Weblabor

Amivel el kell kezdened, az az angol és a php manual-ból a teljes language reference végigolvasása. Ha ebből valamit nem értesz, akkor nyiss neki itt fórum témát, és megbeszéljük.

Ha ezen túl vagy, akkor elkezdhetsz fejleszteni. Ehhez szükséged lesz egy fejlesztői környezetre. Ez azért kell, hogy kényelmesen tudjál kódot fejleszteni a megfelelő eszközökkel, és hogy otthon tudd tesztelni a kódodat. Így még mielőtt feltennéd az éles szerverre, szűrni tudod az esetleges hibákat...
A fejlesztői környezet alapvetően a következőkből áll:

- Internet kapcsolat, böngésző. Szükséged lesz a PHP manual-ra, és a google-re, hogy megoldást találj a problémáidra. Ahelyett, hogy feltalálnád a kereket érdemes utánakeresni, hogy mások mit javasolnak az aktuális problémád megoldására. Ehhez meg kell tanulnod a megfelelő kulcsszavakat beírni a google-be. Ha valami nem megy, akkor persze itt is kérdezhetsz.

- Egy HTTP szerver, egy PHP és egy adatbázis (ha akarsz adatbázist a projektedhez), amik ugyanolyanok verzióban és típusban, vagy legalább hasonlóak, mint ami éles környezetben is lesz. Általában Apache, PHP, MySQL kombinációt szoktak használni, de ettől el is lehet térni, én pl IIS, PHP, PgSQL-t használok jelenleg.

- Egy IDE, pl: phpstorm, netbeans, aptana, komodo, zend studio, vagy valamilyen kiterjesztett szövegszerkesztő. Kiemelten fontos, hogy követni tudd, hogy milyen fájlok vannak a projektedben, illetve, hogy legyen benne kódszínezés (php, html, javascript, css, sql nyelvekre), kód kiegészítés, syntax check (ami vörösen aláhúzza neked a syntax error-t). Kevésbé fontos, de azért jó, ha van benne konzol, git, phpunit, composer, stb... support.

- Valami, amivel fel tudod tölteni éles szerverre a kódodat. Erre nagyon sok megoldás van. A legtöbb olcsó magyar tárhely általában csak FTP-t biztosít, ami egyáltalán nem biztonságos, de legalább van.

Ha ezek fent vannak, akkor próbálgathatod, hogy tudsz e működő kódot csinálni. Ha igen, akkor továbbléphetsz a következőkre:

- Olvass könyveket, cikkeket arról, hogy elméletben, gyakorlatban milyen programtervezési mintákat érdemes használni, és miket kerülni bizonyos szituációkban. Rengeteg ilyen könyv van. Amit most így hirtelen javasolni tudok PHP-hoz, mert most kezdtem el olvasni én is, és ígéretesnek tűnik, az a practical php patterns. Ezt tényleg csak akkor ajánlom, ha már az alapokkal, tisztában vagy.

- Git használata. Ehhez végig kell nyálaznod a teljes git manualt. Ez kb egy napi munka, ha gyenge az angolod, akkor több nap is lehet, de megéri. A git jelenleg a legjobb ingyenes verzió kezelő. Azért érdemes verzió kezelőt használnod, mert úgy bármikor visszaállíthatod a kódodat egy előzőleg mentett (committált) stabil állapotba olyan esetben, ha elrontottál valamit. Ez alapvető dolog az összes verziókezelőnél. A git annyival nyújt többet, hogy vannak benne ágak. Csinálhatsz külön release ágat (általában ez szokott lenni a master néven), ami a kitesztelt kódot tartalmazza, és amiről feltölthetsz éles szerverre. Csinálhatsz emellett developer ágakat is, amiken fejlesztheted az alkalmazásodat, és tesztelheted azt egészen addig, amíg érdemesnek nem találod, hogy mergeld (beolvaszd) a release ágra. Ha FTP-re töltesz fel, akkor a git ftp-vel és egy post-commit hook-al el lehet érni, hogy a release ág bármilyen módosítása automatikusan fel legyen töltve az éles szerverre. Így nem kell azzal foglalkoznod, hogy egyesével feltöltsed a módosított fájlokat. Lehet még olyan extrákat is betenni, hogy a fájl feltöltés idejére automatikusan beállítja a hook a szervert, hogy tegyen ki egy karbantartás feliratot. Ez sem bonyolult... Ezek olyan extrák, amikkel napi szinten órákat spórolhatsz meg.

- Composer használata. A composer egy component manager system. Ez kb azt jelenti, hogyha mások által megírt, és ingyenesen megosztott kódot akarsz használni, akkor elég a composernek megadnod a nevét és a verzióját a kódnak, amit használni akarsz a projektedhez, és ő automatikusan letölti azt az összes függőségével és szépen beteszi a vendor mappádba. Így nem kell azzal foglalkoznod, hogy felmész a keretrendszer honlapjára, letöltöd a fájlokat zip-ben, kicsomagolod, törlöd az előző verziót, bemásolod az újat, stb... Ezzel is sok időt meg lehet spórolni a projekt kezdetén, illetve a használt könyvtárak frissítésekor. Az fel se merüljön benned, hogy nem akarsz külső könyvtárat használni. Ezek használatával rengeteg időt megspórolhatsz, mert nem kell újra feltalálnod a kereket, és mindent nulláról megírnod. A külső könyvtárakkal kapcsolatban inkább az szokott lenni a probléma, hogy melyiket használd. Általában a következőkre szokott szükség lenni: HTTP kiszolgálást (routingot, validálást, sablonozást, stb...) segítő könyvtár, adattárolást (sql írás, transaction, lock, stb...) segítő könyvtár, tesztelést (automatizált tesztek írása, futtatása) segítő könyvtár. Én első körben neked a HTTP kiszolgálásra a SLIM-et tudom ajánlani, mert baromi egyszerű az olyan könyvtárakhoz képest, mint a symfony, vagy a zend (nyilván nem is nyújt annyit, de kezdetben ez utóbbiakat nem biztos, hogy egyáltalán értenéd). Esetleg még érdemes hozzá valamilyen sablon rendszert, mint pl a mustache vagy a smarty használni, de nem kötelező. Az adattároláshoz a doctrine-t tudom javasolni, mert egy egyszerűbb projektnél azzal szinte egyáltalán nem kell foglalkoznod az SQL kérdésével. A teszteléshez meg a PHPUnit-ot tudom javasolni, mert nincs más. Merülj el ezeknek a dokumentációjában, leginkább az első kettőjében, a harmadikkal külön foglalkozom.

- PHPUnit használata. Ha csak az alapvető teszt környezetet használod, akkor a fejlesztés menete a következő szokott lenni:
- kigondolod, hogy mit szeretnél,
- megírod hozzá a kódot,
- megnézed a böngészőben, hogy megy e hozzá tartozó aloldal, végigkattintgatod, megnézed, hogy nincs e hiba, és minden rendben zajlott e,
- ha van hiba, akkor debuggolsz (megkeresed és javítod).
Ez időrabló, napi több órát elvehet, és semmi garanciád nincs arra, hogy a kódodban nem marad hiba, illetve ha hibát találsz, akkor a debug (hiba felderítése) is akár órákba telhet. Mi nem így szoktunk tesztelni.
Jobb helyeken TDD-t használnak, ami egy másfajta fejlesztési hozzáállás. TDD-vel a következő a fejlesztés menete:
- kigondolod, hogy mit szeretnél,
- megírsz hozzá egy kis darabka automatizált tesztet,
- ellenőrzöd, hogy a teszted elbukik, mert még nincs kód írva hozzá,
- megírod a kis darabka kódot hozzá,
- ellenőrzöd, hogy a teszted átmegy a kis darabka kódoddal,
- folytatod a kis darabka teszt és kis darabka kód írását egészen addig, amíg nincs megvalósítva teljes egészében az, amit kigondoltál.
Ahhoz, hogy TDD-t tudjál használni, automatizált teszteket kell írnod. Automatizált tesztekkel még csak meg sem kell nyitnod soha a böngészőt az aloldal megnézésére, helyette egy test runner-t futtatsz, ami kidobja, hogy zöld vagy piros, szóval hogy átment e a kódod az összes teszten, vagy hibát talált. Az automatizált tesztek még azért is jók, mert bármikor egy gombnyomással le tudod futtatni őket, és ellenőrizni, hogy minden rendben, a módosításod a kódon nincs negatív hatással az előző tesztekre. Automatizált tesztekkel TDD-vel fejlesztve garanált, hogy a kódod tesztelve van, mert a tesztek alapján írsz minden egyes sor kódot, és nem a kód alapján próbálsz ki néhány tesztet. Összességében szintén napi szinten órákat és nem kevés frusztrációt lehet megspórolni TDD-vel és automatizált tesztekkel. Ami negatívum ezzel kapcsolatban, hogy csökkenti a programozói szabadságodat. Nem írhatsz spagetti kódod, muszáj széttagolnod a kódod egyes részeit azért, hogy hatékonyan tesztelni tud azokat. Ehhez tapasztalat és gyakorlás kell, de hosszú távon nagyon megéri, mert sokkal hatékonyabban tudsz így programozni.

Összességében nagyon sok dolgot meg kell tanulnod, de ha az itt felsoroltakat elsajátítod, akkor jó PHP programozó válhat belőled. Sok sikert!