Archívum - Szep 15, 2017
Tiszta kód
janoszen egy másik fórumszálban linkelte egy OOP példakódját egy kezdő kérdésére válaszolva, ehhez lennének kérdéseim és hozzáfűznivalóm, ezért kiemeltem egy külön témába.
A programból le lehet vonni azt a következtetést, hogy OOP-t ott lehet érdemes használni, ahol egy bizonyos funkciót legalább kétszer megvalósítunk, mert ad egy szabványos interface-t, amivel tudunk kommunikálni.
Viszont itt jön a kérdés, hogy hol találkozunk ilyen bonyolultságú projekttel? Hol van szükség arra, hogy ugyanolyan típusú adatokat (mondjuk blogbejegyzés) két vagy több különböző adatforrásból halásszunk össze?
Hol van szükség arra, hogy akár többféle router is lehet a rendszerben? Ha viszont csak egyet használ a projekt (márpedig a fenti blogmotorban csak egy van), akkor miért van általánosan megvalósítva? Hisz így egyrészt van egy minimális overhead, másrészt plusz munkával jár. De ki tudja, hogy mit hoz a jövő? Mi lesz, ha a mostani router interface nem megfelelő? Akkor lehet refaktorálni, azaz fölösleges melót tett bele az, aki a jelenlegit írta.
Felmerülhet az is, hogy miért keverednek a php és a sablon fájlok? Mi közük van egymáshoz? De ez apróság.
Kérdés, hogy tényleg olyan kivételes helyzet, ha olyan konfigurációs beállítást kérdezünk le, ami nem létezik? Ettől a program futásának meg kell állnia?
Kérdés, hogy miért van több kivétel definiálva, amikor nincsenek kifejtve, azaz a kódjuk megegyezik?
Kérdés, hogy a BlogPostInteractor miért példányosítja a kétféle lekérdezési módot? Mi van, ha egy adott oldalon csak az utolsó n darab bejegyzésre van szükségünk, de az egyes posztokra nem? Ez is egy apró overhead.
Kérdés, hogy ha a kivételek típusa (Exception) megjelenik a fájlnévben, akkor az interface-eké miért nem?
Kérdés, hogy kezdőknek ez alapján kéne elkezdenie programozni?
---
Értem én, hogy példakód, de azért ez egy kezdő számára ijesztő lehet.
A programból le lehet vonni azt a következtetést, hogy OOP-t ott lehet érdemes használni, ahol egy bizonyos funkciót legalább kétszer megvalósítunk, mert ad egy szabványos interface-t, amivel tudunk kommunikálni.
Viszont itt jön a kérdés, hogy hol találkozunk ilyen bonyolultságú projekttel? Hol van szükség arra, hogy ugyanolyan típusú adatokat (mondjuk blogbejegyzés) két vagy több különböző adatforrásból halásszunk össze?
Hol van szükség arra, hogy akár többféle router is lehet a rendszerben? Ha viszont csak egyet használ a projekt (márpedig a fenti blogmotorban csak egy van), akkor miért van általánosan megvalósítva? Hisz így egyrészt van egy minimális overhead, másrészt plusz munkával jár. De ki tudja, hogy mit hoz a jövő? Mi lesz, ha a mostani router interface nem megfelelő? Akkor lehet refaktorálni, azaz fölösleges melót tett bele az, aki a jelenlegit írta.
Felmerülhet az is, hogy miért keverednek a php és a sablon fájlok? Mi közük van egymáshoz? De ez apróság.
Kérdés, hogy tényleg olyan kivételes helyzet, ha olyan konfigurációs beállítást kérdezünk le, ami nem létezik? Ettől a program futásának meg kell állnia?
Kérdés, hogy miért van több kivétel definiálva, amikor nincsenek kifejtve, azaz a kódjuk megegyezik?
Kérdés, hogy a BlogPostInteractor miért példányosítja a kétféle lekérdezési módot? Mi van, ha egy adott oldalon csak az utolsó n darab bejegyzésre van szükségünk, de az egyes posztokra nem? Ez is egy apró overhead.
Kérdés, hogy ha a kivételek típusa (Exception) megjelenik a fájlnévben, akkor az interface-eké miért nem?
Kérdés, hogy kezdőknek ez alapján kéne elkezdenie programozni?
---
Értem én, hogy példakód, de azért ez egy kezdő számára ijesztő lehet.
