ugrás a tartalomhoz

MinőségiWeb találkozó

Joó Ádám · 2011. Szep. 3. (Szo), 13.30

A tavalyi október 15-én rendezett Online Marketing Expón zajlott felmérés tanúsága szerint a hazai kis- és középvállalkozások webes jelenléte nemcsak a lehetőségeknek, de saját igényeiknek is jóval alatta marad.

Az áldatlan állapotok felszámolása jegyében az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége és a Microsoft Magyarország MinőségiWeb című konferenciát szervez 2011. szeptember 8-án 12.45-től a Graphisoft Parkban, melynek célja a vállalkozói oldalról a felvilágosító, fejlesztői oldalról pedig az előbbiek eligazodását segítő egységes kritériumrendszerhez vezető munka megkezdése. Az eseményen a részvétel ingyenes, ám regisztrációhoz kötött.

A témában az októberi Web Konferencián a jelentés készítői tartanak előadást.

 
1

szerintem

tiku I tikaszvince · 2011. Szep. 9. (P), 07.48
Amikor olvastam ezt a bejegyzést, nagyon lelkes lettem a témával kapcsolatban. A munkahelyemen is látták a lelkesedésemet, így Debrecenből elautókáztunk erre a találkozóra. Nem szeretnék tételes beszámolót írni, mert a program kb 10 perc után inkább egy beszélgetéshez hasonlított.

A találkozó szervezésének fő oka, hogy a webes fejlesztések alacsony belépési küszöbe miatt (t.i. kb nulla gyakorlattal bárki képes egy működő weboldalt előállítani) alacsonyan vannak az árak. Emiatt a valóban minőségi módon, minőségi munkát előállító, ezért drágábban dolgozó cégek szenvednek, a weblaboron csak szomszéd Pistikének hívott jelenségtől.

A szervezők oldaláról a probléma megoldásaként szolgálható javaslat kezdemény volt, egy minősítési rendszer, ami kifejezetten nem a technológiai technikai oldalról minősítené a fejlesztő céget, hanem az alapján, amit biztosít az ügyfél számára a weboldal előállításán túl. Ilyen a garancia, a support, hogy mindig ad számlát, hogy kint van a saját oldalán az ÁSZF, felmerült a forráskód átadásának szükségessége mint kritérium…

Előjött az oktatás szükségessége, mind a vevő/ügyfél mind a webfejlesztő/szolgáltató oldalon is. Meg kell tanítani az ügyfeleknek, hogyan ismerjék fel, hogy egy kóklerrel van dolguk, és meg kell tanítani a webes cégeket is, hogy hogyan kell úgy dolgozniuk, hogy joggal tarthassák magukat minőségi webes cégnek.

A szünetben beszélgetve kezdett el bennem érni a gondolat, hogy nem biztos, hogy jól állunk a problémához, talán nem is biztos, hogy a jó problémára keressünk megoldást. Aztán a szünet után valaki megfogalmazta, hogy kb azzal küszködik a webes szakma, amivel a magyar borászok szenvedtek 10-15 évvel ezelőtt. Van rengeteg olcsó, pancsolt lőrét előállító kókler, az ügyfelek pedig nem elég képzettek, hogy ki tudják választani a minőséget. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy van az ügyfeleknek az a rétege, akinek tényleg a számla nélkül fusiban dolgozó középiskolásra/egyetemistára/hobbi webfejlesztőre van szüksége. Ezért a cél nem lehet az, hogy számoljuk fel ezt a piaci szegmenst. A célnak annak kell lennie, hogy az ügyfelekben teremtsük meg az igényt a minőségi munka iránt, és hogy természetes legyen, hogy a jobb minőségért, szélesebb szolgáltatásért többet is kell majd fizetniük.

Az úton hazafelé, a kocsiban úgy sikerült összefoglalni a MinőségiWeb találkozó értelmét, hogy mérnökök keresnek mérnök választ egy marketing problémára. Mert hiába találjuk ki a világ legjobb minősítési és minőségbiztosítási rendszerét, ha az ügyfelek oldaláról nincs erre igény. Az igény megteremtésére, személy szerint egy integrált, nagyon hosszú ideig (éveken át) tartó, összehangolt, iparági marketing kampányban látom a megoldást. Ismerve a kis magyar rögvalóságot, ennek a kitalálása, és a főleg a finanszírozása már egy valós probléma lehet, amin komolyan érdemes elgondolkodni.
2

Az alacsony belépési küszöb

Hidvégi Gábor · 2011. Szep. 9. (P), 08.48
Az alacsony belépési küszöb szerintem is probléma, korábban olvastam, a HTML-t direkt úgy alkották meg, hogy bárki összedobhasson egy oldalt akár egy jegyzettömbben (bár erre azóta hivatalos forrást nem találtam). Személyesen egyetértek azzal, hogy emelni kéne a belépési küszöböt.

További gond szerintem, hogy az interneten túl sok az elérhető elavult tutorial, sok webmester a rengeteg információ és a tudáshiány miatt képtelen megfogalmazni, hogy valójában mire van szüksége, amire rátesznek még egy lapáttal az aktuális divatirányzatok.

Korábban már tettem egy javaslatot, hogy a Weblabor vállaljon szerepet az oktatásban, idézet onnan:
- szerintem szükség lenne egy nagy, struktúrált link- és cikkgyűjteményre kezdőknek és haladóbbaknak, hogy legalább az alaptémákban
- emellé kéne még egy Best Practices, Hogyan Csináljuk rovat, ahol a leggyakrabban felmerülő problémákat a Weblabor szakemberei oldanák meg, letölthető forráskóddal

Párhetes rotációval ugyanazok a fórumtémák merülnek fel, a kérdés csak az, hogy Poetro és a hasonló válaszolók mikor unják meg, és állnak tovább. Ebben persze benne van a weblabor usability-je, azaz sok esetben rosszul használhatósága.
4

félreértesz

tiku I tikaszvince · 2011. Szep. 9. (P), 11.03
Ezek szerint nem sikerült jól megfogalmaznom, hogy szerintem mi a probléma. A "mérnökök keresnek mérnöki megoldást" arra értem, hogy abban látja a szakma a megoldást, hogy a profi szakemberek tudását szeretné javítani, ugyanakkor az olcsó kategóriát írmag nélkül kiírtani. Ennek csak az lenne az eredménye, hogy a jelenleg magát profinak tartó cégek még messzebb kerülnek a valódi KKV igényektől, még jobban szenvedni fognak.

A szakemberek oktatása is fontos, de ennek az oktatásnak inkább a gyakorlati oktatásra kellene koncentrálni, mert egyik másik kitűnő diplomával végző programozó, az élet valós problémáival nem tud mit kezdeni, mert zéró gyakorlati szemlélet nincs bele nevelve. De ennek az egésznek nem ez a célja. Ezzel foglalkozzanak az egyetemek!

Én úgy látom, hogy jelenleg a kínálati oldal (fejlesztők) pont annyira nagy a szórás gagyi és minőség, olcsó és drága között mint minden más területen. Vannak kicsi cégek, vannak nagy cégek, vannak gyorsan olcsón tökegyszerűt előállítók, és komoly fejlesztéseket végző cégek is. Így meg van az elméleti lehetőség, hogy minden érdeklődő megtalálja a számára megfelelőt.

De a lehetőség csak elméleti. Azért elméleti, mert az ügyfelek nem tudják mi kell nekik, nem tudják mi alapján kell választani, nem tudja, hogy mit várhat a pénzéért.

Hosszútávon magunknak tennék jót, ha az egymás közötti versenyt erősítenénk azzal, hogy az ügyfeleket tájékoztatjuk, hogyan döntsenek. Ha beindulna a fejlesztő cégek közötti verseny, akkor előbb utóbb "kihullna a férgese", és nem azzal menne el egy-egy tárgyalás 80%-a, hogy az ügyfél megpróbálja meggyőzni az értékesítőt/fejlesztőt, hogy túl drágán dolgozik.
6

Nem értettem félre, amit

Hidvégi Gábor · 2011. Szep. 9. (P), 12.01
Nem értettem félre, amit írtál, viszont én nem csak a profikat képezném, hanem mindenkit, amire pont jó alap lenne a megfelelő fejlesztésekkel a Weblabor. A hozzá nem értőket és szélhámosokat viszont én is szórnám kifelé, mert valóban nagy károkat okoznak.
zéró gyakorlati szemlélet nincs bele nevelve. De ennek az egésznek nem ez a célja. Ezzel foglalkozzanak az egyetemek!
Tapasztalatokat úgyis valós munkakörülmények között szerzel, egyetemen ez azért korlátozott szerintem.
az ügyfelek nem tudják mi kell nekik, nem tudják mi alapján kell választani, nem tudja, hogy mit várhat a pénzéért
Ez így igaz.

Az első hozzászólásodból:
Az igény megteremtésére, személy szerint egy integrált, nagyon hosszú ideig (éveken át) tartó, összehangolt, iparági marketing kampányban látom a megoldást.
Ehhez annyit tennék hozzá, létre lehetne hozni egy MinőségiWeb szervezetet, amelyik követelményjegyzéket készít a különböző szakmáknak (grafikus, sitebuilder, programozó), a webes cégek elküldhetik a munkáikat, a szervezet megállapítaná, hogy az mennyire felel meg a listáknak, és minősítené a vállalatot. A minősítés kikerülhetne az oldalakra, egyfajta védjegyként, mint a Kiváló Áruk Fóruma és így tovább.

A szervezet tarthatna továbbképzéseket és versenyeket a szakembereknek, így az egyéni teljesítmény is számon lenne tartva.
10

Erősítve a tézisedet, a

Hidvégi Gábor · 2011. Szep. 9. (P), 13.08
Erősítve a tézisedet, a megrendelőknél a tájékoztatás mellett azt kéne sürgősen helyretenni, hogy azt hiszik, ha ők fizetnek, mindenben úgy fogok táncolni, ahogy fügyülnek. Ez így nem megy, én vagyok a szakember, a véleményét meghallgatom, de bizonyos döntéseket nem hozhat meg helyettem.

Analóg példa: a fogorvos mondja meg, hogy tömésre vagy fúrásra van szükség, nekem legfeljebb annyi beleszólásom van, hogy olcsóbb vagy drágább módszert alkalmazzon.
14

és nem azzal menne el egy-egy

saxus · 2011. Szep. 11. (V), 20.15
és nem azzal menne el egy-egy tárgyalás 80%-a, hogy az ügyfél megpróbálja meggyőzni az értékesítőt/fejlesztőt, hogy túl drágán dolgozik.


Ehhez először megrendelői oldalon kellene helyretenni a dolgokat a fejekben: a szoftver is érték, hiába könnyű duplikálni.

Egyik nagy rákfenéje a szoftverfejlesztésnek, hogy nem egy kézzel fogható valamit ad a megrendelő kezébe. Emiatt sokszor nem is érti, hogy miért vannak nagyságrendi különbségek egyik vagy másik megoldás között, holott ő számára az egészből csak annyi látszik, hogy plusz/minusz egy checkbox az egyik formon. (Ezt hívtuk "csak egy checkbox" problémának volt munkahelyemen).

Másik probléma, amikor mondjuk egy szoftvernek csak a használati jogát veszi meg az ügyfél és csodálkozik, mikor közlik vele, hogy ha kettő példányban akarja futtatni, akkor többe kerül. Persze, itt nagyon meg lehet cifrázni a dolgokat (tulajdon, bérlés, használati jog, szolgáltatás, stb.), de a végeredmény ugyanaz: le kellene tisztázni az ügyfelek fejében, hogy miért is fizet éppen.
17

Mi ezt "egy új menüpont"-ként

deejayy · 2011. Szep. 12. (H), 08.26
Mi ezt "egy új menüpont"-ként emlegetjük. (- És mi legyen a menüpont neve? - Webshop...)
3

Egyetértek mindkét előttem

prom3theus · 2011. Szep. 9. (P), 10.47
Egyetértek mindkét előttem szólóval, néhány gondolattal egészíteném ki az írottakat csak. Mindezen felsoroltakon túl vegyük hozzá a listához a magyar gazdasági- és vállalati kultúrát (sic!), illetve ezekből fakadóan az ügyfelek bizalmatlanságát. Meg persze ne felejtsük el azt sem, hogy idehaza három dologhoz mindenki ért: a focihoz, a joghoz/politikához és persze a számítógépekhgez (IT-hez).

Akkreditálással (tehát azzal, hogy "minőségi webes cég" "felcímkézzük" a céget, mint a boros palackaot) meg lehetne oldani ezt a problémát valahanyad (eleinte: nagyon kis) részben, ha az ilyen akkreditációk (pl. MSC) nem annyiba kerülnének, mint amennyibe kerülnek. A kisebb vállalatok egy valóban hiteles akkreditációt nem tudnak megfizetni, az egyéni vállalkozók pedig pláne nem. Amellett szörnyen zavaró, hogy a mai webes magyar piaci környezetben még csak meg sem igazán térül ez a fajta anyagi befektetés. Igen, ahhoz, hogy az ügyfeleknek bizalma és igénye legyen minőségi fejlesztőket megbízni, erős oktatási- és médiakampányra lenne szükség 5 évvel ezelőttől mosthoz képest vagy 5 éven át. És nyilván 10 év múlva is lesznek még olyanok, akik "kannásbort" akarnak venni, de talán jóval kevesebben. Ahhoz, hogy ez az egész működésbe lépjen, szükség lenne egy célirányos alapítványra vagy k.h. szövetságre olyan piaci támogatókkal a hátterében, akik médiafelületet biztosítanak és pénzt pumpálnak ebbe a szervezetbe. A kérdés csak az, van-e multicéges igény egy ilyen civil szervezetre. Szemmel láthatóan ugyanis sem a gazdasági élet, sem az IT-s oktatás színvonala nem fog emelkedni pusztán kormányzati megmondásból, tehát ha javulást akarunk, azt magunknak kell elindítani, finanszírozni, fenntartani és fejleszteni.

Ez a probléma sokkal összetettebb annál, minthogy egy min.bizt. cert.-tel meg lehessen oldani - egy az egy egészen biztos. Amellett, hogy sajnálom, hogy lemaradtam a találkozóról azt mondom, további párbeszédre lenne szükség és talán szerencsés lenne, ha ebben a témában további találkozók lennének szervezve - nem csak Bp-n, országszerte.
5

Re

Max Logan · 2011. Szep. 9. (P), 11.21
Első körben azt kellene a fejekben rendezni, hogy a honlapkészítés, webalkalmazások fejlesztése (gyűjtőnéven webes programozás) éppen olyan szoftverfejlesztési munka, mint amilyen egy desktop program megírása (megtervezése).

Ha ez a kérdés tisztázva van, mindkét fél (fejlesztők, megrendelők) ennek fényében áll hozzá a munkához, akkor végre eljuthatunk oda, hogy nem 3 hét alatt kéri a kivitelezést az ügyfél, amire jó szívvel is 3 hónap tervezési szakaszt kellene beiktatni (tárgyalások, egyeztetések, stb).

Ha ez megvan, akkor lehet továbblépni.

Ami pedig a pénz pumpálását illeti én sosem értettem, hogy ezt miért probléma. Ha veszük egy olyan számot, hogy lenne 500-1.000 cég, aki komolyan akar itthon honlapkészítéssel foglalkozni*, és éves szinten csak 100.000 Ft-ot tol be a közösbe, akkor is évi 50-100 millió forintról beszélünk. Namost aki komolyan gondolja, annak éves szinten 100.000 Ft, ami mondjuk költségként leírható ne legyen már probléma. És akkor még nem beszéltünk az igazán nagy halakról, akinek több pénz sem akadály.

* mivel minden cégnek más a megcélzott ügyfélköre, csak látszólagos kunkurenciáról beszélhetünk, így pedig nem túlzó az 500-1.000 vállalkozás, főleg ha belevesszük a szabadúszókat is (grafikus, frontend developer, stb.)
7

Első körben azt kellene a

Hidvégi Gábor · 2011. Szep. 9. (P), 12.05
Első körben azt kellene a fejekben rendezni, hogy a honlapkészítés, webalkalmazások fejlesztése (gyűjtőnéven webes programozás) éppen olyan szoftverfejlesztési munka, mint amilyen egy desktop program megírása (megtervezése).
Tökéletesen egyetértek. Igaz, hogy első körben egyszerűnek látszik mind a HTML, mind a CSS, Javascript és PHP, de hosszú évek tapasztalata kell, hogy minőségi munkát adhass ki a kezedből, ami a legtöbb követelménynek megfelel (kompatibilitás, usability, megfelelés a szabványoknak, biztonság stb.).
8

Igaz, hogy első körben

prom3theus · 2011. Szep. 9. (P), 12.55
Igaz, hogy első körben egyszerűnek látszik mind a HTML, mind a CSS, Javascript és PHP, de
És visszajutottunk szomszéd Pistikéhez: a megrendelő nem hiszi el (parasztvakításnak tartja) a webes szakma összetettségét, mert "szomszéd Pistike is megcsinálta a vördpresszben 10 perc alatt egy ezresé". Itt a hitelességi, vele együtt pedig a bizalmi kérdés. Ha a fejlesztők (cégek, szabadúszók) hitelessé tudnák magukat tenni (azaz: hitelesen igazolhatnák a hozzáértésüket) több lenne a bizalom, az ügyfelek könnyebben belátnák, hogy szomszéd Pistike csak a WP-hez ért (ahhoz is korlátosan) és a valós igényeket, a valós szaktudást csak egy valóban minőségi webes cég/fejlesztő tudja felmutatni - valós profit pedig csak ebből várható, Pistike legfeljebb az átmeneti megoldás (vagy még annak is rossz).

Úgy nem lehet bizalomra alapozni egy webes projektet, hogy az ügyfél eleve azt feltételezi, hülyének van nézve. Márpedig sajnos az ügyfelek zöme ezt feltételezi - és tegyük hozzá: sokszor sajnos nem is alaptalanul, hanem korábbi tapasztalatokból kiindulva, laikusként pedig nehéz megmondania, hogy adott esetben is hülyének van-e nézve vagy egyszerűen tényleg ennyire bonyolult az ő projektje. Különösen annak fényében nehéz ezt eldönteni, hogy az ügyfél számára szent határidő az esetek jó részében tarthatatlan vagy csak a minőség rovására hozott kompromisszumok (=== tákolás) árán tarthatóak. És ennek nem csak az az oka, hogy "a Pisti ezeré 2 nap alatt megcsinálná", hanem sokszor pont az, hogy mire a hozzá értő fejlesztőhöz a megrendelés eljut, már előtte 3 Pistike miatt 2 hónapos csúszásban van az egész projekt.
9

Pontosan. Hasonló kategória a

Hidvégi Gábor · 2011. Szep. 9. (P), 13.06
Pontosan. Hasonló kategória a netről letölthető ingyenes weboldal sablonok esete, korábban volt velük dolgom, és hihetetlen, hogy mennyi bosszúságot okoztak, mennyi kompromisszumot kellett kötni.
11

Bocs, de ha szomszédpistike

H.Z. v2 · 2011. Szep. 9. (P), 13.09
Bocs, de ha szomszédpistike megcsinálta wordpress-ben egy ezresé' és ez kielégíti a felhasználó igényeit, akkor hol a baj? (leszámítva azt az esetet, hogy a wordpress lyukasabb, mint a tésztaszűrőm :D - amiért viszont nem a megrendelő és nem Pistike a felelős, hanem a WP fejlesztői. Legalábbis szerintem)
12

A baj ott van, hogy a

prom3theus · 2011. Szep. 9. (P), 13.20
A baj ott van, hogy a megrendelő később a komolyabb elvárásokkal megrendelt terméktől is elvárja, hogy fejlesztési időben és költségekben szomszéd Pistikével versenyezzen - és mivel (szerinte) van már tapasztalata abban, hogy mennyi idő lefejleszteni az oldalát, erre alapozva azt gondolja, hogy ez így is van, a szakember pedig hülyére akarja venni.

Ennek egyenes folyománya a fent írt folyamat: megrendelő (ha a szakember elég tökös és nem vállalja a megbízást) elviszi Pistike #1-hez a munkát, majd miután Pistike #1 kivérzett rajta, elviszi Pistike #2-höz, miután az is, elviszi a Pistike és Tsa (Zöldség- és gyümölcs ker.) Kft-hez, majd 2-3 hónappal a kitűzött határidőn (és tetemes veszteséggel) megbízza Proficég #2-t, akire határidős stresszt rak mindenféleképp.

Ennél szemléletesebb nem tudok lenni.
24

És ha proficég #2 elég tökös,

Crystal · 2011. Szep. 19. (H), 10.06
És ha proficég #2 elég tökös, akkor világosan megmondja a megrendelőnek, hogy ez bizony sokáig fog tartani és sokba fog kerülni, a megrendelő meg nem tud mást tenni mint hogy elfogadja, mert már rég elege van az egészből, és inkább fizet sokat, mint hogy proficég #3-mal is elkezdjen tárgyalni.

Engem a magam részéről egyáltalán nem zavar, ha egyszerű dolgokat Pistike csinál, attól még a nagyobb projektek úgyis a profikra maradnak, és - eddigi tapasztalataim szerint - minél bonyolultabb a dolog, úgy zuhan a kompetens kivitelezők száma.
25

Persze, a matematikai esély

prom3theus · 2011. Szep. 20. (K), 10.26
Persze, a matematikai esély mindenre megvan, én arról írtam, mi az általános gyakorlat. Amiben egyetértünk az az, hogy ez egy sajnálatos gyakorlat.
13

Egy beszámoló:

Joó Ádám · 2011. Szep. 10. (Szo), 16.48
15

Nehéz kérdés

Koczka · 2011. Szep. 12. (H), 00.02
Iszonyatosan nehéz témát vetettek fel ezen a találkozón és nagyon várom, hogy milesz a folytatása. Ténylegesen egy valós problémáról van szó, amit legfőképp a "kicsik" éreznek meg. Úgy gondolom, hogy multiktól igény nincsen erre, hisz nem véletlenül lettek ők a multik. Olyan réteget céloztak meg akik nem sajnálják a pénzt a minőségi munkára, és megtalálták a módját, hogy igenis eljusson hozzájuk az információ. Ezzel nem is lenne nagy probléma, de sajnos ez a réteg nagyon keskeny. A maradék 80% főleg mostanában már nem a minőségre törekszik hanem, hogy minél olcsóbb legyen. Ennek a legszemléltetőbb módja, hogy a T*szkóba is ez a réteg ahelyett hogy 100Ft-al drágábban megvenné a minőségi terméket inkább a t*szkógazdaságost választja. Szerintem amíg ezen a szemléleten nem változtatunk addig ki lehet golyózni a Pistikéket, de eredménye és értelme nem lesz mert jön helyettük 100 másik aki hasonlóan WP-ben megírja 2 óra alatt. Be kell láttatni az ügyfelekkel, hogy ezek az összetákolt weboldalak nem orvosolják a problémáikat és még tüneti kezelésnek sem jók. Ezt pedig csak és kizárólag egy jól stratégizált és és jól irányzott marketingkampánnyal lehet. Azt, hogy erre honnan vesszük a pénzt pedig korábban már tökéletesen leírták előttem.
16

A témát pont a multik

Hidvégi Gábor · 2011. Szep. 12. (H), 06.09
A témát pont a multik vetették fel.
18

Nagyon jól hangzik ez a

deejayy · 2011. Szep. 12. (H), 08.48
Nagyon jól hangzik ez a minősítés dolog, viszont had hozzam a saját példámat ide.

Másodállásban vállalkozó vagyok, mert van annyi szabadidőm/motivációm, hogy weboldalak fejlesztésével foglalkozzak. Nincs sok megbízásom, nagyrészt a bevált ügyfelek, vagy akiknek azok ajánlanak.

Úgy érzem, túlléptem már a szomszéd pistike szintjén, folyamatosan tanulok, fejlődök, figyelek, merre megy a trend. Nyilván kicsit le vagyok maradva, mert csak hobbi, de minden érdekel a témában (nem véletlenül vagyok weblabor tag sem).

Ha életbe lépne valamilyen minősítési rendszer, amit mondjuk azok, akik ebből élnek, meg tudják majd engedni maguknak, a hozzám hasonlók valószínűleg nem (mert úgy gondolom, hogy a minősítést kidolgozni, frissen tartani, certifikálni nem két fillér).

Nem tudom, mennyien vagyunk hasonló helyzetben, és tudom, hogy mindenkinek nem lehet jót tenni egyszerre, viszont az nem lenne jó, ha olyanokat zárnánk ki a versenyből, akiknek egyébként lenne ott helye.
19

Nem biztos, hogy fizetős

Hidvégi Gábor · 2011. Szep. 12. (H), 09.04
Nem biztos, hogy fizetős lenne a minősítési rendszer.
22

hat ha az Ms, illetoleg

Tyrael · 2011. Szep. 14. (Sze), 10.43
hat ha az Ms, illetoleg hasonlo nagy cegek fognak mogeallni, akkor azert sanszos.

Tyrael
20

Pár kommenttel feljebb pont

prom3theus · 2011. Szep. 12. (H), 16.29
Pár kommenttel feljebb pont erről beszéltem én is: a jelenlegi cert.-ek túl drágák és nem igazán térülnek meg így, mint befektetés. A problémát olyan cert.-ek orvosolhatnák - csak hogy egy példát említsek - amelyek nagyon kevés pénzért (ugyanakkor több idő ráfordítással) lennének megszerezhetőek. Tehát egy olyan konstrukcióra lenne szükség, amire nem lehetne rámondani, hogy "olcsó húsnak híg a leve".

Egyébként visszatérve szomszédpistikére: nem szabad azt sem szem elől tévesztenünk, hogy sokszor ez nem egy jelenség, hanem csak egy állapot. Sokan kezdik a szakmát kísérletezéssel, néhányan küzdenek eleinte önértékelési problémával a tapasztalatlanságuk okán. A problémát nem azok jelentik, akik továbbfejlődni akarnak ennél a szintnél, hanem azok, akik megrekednek ezen a szinten és higítják a piacot, az alacsony áraikkal pedig ellehetetlenítik a rendes piaci versenyt. Felteszem, hogy az itt írók zöme is volt valamikor régen "pistike" (jobban mondva: remélem, hogy nem csak magamból indultam ki :D).

A mindenkori pistikéknek tehát képzésre, az ezen a szinten túllépetteknek pedig szakmai hitelességet igazoló cert.-re van szüksége. A kettő szerintem nem választható el egymástól és oktatni sem feltétlenül tárgyi szakmai anyag oktatására gondolok, hanem eljuttatni addig az embereket, hogy például hogyan szerezzen gyakorlati tapasztalatokat anélkül, hogy azzal a saját piacát rombolná. Itt pedig példának említeném az egyik lehetőséget: junior fejlesztő státusz és annak kritériumai - alig néhány helyen van ilyen jellegű pozíció, pedig véleményem szerint égető szükség lenne rá és minden kockázata ellenére is nagyon sok közepes vagy hosszabb távú előnye van. A középfokú oktatási intézmények szerepét szintén kiemelném ebben: az informatikai szakközepeket kötelezni kéne nyári szakmai gyakorlatra és elsősorban olyanokra, ahol a diákok az iskolával szerződött cégeknél (másodsorban egyéb szakirányú cégeknél, harmadsorban az iskolában, valós projekten dolgozva) végeznék a gyakorlati munkát.

És a sok kis apró lépés mellett persze szükség lenne kampányolásra is. De önmagában sem a cert., sem a kampányolás nem oldaná meg ezt a problémát. Több szinten és több aspektusból kell megközelíteni és megoldani ezt a helyzetet, csodafegyver nincs. Összehangoltságra, összefogásra van szükség - és befolyásra (piaci befolyásra, állami oktatásba, egyéb oktatásra, gazd.pol. befolyásra, stb.).
21

Erre szívesen válaszoltam

H.Z. v2 · 2011. Szep. 12. (H), 17.11
Erre szívesen válaszoltam volna, de a publikált mail címed nem működik. (mintha a domain nem létezne...)
23

Ez azért van, mert a domain

prom3theus · 2011. Szep. 14. (Sze), 11.16
Ez azért van, mert a domain tényleg nem létezik már :D Szerintem próbáljuk meg itt folytatni, ha megoldható. Köszi.
26

Nem publikus annyira, hogy

H.Z. v2 · 2011. Szep. 20. (K), 10.47
Nem publikus annyira, hogy ide kirakjam :)
27

Aktualizáltam

prom3theus · 2011. Szep. 21. (Sze), 09.59
Aktualizáltam a profiladataimat :)