Weblabor

Mennyire biztonságos a sütik használata? Sokan azt mondják, hogy nincs velük semmi gond, nem kell veszélyben éreznünk magunkat. Valóban így van? A sütikkel magukkal valóban nincs semmi gond, azonban vannak olyan alkalmazások, melyek potenciális veszélyt jelenhetnek, ha nincsenek jól megírva. Ezekről, és a lehetőségekről felhasználóként és webfejlesztőként sem árt tudnunk. A sütik biztonsági hiányosságaira Alexander Prohorenko az ONLamp Security Devcenteren megjelent cikkében mutat rá.

A www.Dotgeek.org oldal PHP fejlesztők számára ingyenes tárhelyszolgáltatást indított. Mindez nem lenne különleges, hiszen ilyenből már sok van. Miben más mégis ez a szolgáltatás?

Az XFN-ről már korábban is (XFN: emberi kapcsolatok kifejezése a weben) hírt adtunk, mint egy igen érdekes és szemléletes elképzelésről a szemantikus webbel kapcsolatosan, most íme még egy cikk, mely összefogja az azóta született írásokat ebben a témakörben, talán mindenkinek hasznos olvasmány lehet: Friends, XFN, and Hyperlinks.

A Linux adminisztrátorok egyik kedvenc eszköze minden bizonnyal a shell programozás keretében rendelkezésükre álló fegyverarzenál. A bash, mint talán az egyik legelterjedtebb shell, rendelkezésre áll minden Linux rendszerben, és nagyon hatékony programozási lehetőséget biztosít a felmerülő feladatokra. A script, és ezen belül a bash programozási lehetőségeiről indult egy havonta jelentkező sorozat az EarthWeb oldalain.

A hétvégén vált elérhetővé a Drupal CVS szerveren a többek által kért magyar felület fordítás. Ezek között a Weblaboron használt modulok fordításai találhatóak meg. Erőforrás optimalizálási okok miatt érdemes csak azokat a modul fordításokat feltölteni egy új Drupal rendszerre, amelyeket használni is fog az oldal. Nade miként lehet ezeket aktiválni?

Egy kicsit el vagyunk ugyan késve a hírrel, de nem mehetünk el eme fontos újdonság mellett. Három éves fejlesztői munka gyümölcseként ugyanis végre megjelent a GIMP képszerkesztő program 2.0-ás változata, mellyel egyben maga a gimp.org honlap is ráncfelvarráson ment keresztül.

Naponta akár több száz e-mailt is kapunk, mégsem biztos, hogy tudjuk, hogy pontosan hogyan ér el hozzánk, és a látható üzeneten kívül mit tartalmaz egy e-mail? Amikor spamekre vadászunk, vagy szeretnénk kideríteni, pontosan honnan is érkezett egy e-mail, nem árt ismerni fejléceikben szereplő adatok jelentését. A stopspam.org oldalán található "Amit tudni érdemes az email-fejlécrõl" című cikkéből ezekre a kérdésekre kaphatunk választ.

Az alapos tesztelési időszak után a Drupal projekt kiadta a 4.4.0-s verzióját a nyílt forráskódú tartalomkezelő és közösségi rendszerének. A 4.4.0-s változat rengeteg új tulajdonsággal ruházza fel a rendszert, melyek növelik a rugalmasságát, teljesítményét, használhatóságát és elérhetőségét. Íme egy lista a főbb változásokról:

Ma megjelent a PHP 4.3.6 első (és remélhetőleg egyetlen) előzetese, amely a 4.3.5 következő két fontosabb (és több apróbb) hibáját javítja: a Windowsos és szálbiztos (Thread-safe) változatok alatt a kiegészítők dinamikus betöltésénél léptek fel gondok, valamint nem megfelelően működött a téli-nyári időszámítás kezelése.
A 4.3.6 előzetese a szokás szerint a PHP minőségbiztosítási csapat honlapjáról tölthető le, a forráskód tar.bz2 illetve tar.gz formában, Windowsra pedig már binárisként.

A szerdai napon (még április 1. előtt) a Google bejelentette, miszerint hamarosan ingyenes e-mail szolgáltatást indít, ezzel versenyre kelve a rivális Yahoo! és Microsoft szolgáltatásaival ezen a téren is. Mindig kitalálnak valamit... Nem is rosszat, ugyanis amennyire lehet újdonságot nyújtani a webmail terén, a Google többet is fog.