Weblabor

Megszólalt a biomérnök :)

+1

Ha így folytatod - kis sarkítással - a végén már csak csillagokat fogsz írni... :D Szerintem a nyelvünk alkalmas rá, hogy szebb stílusban fejezd ki vele a mondandódat, de javíts ki, ha tévedek!

Nem féltek tőle én semmit, elég nagy a piac, elfér mindenki, virágozzon minden virág, satöbbi. Ha komolyan gondolja, tőlem aztán csinálja.

Egyébként minden tiszteletem Nagy Gusztávé, a jegyzete valóban remek, de egy akármilyen jó tanfolyan maximum egy első lépés az úton, az igazi munka utána kezdődik.

Amit én mondani próbálok, az az, hogy ez bizony egy szakma. Látszólag viszonylag könnyen lehet pénzt keresni vele, meg a webprogramozók többnyire szeretik, amit csinálnak, ezért talán nem is tűnik olyan nehéznek egy kívülálló számára. Aztán jönnek hozzám, hogy nincs éppen tanári/ügyvédi/asztalos/mittoménmilyen állás, kéne gyors kereseti lehetőség, melyik webes tanfolyamot ajánlom.

A szakmát ki kell tanulni, nincs mese. Persze össze lehet kattintgatni wordpress oldalakat húszezerért. Csak aztán az első komplikációnál, szerverbeállításnál vagy olyan funkciónál, ahol a plugin nem pont ugyanazt csinálja, mint amit kéne, jön a hoppá, meg a sírás a fórumokon, hogy valaki csinálja már meg nekem. Az ügyfél meg csak azt látja, hogy ezeknek a webeseknek fogalmuk sincs az egészről, a honlap egy tákolmány és két hónap múlva tele van szpembotokkal. Vagy tényleg elhiszik, hogy ezek a dolgok így mennek és egyre több lesz a tákolmány honlap (akár nagy cégeknél is, nem csak a sarki fűszeresnél). Ha tudod a Pitagorasz tételt, egy afrikai törzsben már te lehetsz a helyi matematikus, de éppen az lenne mindenkinek az érdeke, ha az ügyfelek is egyre jobban lennének tájékoztatva, egyre többet tudnának, és megtanulnák, hogy az asztalos nem az az ember, aki összerakja nekik az ikeás lapra szerelt bútorukat.

Az asztalos szakmát se könnyű kitanulni, de itt ráadásul lehet, hogy két hónap múlva már semmire se mész az addig használt kalapáccsal, már valami más van helyette. Egy évet kihagysz, mert épp kemény éved van az egyetemen, aztán már nem is vagy sehol se. Én nem azt mondom, hogy akinek jól esik, ne készítsen bútorokat otthonra, vagy a nyaralóba, vagy ajándékba a nagynéninek, remek időtöltés. Csak ne állítsa magáról, hogy ő egy asztalos, mert azzal - Pepita kolléga szavaival - bizony átb****a a tisztelt ügyfelet.

Nem feltételezek én semmit a kérdezőről, tőlem lehet ő akárki, nekem mindegy. Jónak láttam, ha olvas egy ilyen véleményt is, aztán majd ő eldönti, mit akar, az az ő dolga.

Jó hosszú lett, na de mindegy. Egyébként én is vérpistiként kezdtem, mea maxima culpa. Ma már nem vállalnék pénzes munkákat az akkori tudásommal (legfeljebb egy profi inasaként, de egyedül semmiképp), de akkor még nem tudtam, mekkora szemétdombot állítok elő :). A karma egy részét már ledolgoztam, amikor későbbi pályafutásom során más vérpistikék kódját (vagy minek nevezzem) örököltem meg ;).