolva néhány év alatt a világ egyik legsikeresebb vállalkozásává nőtte ki magát. A Google legendás "ne légy rossz" filozófiája új szemléletet teremtett a gazdasági világban, amely helyes értelmezése olykor surlódásokat is kelt, gondoljunk csak a kínai piacon bevezetett cenzúrára. A Google sikeressége egyszerűségében rejlik, szolgáltatásai működnek. Ugyanakkor egyre többen tartanak a keresőóriástól nagy testvérnek tűnő szerepe miatt, hisz a Google emberi ésszel felfoghatatlan személyes információ birtokában van, és ennek jövőbeni felhasználási módja legfőbbképpen a cég elveitől függ.
 
1

Keress!

Anonymous · 2006. Jún. 30. (P), 15.32
Én meg is rendeltem, bízom Török Gábor ajánlásában... :)
Ha elolvastam megírom én is véleményemet.
2

személyes információk

adriankoooo · 2006. Jún. 30. (P), 16.16
Valóban egyre tobb informacio van a birtokukban, pl az uj CheckOut szolgaltatasnal mar a bankkartyank adatait is meg kell adnunk. Persze nem bantasbol mondom mindezt, mert mindnyajunknak az erdeke, hogy meg szemelyesebb lehessen a kereses.
3

a fordítás és szerkesztés hagy némi kivánnivalót

kirunews · 2006. Júl. 5. (Sze), 11.31
Még csak a könyv felénél járok, de eddig szinte nem volt olyan bekezdés (helyenként olyan mondat), amiben ne lett volna elírás, helyesírási, stilisztikai, fordítási hiba, vagy ebből fakadó tárgyi tévedés. Pl. az Inktomi számos helyen Iktomi, a domén a legelső előfordulásban domen, „A Guliver utazásainak negyedi [!] részében…”, „szándékosan gyalogoltak Gated irogájának [!] ablaka előtt…”. A 258. oldalon ezt olvassuk: „A gráf 291-92. oldalon található definíciója…” miközben a könyv 280 oldalas!!!! (a gráf definíciója a 251. oldalon található.) A fordítás színvonala egyenesen csapnivaló, pedig Bozai Ágota írónő fordította, felelős szerkesztője Falcsik Mari szintén irodalmár sőt még szakmai lektor is volt Damjanovich Nebojsa személyében.

Hogy egy kicsit a könyv tartalmáról is: Battelle (mint Wired-alapító) láthatóan személyes emlékeit, töprengéseit és a főszereplőkkel (a Yahoo, IdeaLab, Google stb. jelenlegi és volt igazgatóival, főmérnökeivel) való beszélgetéseit (interjúit?) öltöztette könyv formába. Ennek megfelelően a gondolatmenete néha csapongó, egy-egy kérdésben elfoglalt álláspontja pedig szándékoltan elfogult. A műszaki-matematikai háttér láthatóan nem érdekli, viszont nagyon jó képet ad arról, hogy bizonyos döntések hátterében (pl. az AltaVista tündöklése és bukása) milyen emberi szándékok, üzleti várakozások vagy hipotézisek húzódtak meg. Azt hiszem, hogy bennfentesként sokkal több, és minőségileg pontosabb, első kézből származó információ állt rendelkezésére. Ugyanakkor, mivel bennfentes számos dolgot nem magyaráz meg, pl. feltételezi, hogy a könyv olvasóinak nagy része eleve ismeri a Google történetét, úgyhogy ezzel kapcsolatban számos kérdést nyitva hagy: pl. az első, Andy Bechtoldsheim-féle - azóta legendássá vált - 100 000 dolláros csekknek volt-e ellentételezése, vagy ezt szponzori pénznek kell-e tekinteni?

Amit én nagyon hiányoltam a könyvből, hogy csak a keresés egy meglehetősen szűk sávjáról beszél: a nyilvános, egész webet lefedő keresőmotorokról, és szót sem ejt a keresés egyéb aspektusairól, az Enterprise Search Platformokról és alkalmazásokról, a nagy kiadók dokumentumgyűjteményeinek keresőmotorjairól, a open source projektekről stb.
4

Kirunews, Keress, de ne kákán csomót

Anonymous · 2006. Szep. 1. (P), 17.51
Nem tudom, mi baja Kirunewsnek a könyvvel meg a fordítással. Én ezt nem tapasztaltam. A nyomda ördöge szinte minden kiadványban működik, még a szótárakban is. Aki nem hiszi, nem sokat olvas. Nincs olyan könyv, ami a keresést átfogóan le tudná írni, kákán csomót lehet keresni persze, akinek nincs jobb dolga. Maga Gladwell is azt mondja, hogy folytatja, és a honlapján várja a hozzászólásokat. Kirunews ott reklamáljon, ha nagyon rácuppant.

Tasztatúrista
5

kedves anonymus

virág · 2007. Okt. 2. (K), 07.54
A könyvet átnézve azt kell mondjam, hogy sajnos Kirunews-nek nagyrészt igaza van, a nyomda ördöge :) jó duma, de egyáltalán nincs jelen minden "kiadványban" - ebben viszont igen. Ráadásul Kirunews teljesen korrekt és fikamentes kritikát írt. "Nincs olyan könyv, ami a keresést átfogóan le tudná írni" - ohh, és vajon miért ne lehetne? Ennél ezerszer bonyolultabb tudományos témákat fejtenek ki hosszasan és nagyon analitikusan. Mindegy, szerintem amúgy olvasható a könyv és nekem adott új infókat, nem vagyok rossz véleménnyel róla - informatikában sajnos örülni kell minden kiadványnak ami magyar nyelven megjelenik. :)