Weblabor

Akkor talán célszerű mindkettőt alaposan kitanulni, néhány ráépülő keretrendszerrel együtt.

Tudod: annyi embert érsz, ahány nyelven beszélsz. Talán a mi szakmánkban inkább számít a szint is, de alap- vagy középszintig érdemes, ha tényleg könnyen tanulod. Aztán amire nagyobb lesz az igény, azt komolyabban.

A PHP-nek azért sok hibája mellett van egy fontos előnye: rendkívül elterjedt. Nem véletlen, hogy olyan CMS-eket is PHP-ben fejlesztenek, mint a Drupal. És szerintem nem is fog túl sokat veszíteni népszerűségéből, mert olcsóbbak is jóval a PHP-s tárhelyek.

Csak a magyar piac johet szoba? Nemetorszag, Ausztria eleg kozel van es mindket helyen keresett a Ruby es Python is amennyire en tudom.

Én benne vagyok nap mint nap, de nem különösebben érint a dolog. Bár szerencsésnek mondhatom magam, hogy mindent mi fejlesztünk, nem vagyunk rászorulva másokra, láttam már nem egy minőségi PHP keretrendszert és programot, mert azért van választék, nagyon nagy a támogatottsága, és semmi sem akadályoz meg benne, hogy jó szoftvert adj ki a kezed közül. Így nem igazán értem, mi a bajod a kultúrával, ha másra akarsz támaszkodni, alacsony színvonalat más nyelvekben is lehet találni ugyanúgy.

Ha váltani szeretnél, akkor agyő, én inkább a pythont javasolnám, mert legtöbbször azzal találkoztam eddig.

A szerveroldali JavaScript is népszerűsödik mostanában. Egyre többet hallani NodeJSben készült projektekről. Ehhez például nagyon logikusan kapcsolódhat egy MongoDB (persze nem leváltani az SQL adatbázist, hanem kegészíteni). - És persze ott vannak az előnyei, hogy ugyanazt a neyelvet beszéli a szerver és a kliensoldal.

Szvsz kis haszánkban már ma többet érsz vele, mint Pythonnal vagy Rubyval. Ha szerveroldalon nem is annyira eltejedt, az az előnye megvan, hogy közben a JS csinnyátbinnyát megtanulod, ami kliensoldalon még kb ezer évig használható lesz.

Nagyjából a tavalyi év közepére én is eljutottam oda, hogy a pokolba kívántam a PHP-t, a következetlenségeit és a hibáit, a fejlesztői közösség diverzitását (a túl sok és sokszor ellentmondó információból nehéz volt kihámozni a hasznosat). Ekkor már túl voltam több TDD-s, EP-s könyvön és szerettem volna olyan nyelvvel foglalkozni, ahol mindez eleve adott és támogatott.

Több, mint fél éven át kerestem azt a nyelvet, amivel a cégünknél le tudnám váltani a PHP-t, így tanulmányoztam Scala-t, Ruby-t Rails-el, szerveroldali JS-t és egy kis Pythont is. Az eredmény az lett, hogy maradtunk a PHP-nél :) Persze ez nem azt jelenti, hogy a többi nyelv nem lett volna jó vagy jobb, viszont idővel kiderült, hogy a mi projektjeinkhez még mindig leginkább a PHP illik (sok kis projekt, egymástól függetlenül ugyanazon a szerveren futtatva, nagyon gyors releasekkel). Ráadásul ahogy egyre inkább belemélyedtem az új programozási módszertanokba, kezdtem máshogy látni a dolgokat.

A coding dojo-nkban és a CodeRetreateken gyakoroltam, illetve a saját szakállamra is kísérletezgettem a TDD-vel, és végül meggyőződtem arról, hogy marhára nem számít a programozási nyelv ahhoz, hogy jó kódot írjon az ember. A közösségi kódolásoknál kiderült, hogy az aktívan TDD-ző emberek jelentős része PHP-zik, a CodeRetreateken szerintem ezt a nyelvet választották a legtöbben, de a dojo-nkban sem volt még olyan, hogy ne lett volna PHP-s páros. Sőt. Én most úgy látom, hogy (főleg a kezdő TDD-seknek) a PHP egy kitűnő nyelv az EP módszereinek használatára/gyakorlására. Először is, szkriptnyelv lévén egyszerűbb/rugalmasabb, mint a Java - másrészt a TDD irodalma talán 90%-ban Java példákkal él, és mivel ehhez nagyon hasonló a PHP, így könnyen adaptálható a szakirodalomból szerzett tudás. Én párhuzamosan kísérletezem vele PHP-ben és JavaScriptben, és nem mondanám, hogy az utóbbiban annyival nehezebb, azonban mégis sokkal inkább át kell gondolni, hogy mit és hogyan csinálok. A nyelv stílusa más, mint a szakirodalomban olvasott, az átfordítása nem mindig egyértelmű. Engem egyébként meglepett, hogy az utóbbi időben mennyien TDD-znek itthon PHP-ben, lépten-nyomon ezt hallani.

A kérdésedre egyébként röviden válaszolva: én a Ruby-t ajánlanám (vagy a Scala-t!), mivel a Rails-hez szerintem ma már nem létezik olyan funkció, amit ne fejlesztett volna le valaki, ráadásul most jelent meg az új változat a nyelvből és a keretrendszerből is, ami egy rakás jó újdonságot hozott. Szerintem itthon azért elég keresettek a Ruby fejlesztők, itt Pécsen is ismerek egy-két céget ahol ezzel foglalkoznak, és persze ez hatványozottan igaz a fővárosra.