Elkezdeni a nulláról
Sziasztok!
Remélem, nem fog a hajatok az égnek állni a kérdésemtől. Ha mégis, elnézést. :-)
24 éves vagyok, eddig (gimnázium után) nagyrészt csak dolgoztam, nem sikerült kitalálnom, mit szeretnék csinálni. Természettudományos tárgyakban vagyok jó, bár alapvetően felfogok mindent gyorsan. Az érdeklődés megvolt, de valahogy nem a jó időszakban jutottam számítógéphez gyerekkoromban, elmaradt az, amit minden programozónál olvasok/hallok, hogy ők már szinte gyerekkoruktól nyomják.
Ami engem érdekel az az adatbiztonság (oldalak, rendszerek törhetősége/törhetetlensége). Tudom, hogy ez tág fogalom így és nem is biztos, hogy szakszerű megfogalmazás (sőt), de remélem, értitek, mire gondolok.
Ami viszont a probléma, hogy semmi ehhez köthető tudásom nincs. Illetve most kezdtem el C-t tanulni önszorgalomból, amivel nincs is gond, csak épp nem tudom hová tenni. Nem ismerem pontosan, lebontva a számítógépek részeinek működését, adattárolását, stb. Lehet, legalábbis az öcsém szerint ezeket nem kell tudni ahhoz (kezdő szinten), hogy valaki tudjon programozni, de az én agyam rendszerező, nekem hiába dobálnak be információkat, ha nem tudom őket rendszerbe foglalni.
Na, nem akarok regényt írni. A kérdésem az lenne, hogy honnan induljak? Tervezek felvételizni végre egyetemre (BME van kinézve, számomra az ELTE tananyaga kissé túl absztrakt, bár aztán lehet, hogy ez illik a célomhoz inkább, fene tudja..), ott tudom, hogy C-vel kezdenek, ezért kezdtem ezzel én is, hogy legalább némi fogalmam legyen a dolgokról.
Szeretném kiküszöbölni ezt a levegőben lógást. Létezik olyan anyag, könyv, bármi, ami adna némi alapot ehhez az egészhez? Keresgéltem már hasonló témában, de őszintén szólva nem nagyon találtam olyat, amilyenre gondolok. Lehet, nincs is.
Egyébként az is egy eshetőség, hogy túl nagy fába szeretném vágni a fejszémet, és ahhoz, amilyen témakör engem érdekel, már 10 éve kellett volna kezdenem és zseniként születnem. Ha szerintetek ez a helyzet, azt a véleményt is meghallgatom szívesen. :-)
De jobban örülnék olyan tippeknek, hogy mit kezdjek ezzel a helyzettel, hogyan lehet leggyorsabban (nem, nem a legkisebb energiabefektetéssel, mert azt nem bánom, ha melós valami), megfelelő szintre eljutni.
■ Remélem, nem fog a hajatok az égnek állni a kérdésemtől. Ha mégis, elnézést. :-)
24 éves vagyok, eddig (gimnázium után) nagyrészt csak dolgoztam, nem sikerült kitalálnom, mit szeretnék csinálni. Természettudományos tárgyakban vagyok jó, bár alapvetően felfogok mindent gyorsan. Az érdeklődés megvolt, de valahogy nem a jó időszakban jutottam számítógéphez gyerekkoromban, elmaradt az, amit minden programozónál olvasok/hallok, hogy ők már szinte gyerekkoruktól nyomják.
Ami engem érdekel az az adatbiztonság (oldalak, rendszerek törhetősége/törhetetlensége). Tudom, hogy ez tág fogalom így és nem is biztos, hogy szakszerű megfogalmazás (sőt), de remélem, értitek, mire gondolok.
Ami viszont a probléma, hogy semmi ehhez köthető tudásom nincs. Illetve most kezdtem el C-t tanulni önszorgalomból, amivel nincs is gond, csak épp nem tudom hová tenni. Nem ismerem pontosan, lebontva a számítógépek részeinek működését, adattárolását, stb. Lehet, legalábbis az öcsém szerint ezeket nem kell tudni ahhoz (kezdő szinten), hogy valaki tudjon programozni, de az én agyam rendszerező, nekem hiába dobálnak be információkat, ha nem tudom őket rendszerbe foglalni.
Na, nem akarok regényt írni. A kérdésem az lenne, hogy honnan induljak? Tervezek felvételizni végre egyetemre (BME van kinézve, számomra az ELTE tananyaga kissé túl absztrakt, bár aztán lehet, hogy ez illik a célomhoz inkább, fene tudja..), ott tudom, hogy C-vel kezdenek, ezért kezdtem ezzel én is, hogy legalább némi fogalmam legyen a dolgokról.
Szeretném kiküszöbölni ezt a levegőben lógást. Létezik olyan anyag, könyv, bármi, ami adna némi alapot ehhez az egészhez? Keresgéltem már hasonló témában, de őszintén szólva nem nagyon találtam olyat, amilyenre gondolok. Lehet, nincs is.
Egyébként az is egy eshetőség, hogy túl nagy fába szeretném vágni a fejszémet, és ahhoz, amilyen témakör engem érdekel, már 10 éve kellett volna kezdenem és zseniként születnem. Ha szerintetek ez a helyzet, azt a véleményt is meghallgatom szívesen. :-)
De jobban örülnék olyan tippeknek, hogy mit kezdjek ezzel a helyzettel, hogyan lehet leggyorsabban (nem, nem a legkisebb energiabefektetéssel, mert azt nem bánom, ha melós valami), megfelelő szintre eljutni.
Már volt korábban ilyen téma
Autodidakta módon is össze lehet szedni a netről a számodra szükséges tudást, de jóval több idő, rá kell érezned, hogy mi az értékes és mi nem az, cserébe jóval rugalmasabb a folyamat, mint a felsőoktatásban.
Jól látod egyébként, a BME-n inkább gyakorlati, az ELTE-n pedig inkább elméleti szakembereket képeznek.
Sok év, mire használható
Válasz
A kérdés inkább az, hogy ha valakit az adatbiztonság és efféle dolgok érdekelnek, akkor melyik a jobb képzés, az elméleti és erősen matekos vagy a gyakorlatibb/mérnökibb?
Nem tudom, hogy tanítanak-e
Köszönöm, elolvasom ezeket
A BME új informatikus
A VIK még mindig annyira
Ha van is szivatás, nem az a
Az első évben elbocsájtják a
Igen, ezt pont néztem tegnap
A biztonságot egész biztos,
+1
Nekem ugyan hobbiszinten
Ahogy már elhangzott, az ELTE matekosabb, a BME hardveresebb, gondolj bele, hogy titkosításokkal vagy buffer overflow-kkal foglalkoznál szívesebben. Arról meg tegyél le, hogy a számítógépet az aljától a tetejéig megérted, ha többet tudsz a hardverről, csak jobban fogod látni, mennyi minden van, amit még nem tudsz, egy számítógépes rendszer működése teljes egészében, a kvantumfizikától a branch prediction-ön és a fordítón át az UML-diagramig sokkal komplexebb dolog annál, hogy beleférjen egyetlen ember fejébe. A széles látókör persze jó dolog, csak ne legyenek illúzióid, hogy minden belefér.
Nem, nyilván nem vártam, hogy
És igazad van, A-tól Z-ig minden nem fér bele a fejembe, senkiébe, csak ezt a kérdéskört nézd úgy, ahogy a kezdő áll neki. Már a bitműveleteknél is csak néztem pár percig, mert az alapok nem voltak/vannak (egyelőre) meg. Ezért ragaszkodom ennyire ahhoz, hogy ami szükségszerűen kell, az meglegyen. Illúzióim maximum abból fakadóan vannak, hogy nem látom én még át, mi mennyire komplex egészen pontosan. Majd feloszlik a köd. :-)
Nekem ugyan hobbiszinten
Vakok közt a félszemű a
(Bocs, nem tudtam kihagyni...)
Ami szemet szúrt
Előrebocsátom: az én tudásom 80%-a autodidakta, 20% gagyi főiskola, ahol végül nem is diplomáztam (30 felett...). De én is kölyökként kezdtem.
Tehát.
Ha megtalálod antikváriumban: (Több szerző) Computerbooks: Mit kell tudni a PC-ről? Nekem 2002-es kiadás van, gyakorlatilag egy ASCII táblázat miatt és családomnak vettem meg, valószínű régebbi, mert win 95 és office 97 van benne kezelésnek... Alapnak viszont tudom ajánlani, nem az a fontos neked, hogy a többmagos prociban hogy megy a pipeline. Majd gyötörnek azzal az egyetemen, ha akarnak.
Tehát ami a tudást illeti innét indulj: hogy műxik a PC, aztán a mobileszközök sem ártanak alapszinten.
Egyetem: sos-ben keresni felvételi felkészítőt, ha felvételizned kell. Célirányosan arra az egyetemre, ahova menni akarsz, nehogy bukta legyen a sok beleölt idő-munka-pénz.
A leggyorsabb megoldást én nem ismerem: elsősorban türelem kell. Magadhoz. Soha nem szabad a közepébe vágni, bárki bármit mond. Bentfelejtődnek lyukak (a tudásodban), amik később 10xesen ütnek vissza, mire pótolod (adott esetben egy csomó projektet megcsinálsz rosszul, amit aztán illik ingyen végigjavítgatni).
A magam részéről a legjobbakat kívánom neked, akár belevágsz, akár nem. (Tipp: belevágsz.)
Na, ilyesmi könyvre
A tesóm még fiatal, most kezdett egyetemen, előtte webprogramozást tanult, számára az is hülyeség, hogy én a C-t nyüstölöm (neki a PHP tetszik, az érdekli, de azért majd belinkelem neki, szerintetek mitől jó valaki PHP-ban :-)). Ahogy az is, hogy nem elég, hogy össze tudok rakni egy gépet, ezt már régebben is csináltuk ketten - alapnak tartom, hanem nekem kell, hogy értsem, most mit is csinálok, ha már így elkezdek programozni. Mondjuk akkor is intuitíve a géptől kezdeném, ha a BME-n nem a C lenne a kezdés. Lehet, hogy ez ilyen női mivoltomból fakadó óvatoskodás, de a megerősítésed alapján inkább ésszerűség.
A türelem egyelőre még problémás terület nálam, de azért annyira nem, hogy úgy akarjak bármit elkezdeni tanulni, hogy aztán sz*rt se ér a tudásom. Az mindig frusztrálna.
És köszönöm a jókívánságot, én is úgy tippelem, belevágok.
Ha tényleg érdekel, akkor ne
Egyetértek veled, mármint
Másik hsz-edben írtad, hogy nem feltétlenül az egyetem a legjobb út, felmerül a kérdés, hogy de akkor mi? Papír nélkül semmilyen komolyabb helyre nem vesznek fel akkor sem, ha csak tanulni szeretnék valakitől (vagy pláne így nem, kinek lenne erre ideje, kapacitása, stb.?). Fizetni aztán pláne nem fizetnek ezért. Bár ez másodlagos tényező. Tapasztalatom nincs, eladható tudásom sem. Szóval én nem nagyon látok másféle utat, mint azt, ahogy írtad, hogy ami pozitívum, azt összeszedem egyetemen, a többit pedig hozzátanulom magamtól.
Király vagy
Kb 1 ujjamon meg tudom számolni, hányan nem dobnak helyből hátast, ha meghallják, hogy Assembly. Ahova jártam, 90% felett volt az első buktázók száma, de a fél gárda sosem ment át. Pedig nagyon gyenge szinten tolták (nem is volt érdemes kérdeznem).
Lehet egy kérésem?
Addig juss el, hogy egy max. 320x200 px-es, 256 színű windows bitképet kiraksz színhelyesen MCGA képernyő közepére. Amiket fentebb ajánlottam könyvet, nincs bennük, és meg kell ismerd a win bitkép byte-jait is, egyszerű. Ha ezt megcsinálod, valós módban elég profi vagy már.
Persze innentől jönnek a Mario-k, stb... Anno én egy csomót kínlódtam ilyen játékokkal, közben tanultam meg. Ma nevetségesek ezek a játékok, de tudok a proci fejével gondolkodni, és ez minden másodpercben hatalmas előny.
Mire összejön egy "grafikus" játék, lehidalsz, de annál nagyobb sikerélmény.
Majdnem mint a commodore-sinclair-stb világában: a képet kb. képzeld oda. :) Azok voltak a masinák, programozni is, de játszani is nagy fantázia kellett!
Ha kezdesz kicsit belejönni, és megy a kép, elküldöm esetleg néhány 10+ éves játékomat. Vagy ha nagyon ráunsz, de akkor asm-et nem, csak exe-t (hogy ne puskázz).
Sok sikert hozzá, tök jó, hogy Assemblyzel. Légyszi rendszeresen számolj be róla! (Melyik fordító, mit csinálsz, miért úgy, stb.) Tudom, hogy ez nem webfejlesztés, de olyan ritka, hogy a minden más rovatba befér (remélem). Ha nem, SOS blogoldalt neked.
(Apropó: a nemtudom milyen Péter egyetemistánkról rég hallottunk!)
Szerk.:
Pusztán azért nem dobok
És öreg ugyan nem, de 24 az már nem is annyira fiatal. Mint mondtam, ahhoz képest nézem, hogy a legtöbb programozó (most nagyvonalúan mindenkit beszórtam ez alá a kategória alá) azért nem ilyenkor kezdi.
Helyes
Na, mivel 1-nél többel kezdődik a személyi számod, ezzel nem poénkodok, de ahhoz képest, hogy a te nyugdíjkorhatárodat nem is tudjuk (addigra még vagy ötször változik), nem vagy elkésve semmivel.
Én is gyerekként már programoztam olyan ketyeréket, amit talán múzeumban sem láttál, de mindössze kb. 4 éve ez a fő tevékenységem. Azt nem írom ide ki, hogy mennyi vagyok, de a 4 évet megelőző "programozói múlt" a többszöröse a 4-nek... Szóval sosem késő, ráadásul az egyetemen intenzívebben fogsz vele foglalkozni, mint otthon, kvázi hobbyból. (Azért asztali alkalmazás került ki a kezem közül a 4 év előtt is, de ritkán.)
Előre látom, hogy a közgáz és hasonló kötelező hülyeségek kb. annyira fognak téged is érdekelni, mint engem.
Ja, és 24-el még nem te leszel a legöregebb az évfolyamon. Nekem tök sz... volt, mikor beiratkozásokkor mindenki neve után mondták a szül. évet... A sok keresztfiam-korú közt rendszeresen még el is akadt a nálam fiatalabb titkárcsajszi, és biztos ami ziher, elkiabálta vagy háromszor, pedig rég előtte álltam. Az kicsit rossz érzés, meg amikor a frissen szabadult oktatód fiatalabb nálad...
Ez mondjuk amolyan kínai filozófia: mindennél van mégrosszabb. Ezért gyártaak annyi selejtet, mert annál is tudnak selejtebbet... :)
+100
Túlzásba vinni nem kell: elég a valós mód. De ha nagyon beleszeretsz, védett is.
Könyv (szintén régi, de jó): Agárdi Gábor: Gyakorlati Assembly és ~ haladóknak. Nézd meg, mert utóbbihoz járt külön Függelék (füzet) is, és asszem mindkettő floppy(!) mellékletes. Ha kell, küldöm az ahhoz használt fordítót, de maiak közt biztos találsz jobbat is, én a réginél maradtam.
(Hoppá, itt nem csak Ádámnak válaszoltam, bocsi.)
Érdekes felvetés... egy
Wikipédia:
Ahogy rablóból lesz a legjobb pandúr, úgy igaz itt is: akkor fogsz jó IT sec szakemberré válni, ha legalább annyit tudsz, mint azok, akiktől meg akarod védeni a rendszereidet.
"... szint fölött ismeri."
Tehát adott esetben nem elég az, hogy mondjuk tökéletesen megtanulsz C-ben programozni, hanem ismerned kell minden olyan esetet is, ahol az elkészült szoftver sérülékeny lehet. A C nyelv egyébként egy viszonylag alacsony szintű nyelv, ami közel gépi kódra fordul, ezért mondjuk behatóan kell ismerned a hardver és az oprendszer memóriakezelési, programfuttatási sajátosságait.
Folytathatnám, de a lényeg az, hogy mindent sokkal jobban kell ismerned, mint pl. az adott szakma egy képviselője, és kell egy plusz nézőpont, amivel a lyukakat keresed, hogy azonosítsd és elkerüld/megszüntesd a kihasználhatóságukat.
Most úgy érzem magam, mint a
Egyébként erre (is) értettem a nagy fába fejszét, és figyelmeztettek mások is, hogy ami engem érdekel, az komoly melóval fog járni. És ebben nem a komoly meló része a problémás, hanem az, fene tudja, az általad említett képesség a más látásmódra ott van-e a fejemben, vagy kialakul-e.
Azt tudom, hogy jó problémamegoldó (és -felismerő) képességem van, amíg valaki csak egy problémát lát, nekem már min. 4-5 megoldási terv van a fejemben (ezt nem csak én képzelem, mások is megerősítették), és nem azért, mert erőlködöm, egyszerűen reflexből így működik az agyam (viszont ehhez, hogy ez a képességem aktív legyen, ismernem kell pl. az alapokat baromira, visszautalva arra, hogy nekem tudnom kell, egy gép hogyan működik, mert anélkül ez a skill nem használható. Ill. használható, csak a "lyukak" miatt nem ad megfelelő eredményt).
Szóval összességében ez csak egy terv, majd időközben kiderül, elég jóvá tudok-e válni hozzá, megvan-e a fejemben, ami kell.
Fontos megjegyezni, hogy a
Az megvan, szívós vagyok, ha
Lelkesedés az van,
már 10 éve kellett volna
Ugyan dehogy.