Weblabor

Ez nem igaz.
Az oktáv (magyarul): C-D-E-F-G-A-H(C), egyéb nyelven: C-D-E-F-G-A-B(C). Tehát az alap (C-dúr) hangskála C-vel kezdődik, és a H hangot mondják / írják B-nek, a G mindenütt u.az. Az A(0. oktáv) hang az az alaphang, amin a hangvillák is szólnak. Ezért is szokták (tévedésből) az A-val kezdeni az alapoktáv felsorolását, de ha megnézel egy négy- vagy ötoktávos szintit (ma már nincs négyoktávos), akkor az mindig C-vel kezdődik és erre is végződik (tehát 5 oktáv, + egy hang).

Az abszolút zenei hangok kivétel nélkül "félhangonként" (ú.n. kis szekund) sorakoznak, ám egy skálán belüli (szolmizációs) hangoknál oktávonként két helyen van csak kis szekund a szomszédos hangok közt, a többinél nagy szekund a "lépés" (két fél hang = 1 egész hang). Emiatt van, hogy billentyűs hangszeren oktávonként 5 "fekete billentyű" van, mert ahol a C-dúr skálában "magától" kis szekund van, nem szükséges kiegészítő billentyű az összes abszolút hang biztosításához. (Abszolút zenei hangok: kb. azok a frekvenciák, amiket az emberi fül/agy zenének észlel/hall. A többi a "hamis", zörej, stb.)

Némi magyarázat: általános suliból emlékezhettek némi szolfézsre:
dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti-dó...
Most ezt leírom úgy, hogy ahol nagy szekund van, ott két kötőjelet írok:
dó--ré--mi-fá--szó--lá--ti-dó
Látható, hogy ha azt modom, hogy a dó legyen az absz. skálán a C hang (C-dúr skála), akkor az E és a H hangok után fél hanggal kell következzen az F és a következő C. Ezért nincs "fekete" a billentyűsökön az E-F és a H-C között. De akkor miért van a többi helyen?

Most azt mondom, hogy legyen a dó a D(!) hang helyén (D-dúr skála).
Máris bajban lennék, mert az E(ré) után az F kis szekundra van, nekem viszont a (mi)-hez még nagy szekund kell. Ehhez kell az F feletti "fekete", amit F#-nek szoktunk jelölni. A D-dúr skála:
D-E-F#-G-A-H-C#-D. (látni, hogy a (ti) is "fekete" lett)

"Máris" rátérek a gitárhangolásra. :)
Ugyan akusztikus gitár hangolásához (tudtommal) elég a C-dúr skála, mégis fontos ez a kis szekund - nagy szekund - oktáv dolog. U.is van rá egyenlet, amivel bármilyen hangtávolságot ki lehet számolni hangfrekvenciában (Hz), ha tudsz egy induló frekit (pl. az A0 hangét, talán 873 Hz, de fejből simán tévedhetek). Sajnos nincs közelemben a könyv, amiben olvastam az egyenletet (talán Agárdi Gábor - Gyakorlati assembly), de az a lényeg, hogy ennek birtokában bármilyen zenei frekit ki tudsz számolni, és ha a szoftvered hozzáfér a felhasználó hangkártyájához (és tudod is programozni), akkor megszólaltathatod. Ez viszont PHP-ból szerintem nem lehetséges, szerveroldalról biztosan nem.

Maradt a "B" terv: koncentráljunk csak az akkusztikus gitárra. Van neki (jó esetben :)) 6 húrja, ezek hangjait én nem tudom, de C-dúr skálán (talán E-A az első kettő, de az oktávot sem tudom). Tehát ezt meg kell tudnod. Ezután csinálsz 6 db MIDI fájlt, mindegyik csak ezen hangok egyikén szól. És valahogy lejátszod a húrnak megfelelő .mid fájlból. Muszáj MIDI-t használj, a bármiféle hanghullám-fájl (még a wav is!) nem ad vissza egészen pontos frekit (hangkártya beletorzít), egy pontatlanra meg hogy hangoljanak hangszert?!

Csatlakozom ahhoz a véleményhez, hogy ezt kliens / asztali oldalról lehet igazából megoldani. (Pl. assemblyben elég könnyű megszólaltatni akár a PC-"hangszórót", ami minden gépben van - más kérdés, hogy a zenésznek mennyire bántja a fülét.) Nincs is értelme "interneten" akkusztikus hangszereket összehangolni, mihelyst helyet változtatnak (és hőt, páratartalmat), máris hamisak lesznek. Egy zenekar meg nem szokott "mindenki otthon" fellépni.

Bocs, hogy ilyen hosszú voltam, de úgy láttam, hogy a WL-közösség korrepetálásra szorul zenei ismeretek terén... :)

A csodák palotájában levegővel lebegtetnek egy strandlabdát a bejáratnál. Szerintem analóg ehhez.