Weblabor

Nem teljesen véletlenül jelent meg a PHP 5.0.0-ás verziójával egyidőben a 4.3.8-as kiadás. A frissesség hevében akkor még nem állt rendelkezésre a változások listája, és a megjelenés oka, de a mai napon a PC World New Zealand jelentése alapján sokkal többet tudhatunk. Ugyanaz a két hiba volt fefedezhető az 5.0.0 RC3 és korábbi illetve a 4.3.7 és korábbi verziókban.

Az utóbbi napokban néhány érdekes dolgon ötleteltünk a szerkesztők levelezési listáján, és ennek kapcsán merült fel bennem, hogy meg kellene nézni, "történelmi összehasonlításban" hogyan állunk most a tartalom publikálás és a közösségi aktivitás terén. Mint általában, engem nem igazán érdekelt, hogy mennyien olvasnak minket, hanem sokkal inkább az, hogy mennyien vesznek részt az életünkben. Ennek mérői a beküldött tartalmak és hozzászólások.

Egy névtelen felhasználónk küldte be a hírt: "új", "magyar fejlesztésű" CMS rendszer látott napvilágot. A neve IISS - Internet Information Service System, pár napja jelent meg belőle a 3.0-s verzió. A rendszer főként a XOOPS alapjaira épül, nagyrészt kompatibilis azzal. További információ, támogatás a honlapjukon érhető el.

Láthatóan egyre többen térnek át Firefoxra, és ismerik fel, hogy bőven van tér a böngésző innovációra, és a testreszabhatóságra. Néhány napja a forevergeek.com oldalon jelent meg a Firefox kereső szolgáltatásainak testreszabásáról szóló tippsorozat, melyet érdemes áttekinteni azoknak, akik sokat keresnek. Lássuk, hogy miről van szó, és mit lehet ehhez hozzátenni, ha kedves olvasónk netalán Weblabor nagyfogyasztó is egyben.

A legtöbb böngésző lehetővé teszi, hogy felhasználói stíluslapot definiáljunk, azaz saját CSS kódot adjunk meg, melyet a webhelyek által megadott stílusnál fontosabbként kezel a web kliensünk. Ezzel lehetővé válik, hogy olvashatóbbá tegyünk bizonyos oldalakat, vagy csökkentsük a kontrasztot olyan lapokon, ahol a szemünket szúró megjelenítési módot választottak. Csak egy probléma van ezzel, mégpedig az, hogy az egyetlen beállítható felhasználói stíluslap minden webhely stílusait felülírja, így ha nem vagyunk túl óvatosak, káros hatással lehetünk bizonyos oldalak megjelenésére.

Az emberi lököttség határatlanságát bizonyítandó Harry Fuecks bemutatta, miként lehetséges kliensoldali PHP szkripteket készíteni, majd azokat Internet Explorer alatt működésre bírni az ActiveScript SAPI segítségével. A furcsa motor úgy kelhet életre, hogy a Microsoft biztosít egy olyan felületet, amely lehetővé teszi külső kód beágyazását. Természetesen a módozat - noha érdekes -, kevésbé életszerű, legfeljebb példát statuál, miképpen írhatunk PHP-ben Windows rendszerszkripteket.

A The Gillmor Gang interjúsorozatban most Brendan Eich a Mozilla alapítvány "fő fejlesztője" került terítékre. Az mp3 formában szabadon letölthető több mint egy órás beszélgetésben négyen interjúvolják Brendant, olyan neves személyek, mint Steve Gillmor (eWeek),
Doc Searls (Linux Journal), Jon Udell (InfoWorld Test Center) és Dana Gardner (Yankee Group).

A DevShed "portálmotor házilag" témakört boncolgató cikksorozatának negyedik részéhez ért, amelyben az egyszerű XML alapú sablonok használatának lehetőségeit tárja fel a PHP szemszögéből. Érdekessége, hogy nem a PHP 4-es korlátozott XML feldolgozási képességeit fogja górcső alá, hanem rögtön az ötös kiadás SimpleXML kiterjesztését veszi elő, melyet kétségtelenül könnyű elmagyarázni és használni.

Örömmel újságolhatom, hogy a fejlesztők bejelentették a PHP 5.0.0 megjelenését! Néhány morzsa az újdonságok közül az alábbiakban látható:

A Google-t keresőjéről ismeri mindenki, olyannyira, hogy neve igévé vált (googling). Ez a kép azonban egyre inkább változóban van. Egy éve bővítették portfóliójukat a Blogger felvásárlásával, melyet az Orkut szociális háló építő program elindítása követett, majd a webes levelezés teljes megújítására vállalkoztak a GMail bevezetésével. Akár új termékeket állítanak elő, akár meglévő vállalatokat vásárolnak meg, bővülésük mindig a nagy számítás- és tárolásigényű alkalmazások irányába mutat. Nincs ez másképp a fotók kezelésével sem.