A tintától a pixelig
Robert Nyman Creating good content mark-up: Content Management Systems vs. hand-crafted HTML címen tett közzé vitára sarkalló bejegyzést.
Mindenkinek ismerős a kiábrándító érzés, amikor a nagy gonddal összeállított markup közepéből validálási hibák tucatjai képében vigyorog az emberre a felhasználói inkompetencia.
A probléma kétoldalú, amennyiben egyik részről a rendszernek kell alkalmasnak lennie az érvényes és szemantikus HTML bevitelére, a lehetőségek és a filozófia minél tisztább kommunikációjával egybekötve, másik részről a felhasználók megfelelő képzése nélkül még ezzel együtt is hamvába halt a próbálkozás.
Robert javaslata ebből adódóan a szövegírás és a tördelés feladatának szétválasztása, mely utóbbit fejlesztő kezébe helyezné.
Ez természetszerűleg megnövekedett költséggel és kitolódó időkerettel jár, azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a keresőoptimalizáláson, hozzáférhetőségen és a későbbi módosíthatóságon a ráfordított összeg sokszorosan fog megtérülni.
Ahogy a szedés is önálló hivatás, volt századévekkel ezelőtt és most is, a könyvet sem a szerző tördeli Wordben (legfeljebb Magyarországon); miért kéne hát így lennie a képernyőn?
■ Mindenkinek ismerős a kiábrándító érzés, amikor a nagy gonddal összeállított markup közepéből validálási hibák tucatjai képében vigyorog az emberre a felhasználói inkompetencia.
A probléma kétoldalú, amennyiben egyik részről a rendszernek kell alkalmasnak lennie az érvényes és szemantikus HTML bevitelére, a lehetőségek és a filozófia minél tisztább kommunikációjával egybekötve, másik részről a felhasználók megfelelő képzése nélkül még ezzel együtt is hamvába halt a próbálkozás.
Robert javaslata ebből adódóan a szövegírás és a tördelés feladatának szétválasztása, mely utóbbit fejlesztő kezébe helyezné.
Ez természetszerűleg megnövekedett költséggel és kitolódó időkerettel jár, azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a keresőoptimalizáláson, hozzáférhetőségen és a későbbi módosíthatóságon a ráfordított összeg sokszorosan fog megtérülni.
Ahogy a szedés is önálló hivatás, volt századévekkel ezelőtt és most is, a könyvet sem a szerző tördeli Wordben (legfeljebb Magyarországon); miért kéne hát így lennie a képernyőn?