Weblabor

Elkészült a weblap, kemény munkával manifesztáltuk életünk célját, van egy gyönyörű és csillogó-villogó portálrendszerünk. Elégedetten dőlünk hátra a székünkben, kész vagyunk! Ha tényleg ennyi volt a célunk, azaz szeretünk programozni, és örömünket leljük benne, akkor tényleg befejezhetjük a munkát. Ha azonban a cél az, hogy látogatottsága legyen az oldalnak, akkor további munka vár ránk, el kell érnünk, hogy minél több ember megnézze, majd pedig visszatérő vendéggé is váljon. Igen ám, de hogyan? Ez is egy külön művészet.

A Mozilla Firebird újabb átnevezésen esett keresztül, ezúttal Firefox az új név, egyúttal megjelent a 0.8-as verziója is. A 0.7-es verzióhoz képest újdonságot jelent a letöltés menedzser, a könyvjelzők fejlesztése, jobb támogatás a kiterjesztésekhez és több ezer apró változás. A Windows felhasználók számára egy telepítő is segíti az alkalmazás beüzemelését.

Sokszor foglalkoztunk az RSS előnyeivel, de kétségtelen hátrányának tudható be az a bizonytalanság, ami a verziók körül uralkodik, azaz, hogy többféle RSS verzió jelent meg, melyek nem feltétlenül kompatibilisek egymással. Mark Pilgrim néhány napja összegyűjtötte az eddig megjelent kilenc különböző RSS verziót, és ezek különbségeit. Hasznos olvasmány azoknak, akik RSS előállítására vagy feldolgozására adják a fejüket.

Amíg kénytelen a webfejlesztő Internet Explorert is használni a weblapok teszteléséhez, mivel ez a jelenleg is leginkább használt böngésző, jól jönnek a különböző kiegészítések, melyekkel könnyebbé válik a munkánk. Egy ilyen, valóban egész jól használható eszköz jelent meg a napokban, mely egy új eszköztár segítségével lehetővé teszi több hozzáférhetőséggel kapcsolatos feladat egyszerű elvégzését.

Ahogy korábban is hírt adtunk róla, Daniel Glazman tovább dolgozik a Mozilla Composer fejlesztésén a Netscape támogatása nélkül is, hogy végül egy kompetitív, magas szintű vizuális fejlesztőeszköz készüljön el nyílt forrásódú megoldásokkal a Gecko motorra épülve. Ennek a munkának a folyományaként nemrég megjelent a 0.1-es verzió, mely már jópár szolgáltatással bír.

Az ember sok-sok év fejlesztés során tanulja meg: minőségi szoftvert készíteni nem könnyű, de nagyon megéri. No, itt nem konkrétan a pénzről van szó, de igen, azt is nyerünk, ha nem kell órákat töltenünk a saját kódunk felett azt találgatva, vajon mit akartunk elérni vele, és ha újra fel tudjuk használni a régen írt kódjainkat is hosszú újraírások nélkül.

Ugyan első ránézésre meglehetősen idegen lehet gyorsbillentyűket definiálni weblapokon, a HTML régóta lehetővé teszi ezt számunkra, a php.net weblap pedig ki is használja ezt a keresőjében. Felmerül a kérdés viszont, hogy hogyan tudjuk megfelelően tudatni ezt a felhasználókkal, azon kívül, hogy valahol kigyűjtjük számukra? Az újabb böngészők esetén a CSS-t is segítségül hívhatjuk!

Hamarosan hazánkban is bevezetik az ékezetes domainneveket, mégis általánosságban elég keveset tudnak a webhelyek fejlesztői arról, hogy mi a történetük, pontosan hogyan is működnek. A Netscape Devedge cikke ezt foglalja össze röviden, bemutatva, hogy milyen támogatás áll rendelkezésre a Netscape 7.1-es, illetve Mozilla 1.4-es böngészőkben.