Weblabor

A 2013. január elsejével bevezetett kisadózó vállalkozások tételes adóját mintha távmunkában dolgozó, szabadúszó webes szakemberek számára találták volna ki. Mind pénzügyileg, mind pedig adminisztratíve kedvezőbb, mint az eddigi adónemek. Rövid írásomban szeretném összefoglalni a tudnivalókat, teendőket, hogy segítséget nyújthassak bárkinek, akit érinthet.

Elöljáróban annyit szeretnék megjegyezni, hogy az itt leírtakban a törvényre, valamint az adóhatáságtól közvetlenül, telefonon kért információra támaszkodom, nem pedig az „úgy emlékszem, hogy” vagy „azt olvastam, hogy” típusú írásokra. Sajnos utóbbiak miatt rengeteg a félreértés, komoly cégek könyvelői is adhatnak rossz tanácsot, így mindenkit buzdítok, akinek további kérdései vannak, nyugodtan hívja fel az adóhatóság ügyfélszolgálatát, mert eddigi tapasztalataim szerint segítőkészségben és kedvességben messze megelőzik a nagy szolgáltatókét.

Fontos megjegyeznem, hogy az itt leírt adatok, URL-ek idővel változhatnak (emiatt nem is linkelek mindent), így mindenkinek saját felelőssége az aktualitásoknak utánajárni.

A katáról

Akkor éri meg igazán a katát választani, ha a nettó bevételünk évi 6 millió forint alatt van (azaz havonta átlagosan legfeljebb 500 000 Ft), mert ha túllépjük, az efölötti rész 40%-át be kell fizetnünk. A havonta befizetendő adó 50 000 Ft (akkor is, ha nem tudtunk kiállítani számlát), amivel egy füst alatt elintézünk mindent: személyi jövedelemadót, tb-t, nyugdíjjárulékot stb. Erről a kötelezettségről évente egyszer kell bevallást készíteni február 25-ig az általános nyomtatványkitöltő programmal.

A katát egyéni vállalkozók, egyéni cégek, valamint csak magánszemély taggal rendelkező bt.-k és kkt.-k választhatják. Ezzel az adónemmel azok élhetnek, akik az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelelnek (idézet a törvény szövegéből):

• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
• a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles (megrendelő) személytől szerezte;
• az adatszolgáltató megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

Ezeket az adóhatóság ellenőrizheti, és nekünk kell bizonyítanunk, hogy fennállnak, ezért szerződéseink megkötésekor bele kell foglalni, amit lehet. Amennyiben egy évben egy cégnek több, mint egymillió forint értékben számlázunk, az adóhatóság felé erről nekünk és a megrendelőnek is bejelentési kötelezettsége van.

Hogyan legyünk egyéni vállalkozók?

Jómagam egyéni vállalkozást indítottam, mert a cég, amelynek korábban alkalmazottja voltam, megszűnt. Meglepő volt, hogy mennyire gördülékeny a folyamat, jórészt online intézhető, a bürokrácia gyors. Csak amiatt kellett bemennem az okmányirodába, mert még nem volt Ügyfélkapu regisztrációm, amit ott személyesen kellett véglegesíteni (ehhez időpontot ugyancsak online érdemes kérni, öt perc alatt elintézhető az egész). Itt adtak egy papírt, ahol le voltak írva a lépések a vállalkozás indításához, ami röviden annyi, hogy a nyilvantarto.hu-ról a telephelyünknek megfelelő nyomtatványt kell letöltenünk, amit az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) alkalmazás segítségével tölthetünk ki, és Ügyfélkapu regisztrációnk segítségével online be is küldhetünk.

A kitöltés javarészt egyértelmű, egy helyen meg kell jelölni a fő, később pedig a további tevékenységi köröket, az ehhez szükséges, jelenleg ÖVTJ kódoknak nevezett listát (ezt párévente rendszeresen megváltoztatják) a nyilvantarto.hu oldaláról tölthetjük le. A szakmánkat érintő kódok (leginkább programozás) 62-vel kezdődnek, engedély és bejelentés nélkül gyakorolhatóak, képzettségről pedig papírt nem kell bemutatni senkinek.

Ha bevételünk várhatóan nem haladja meg a hatmillió forintot, akkor lehetünk alanyi adómentesek, ami azt jelenti, hogy számláinkat áfa nélkül kell kiállítani, azaz forgalmi adót így sem nekünk, sem pedig ügyfeleinknek nem kell fizetniük.

Amennyiben előre láthatóan sok lesz a kiadásunk, érdemes áfa-körösnek jelentkezni, hogy azok áfa-tartalmát elszámolhassuk, azaz a hivatalnak befizetendő forgalmi adót ezzel csökkentsük. Ekkor az űrlap kitöltésekor azt kell választanunk, hogy az áfa-kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg, így áfás számlát kell ügyfeleinknek kiállítani. Ez azzal jár, hogy a forgalmi adóról is kell bevallást készítenünk, kezdetben negyedévenként (1365-ös nyomtatvány, áprilisban, júliusban, októberben és januárban), de ha már legalább két éve vállalkozók leszünk, és két évvel korábban legalább évi egymillió forintnyi áfát fizettünk be, akkor utána már havonta. Az elszámolható tételekről érdemes elolvasni az adóhatóság Információs füzetek oldalán az egyéni vállalkozók jövedelmére és járulékfizetésére vonatkozó szabályokat. Amennyiben túllépjük a hatmillió forintos éves bevételt, mindenképp áfa-körösnek kell jelentkeznünk.

Ha mindent jól töltöttünk ki, két-három napon belül az Ügyfélkaputól kapunk egy igazolást PDF formátumban a vállalkozásunk adataival. Ha áfa-körösek vagyunk, ez sajnos kevés, az okmányirodában kell kérnünk aláírt, lepecsételt változatot, ezzel ballagjunk el a legközelebbi bankfiókhoz, ahol vállalkozói számlát kell nyitnunk, mert utalásainkat erről kell végeznünk. Szükséges továbbá egy számlatömb beszerzése (kb. 600 Ft értékben), valamint jól jöhet egy bélyegző (4–8000 Ft), amin szerepel a vállalkozásunk megnevezése, adószáma, esetleg a telefonszámunk; úgy számolhatunk, hogy ez utóbbit általában egy napos határidővel készítik el. Számláinkra ne felejtsük el ráírni, hogy „kisadózó”, hogy elkerüljük a büntetést.

Az adóhatóság felé jeleznünk kell, hogy a befizetett adónkból mely tb-számhoz kell továbbutalniuk a megfelelő összeget, ezt az 1041-es bevallásban tehetjük meg, amelyet úgy találhatunk meg, hogy az aktuális év utolsó számjegyéhez hozzátesszük a T-betűt, valamint a 1041-et, azaz 2013-ban 13T1041, s erre rákeresünk a NAV honlapján.

Székhelyünk önkormányzatának iparűzési adót is kell fizetni, itt érdemes az átalányt választani, ellenkező esetben rendszeresen bevallást kell készítenünk ide is. Az átalány díját évi 2,5 millió forintos adóalappal számolják, ami szorzás-osztás után 50 000 Ft, ezt két részletben, arányosítva kell megfizetni (ha nem január elsejével indul az adóévünk). A jelentkezési lap, bár letölthető PDF formában, nem egyértelmű, a kitöltéséhez érdemes bemenni személyesen a polgármesteri hivatalba, vagy felhívni a telefonos ügyfélszolgálatot. Az első részletet a vállalkozás indulása utáni következő hónap 15-éig kell befizetni, tehát gyakorlatilag előre kell adózni.

Összegzés

Havi 50 000 Ft befizetésével nyugalmat vásárolhatunk magunknak: nem kell ezer különböző számlára utalgatni, ha nem áfa-körösek leszünk, elég évi egy bevallást benyújtani, jövedelmünk 60%-a számít a bérünknek, azaz kedvezőbb feltételek mellett kaphatunk hitelt, valamint nyugodtan hajthatjuk álomra a fejünket, hogy az állam felé ezzel mindent lerendeztünk. A hatmillió forintos plafon persze korlátozó tényező is lehet, ha valaki szerencsés, és ennél nagyobb bevétele lesz, akkor többet kell adózni, de egy határig még mindig jobban megéri, mint evázni.

Gyorsan változó világban élünk, ki tudja, meddig marad meg ez a lehetőség, ezért érdemes mindenkinek elgondolkodnia rajta, aki megfelel a feltételeknek.