Weblabor

A PHP újabb verziói támogatnak több adatbáziskezelő interfészén (mysqli, pgsql) eleddig kevéssé használt lehetőséget: az aszinkron adatbázis lekérdezéseket. A mostani, erősen kísérletező cikkben áttekintjük ennek a funkciónak a lényegét. Vigyázat, használni csak saját felelősségre!

Egyik korábbi cikkünkben a munkamenet illetve a felhasználó kezelés rejtelmeiről volt szó. Ehhez szorosan kapcsolódik a mai témánk: a jogosultság kezelés. Ez egy mini sorozat első fejezete lesz, mely az előzetes tervek szerint két részből fog állni. Az elsőben egy alap rendszert valósítunk meg, majd a következőben megvizsgáljuk, hogy hogyan tudjuk ezt kiegészíteni összetett (attribútumokkal rendelkező) jogosultságok kezelésének képességével.

Az előző részt folytatva a hirearchikus adatkezelést boncolgatjuk tovább, azaz hogyan lehet hierarchikus adatainkat hatékonyan tárolni adatbázisban. Előző cikkemben egy jól használható, ugyanakkor nem eléggé hatékony megoldást mutattam be az adatok tárolásával kapcsolatban. Most újra megnézzük a problémát, de egy jóval hatékonyabb és kezelhetőbb megoldást láthatunk, elkerülve a processzor és memóriaigényes rekurziót, nem is szólva arról, hogy az adatbázis lekérdezések számát is radikálisan csökkentjük.

Ezúttal egy az adatbáziskezeléssel kapcsolatos témáról lesz szó. A cikk első felében egy módszert mutatok be, melynek alkalmazásával jól elkülöníthetőek az adatok mentésével, módosításával kapcsolatos kódok programunk egyéb részétől. A második részben arról lesz szó, hogy hogyan tudjuk az adatbáziskezelés során fellépő hibákat minél egyszerűbben kezelni. Már itt jelezni szeretném, hogy ennek a résznek a második fele némiképp egy gondolatkísérlet, vitaindítónak szánom. Ezt a megközelítést még nem nagyon láttam máshol leírva (lehet nem véletlenül), így kíváncsian várom majd a véleményeket vele kapcsolatban.

Adatainkat gyakran hierarchikus struktúrában tároljuk. Gondoljunk például a fájlrendszer esetén a könyvtárszerkezetre, de rengeteg más példát is találhatunk. És hogy szakmánál maradjunk: ilyen a többszintű menük vagy például a fórumok témáinak szerkezete. Ha eddig nem volt ötleted, hogy hogyan tudnál ilyen jellegű adatokat eltárolni, megmutatok pár módszert rávilágítva az egyes buktatókra.

Cikkünk a sitepoint.com Storing Hierarchical Data in a Database cikkje alapján készült.

A cikksorozat első részében az elméleti alapok lefektetése után épphogy csak belekóstoltunk a gyakorlati felhasználás lehetőségeibe. A mostani részben már jóval több példát láthatunk arra, hogy első üdvöskénket, az assert() függvényt, miképpen foghatjuk munkára (vagy hadra?) hibamentesebb PHP programok írásáért, és az úgynevezett "élő dokumentáció" kialakításához.

A 2004. évi PHP Konferencia és a Tiszaújvárosi Roadshow keretében már kétszer is megpróbáltam negyven percbe sűríteni a mondanivalómat erről a témáról - nem sok sikerrel. Most a Weblabor hasábjain arra vállalkozom, hogy immár időkorlátok nélkül adjak választ arra a kérdésre: "mit is jelent ez a PHP Chemotox?" Cikksorozatomat remélem azok is haszonnal fogják olvasni, akik már ízelítőt kaptak a tartalomból valamelyik rendezvényen.