Weblabor

Ebben a formában a technika gátat szab a felhasználásnak. Most töltöttem le a Viennát, és a beállítható leggyakoribb fissítés 30 perc. 5 perc még belefér, de 30? Egyértelmű, hogy a protokoll ügyetlensége az, ami ezt a 30 percet indokolja.

Természetesen az oldal egy normál módban működne, csak a megfelelő olvasóknak szolgálá ki ezt a fajta tartalmat. Nem hiszem, hogy RSS-nél bármilyen hátrányt jelenthet, hiszen itt egyértelműen változó tartalomról van szó. A google (kereső) legjobb tudásom szerint nem foglalkozik RSS fájlokkal (az XML-t ugyan indexeli, de plaintext szinten).

Ha új verzió jön ki, azt egyszerűen ismeretlen lehet venni, és normális feedet kaphat. A user agent módosítása nem értem, hogy jön ide.

Az RSS csak tippeket ad a atartalomra. A szabvány nem állítja, hogy minden cikknek szerepelnie kell benne. Ha a bejegyzések száma limitálva van, és te hetente töltöd le, könynen kicsúszhat belőle valami.

Itt csak a feed tartalma változna (bár gondoltam rss/atom váltására is). Ezzel szerintem semmi probléma. Ha ismerjük az egyes olvasók (filozófiai szinten) hogyan értelmezik az RSS mibenlétét, azaz önálló entitásként kezelik a bejegyzéseket, vagy pedig egy listának, ahol az elemek csak a lista részei (kihullás után nincsenek értelmezve).

Azért bátorkodtam felhozni a példát, mert a szabvány semmit nem mond arról, miről lehet és miről nem RSS feedet készíteni. A gyakorlat az, hogy az utolsó X bekezdést küldjük el. Ez könnyen cache-elhető, de igen redundáns. Csak azért engedhetjük meg ezt a könnyelmű lusta hozzáállást magunkak, mert a szabvány abszolut nem rendelkezik arról, hogyan viszonyuljon a hivatalos feed tartalma az általa képviselt portál tartalmához.

Szerintem a feed csak az új bejegyzéseket kell hogy tartalmazza, mivel a kliens a régieknek a birtokában van (vagy volt). Volt lehetősége a kliensnek, hogy feldolgozza őket, tárolja őket. Miért kéne a szervernek külön jeleznie: "az elemek még mindig aktuálisak"? És miért kéne ezt azon a buta módon tennie, hogy újra és újra elküld X darab bejegyzést?

Ahogy írtátok, a mostani redundáns módszernek is vannak hiányosságai. Ez sem győződik meg arról, hogy az összes bejegyzés mindenképen eljusson hozzád. Megengedhető, hogy kimaradjon olyan elem, amiről a kiszolgáló valamilyen elv alapján úgy gondolja, nem szükséges elküldenie (pl. nincs benne az utolsó 20ban). Ki mondja, hogy ehhez kell ragaszkodni?

Sajnos a gyakorlat. Léteznek olyan (szörnyen primitív) kliensek, amik nem tárolják a régebbi bejegyzéseket, ehelyett a szervertől várják, hogy elküldje azokat újra meg újra. Őket csak azzal lehet kiszolgálni amit várnak, amivel képesek dolgozni, az utolsó X darab elemet. Sőt, akár feltételezzük minden kliensről, hogy buta, és csak azokat szolgáljuk ki logikusan, amikről tudjuk, hogy megfelel nekik ez a válogatás.

A +1 bejegyzést küldése nem tűnik túl elegánsnak. Inkább, mint egy lépés előe és egy fél vissza. (Ez most olyan pártvezéresen hangzott.. :) Persze, az kérdés, hogy ez az egész az olvasók mekkora részét érinti. Így számok nélkül elég sok a kérdés.