Weblabor

Sziasztok!

Keresek olyan back-end vagy front-end fejlesztői mentor programot, ami a képzés ideje alatt 'fizetést' biztosít tanulmányi szerződés fejében.

Ha esetleg valaki tud közeljövőben induló programról, legyen szíves értesítsen!

(PHP-és és némi front-endes tapasztalattal rendelkezem.)

Olvastam pár cikket arról, hogy a hibás szektorok okozta data corruption ellen a RAID egyáltalán nem véd (leszámítva a ZFS-t), pl: raid-5-with-bad-fixed-sectors/. Ennek az az oka, hogy a HDD-be van építve a checksum készítő és ellenőrző kód, ami általában elég gyors, de emiatt nem feltétlen a legmegbízhatóbb. A cikkek, amiket olvastam viszont 3-4 évesek. Az érdekelne, hogy azóta változott e a helyzet, illetve, hogy van e olyan RAID verzió, amiben az ilyesmit már megoldották? Én leginkább azért szórnék be az itthoni szerverbe RAID-et, hogy védjen az ilyen jellegű adat sérüléstől is, nem pedig az üzemszünet megakadályozására. Nekem nem szempont, ha elszáll egy meghajtó, várnom kell pár napot és backup-ról kell visszaállítanom mindent. Max annyi számítana, hogy 1-2 hét esetleg kiesne, ha nem gyakran backupolok. Az sem tetszene, hogyha egy hibás szektor miatt tönkremenne az adatbázis, és emiatt kéne backupolni. Nagyjából ilyen elvek mentén van valami megoldás a problémára? Esetleg nincs értelme foglalkozni vele, mert annyira ritka az ilyen egy mai meghajtón?

Sziasztok,
nem nagyon talalok megfelelo informaciot, valoszinuleg nem jol keresem, az alabbi feladatra.

Adott egy lista a felhasznalokrol es azok jogairol, 3 adattabla, entitas alapjan (user,role,user_roles). Ezt a listat kellene szurni nev es jogok alapjan egy form segitsegevel.

Gondolom nem azt kellene csinalni, hogy a form elkuldesekor a querybuilder-hez 'manualisan' hozzafuzok 'where'-eket, hanem valahogy a form es query objektumokat kellene valahogy egyutt felhasznalni.

Tudna valaki tutorialt, mintat mutatni nekem, ami kozelebb visz a megoldashoz?
Koszonom!

Egy múltkori fórumtéma kapcsán többen is a manapság népszerűnek tartott React-et és Angulart javasolták kezdőknek, ebben az írásomban bemutatom részletesen, hogy mi a probléma ezekkel.

Bizonytalanság

Ezek a keretrendszerek alapból kliensoldali sablonozást valósítanak meg, ami egy annyira abszurd ötlet, hogy gyakorlatilag ezen bukik el az egész, minden más csak hab a tortán.

A működési elvük a következő: általában nyers adatforrásokkal (json) dolgoznak, amiket a kliens aktuális állapota alapján olvasnak be, majd átadják a sablonoknak, amikből végül HTML-t generálnak. A kulcs itt az, hogy az aktuális állapot (az esetek túlnyomó többségében) a kliensen van, amivel legalább két probléma van. Az egyik, hogy egy áramszünet vagy a böngésző bezárása/a lap újratöltése után ez az állapot elveszik. A másik, hogy nem veszik figyelembe az internet alaptörvényét.

Ezt az alaptörvényt Peter-Paul Koch, az egyik legismertebb frontendes így emeli ki:Azaz lényegében fogalmunk sincs, hogy a kliensoldalon mi van, csak feltételezések. Nem tudhatjuk, hogy az a legújabb i7-es nyolc maggal, tizenhat szállal, hatvannégy gigabájt memóriával, vagy egy ötéves, 4.0-s Androidos telefon 512 megabájt RAM-mal. Mert a felhasználónak lehetősége van mindkettőt választani, ha az igényeit kielégíti.

Node egy Androidos böngésző ugyanolyan jó, mint a legújabb Chrome vagy Firefox? Ugyanúgy fog repeszteni? Ha a felhasználó számára lassú lesz az oldal, és emiatt otthagyja, az az ő baja, vagy a fejlesztő hibája?

Sziasztok!

Van egy HTML űrlapom, amin van egy submit gomb. A submit gomb megnyomását követően a feldolgozó php betölti az adatokat egy MySQL adatbázisba. Hogy lehet azt megcsinálni, hogy a küldés gombot csak egyszer lehessen megnyomni, majd ezt követően, amikor betölt a feldolgozó php itt se lehessen F5-el frissíteni az oldalt? A cél az lenne, hogy az adatok csak egyszer kerüljenek be az adatbázisba.

Nézegetem egy ideje a Docker-t, most úgy döntöttem, hogy kipróbálnám egy hobbi projektnél, hogy mennyire használható. Elvileg az lenne a lényege a Docker-nek, hogy ne fordulhasson elő, hogy az egyik gépen működik a cucc, a másikon meg nem, mert valami környezet függő probléma van. Tehát nekem úgy logikus, hogy a tesztelésnél is ugyanolyan container-ben teszteljük a kódot, mint amilyenben élesben futni fog. Lehetséges valahogy image build nélkül a Docker-es környezetben tesztelni a kódot? Ha nem, akkor mi értelme van az egésznek? Több másodperces build-ekkel nem igazán lehet TDD fejleszteni...

Ezzel próbálkozok: https://github.com/mscdex/cap, de egyelőre nem állt még össze a kép, hogy hogyan kéne beállítani ahhoz, hogy ARP broadcast-eket fogjon. Minden tippet szívesen fogadok. Úgy tudom, hogy elég ismeretlen lokális IP-vel pingelni a router-t, hogy kiküldjön egy ARP broadcast-et, szóval a tesztelés nem gond, viszont az elkapás nem igazán megy. Szerintem maga a cucc működhet, csak a beállításaimmal lehet a gond. A példakóddal próbálkoztam, csak az IP-t írtam át benne, az se volt világos, hogy mire kell átírni, de gondolom mást is át kéne állítani még ezen kívül, hogy menjen. Ma jobban beletúrok majd a dokumentációba, meg talán az elméleti részébe is, tegnap csak ennyire futotta.

Sziasztok,

tudnátok esetleg ajánlani, olyan magyar nyelvű blogot/oldalt ami PHP-val, programozással foglalkozik. Lehet saját is :).

Ezek kimondottan tetszenek:
r##kukac##faktor.hu
l##kukac##tscode.hu

köszönöm

Sziasztok!

Ugyan nem webes téma, de hátha valaki tud segíteni.
Szeretnék pendrive-ról bootolni iso image-eket úgy, hogy grub2-t telepítek rá és annak a menüjéből választom ki, hogy melyiket.
Ehhez találtam leírásokat, viszont van egy kérdés, amire nem találok választ: ha egy akármilyen BIOS be tudja tölteni közvetlenül ezeket az image-eket cd/dvd/bd-ről, akkor a grub-nak miért nem lehet megmondani simán, hogy itt ez az iso, ugorj a boot szektorára, aztán hagyd őt dolgozni?
Hol találok technikai leírást a pc-k boot folyamatáról?
Az eddig talált doksikban mindenütt úgy van leírva, hogy ismerni kell az iso felépítését, meg kell adni pl. a kernel elérhetőségét stb., holott ez ott van az iso-ban valahol.