Weblabor

Dícséretes törekvés, ha az ember rászánja magát, hogy a szabványoknak teljes mértékben megfelelelő weboldakat adjon ki a keze közül. Idővel rákapunk a dolog ízére és már kicsit fanyalogva tekintünk korábbi vacak kis kódjainkra. Sok esetben hirtelen felindulásból azonnal rendteremtésbe kezd kezünk a HTML-jelölők tengerében. Egy szép napon azonban egy Flash mozi beillesztése után minden eddigi fáradozás odaveszik. Vagy mégsem?

A weboldalak szerkesztői általában a Macromedia által kifőzött beillesztőkódot használják fel, hiszen ez az a forma, amely működni képes az összes elterjedt böngészőben. Ez a beillesztőkód már az XHTML-hez még nem szokott szemeknek is igen ijesztő. A Macromedia megoldás trükkje az, hogy az object jelölő definíció szerint tartalmazhat gyermek-elemeket, amelyek akkor kerülnek megjelenítésre, ha az objektum által megcélzott plugin beizzítása csődöt mondott. Ez történetesen a Netscape böngészőre volt jellemző a beillesztőkód születése idején, ami ekkor kizárólag az embed jelölőnek engedelmeskedett. És bizony pont ezzel van baja az XHTML szabványnak, mivel az nem ismer ilyen elemet.

Sokunkkal ellentétben Drew McLellan nem hitte, hogy ne lenne gyógyír a bajra, és kitartó nyomozómunkával talált egy elfogadható megoldást. Munkája gyümölcsét Flash Satay: Embedding Flash While Supporting Standards címmel tette közzé az alistapart.com webhelyen.