Weblabor

Az adatlapod szerint biomérnök vagy, az azért odébb van az orvostudománytól, még ha nem is annyira, mint a programozó...



Néhányról én is. A háziorvos diagnosztizált valamit, a pácienc belehalt valami egész másba, és utólag mindenki nagyon okos volt. Olyat még nem hallottam, hogy előre megmondta volna valaki, hogy nem is A, hanem B betegsége van az illetőnek, és beigazolódott volna. Nem mintha nehéz lenne elképzelni, hogy egy háziorvos súlyos szakmai hibát vét, de sokkal nehezebb utólag megállapítani, hogy valaki szubjektíve helyesen döntött-e, mint hogy objektíve helyes volt-e a döntés. (Főleg, hogy Magyarországon nem divat az egészségügyi adatok gyűjtése.)



Aligha találsz olyan emberi fogyasztásra alkalmas anyagot, amiről valaki ne bizonyított volna valamilyen hatást. Csak hát ha egy gyógymód kiértékelése annyiból állna, hogy ráguglizol az interneten, akkor nem kéne öt éven át képezni a leendő orvosokat. A kísérletek nagy részét rosszul végzik el, és kellő szakértelem nélkül nem könnyű kiszúrni, hogy mondjuk az indokoltnál kisebb volt a résztvevők száma, vagy nem a megfelelő statisztikai próbát használták. A korrekt metodológiájú kísérletek is adhatnak számtalan okból rossz eredményt, tehát az összes többi kísérlet eredményével is tisztában kell lenni (vagy metaanalíziseket keresni, de azokról meg még sokkal nehezebb laikusként megmondani, hogy mennyire jók), nem elég találomra kiválasztani egyet és bizonyítékként lobogtatni. És azt se triviális megállapítani, hogy az adott kísérlet releváns-e. Eleve az ICD vagy harmincféle depressziót ismer, ezekből egy kísérletben tipikusan egyet vagy kettőt vizsgálni, és semmi ok nincs feltételezni, hogy az eredmények átvihetőek a többire. Továbbá egy kísérlet eredménye tipikusan vagy az, hogy a szer szignifikánsan hatékonyabb volt a placebónál (ami nem sokat jelent, mert a mintaméret függvényében nagyon gyenge hatás is lehet nagyon szignifikáns - lásd pl. az influenzaellenes homeopátiás csodaszerként reklámozott Oscillococcinummal, aminek a legpozitívabb kísérleti eredménye valami olyasmi volt, hogy átlagosan 4 órával csökkenti az influenzás megbetegedés idejét), vagy hogy hatékonyabb, mint X gyógyszer Y adagolásban, annak az értelmezéséhez meg tudni kell, hogy az az X és Y sok vagy kevés. Szóval nem gondolom, hogy találomra össze lehet guglizni az orvosi szakértelmet, pláne olyan képlékeny témában, mint a depresszió. (Azt könnyen el tudom képzelni, hogy össze lehet guglizni több szakértelmet, mint amennyi a háziorvosnak van - csak itt megint az a probléma, hogy nagyon nehéz megbízhatóan megítélni, hogy mennyi van neki.)



A nácik elég kritikátlanok voltak orvosi programok terén, a homeopátiától az antropozófus orvoslásig mindenféle zöldséget támogattak.

mégis azon a véleményen vagyok, hogy gyógynövények, természetes hatóanyagok, életmód: igen; gyógyszerek, szintetikus sz..ok : lehetőleg nem.
Egészségesebb így, kevesebb mellékhatás és jóval környezetbarátabb.

A háziorvosokról annyit, hogy az enyém az igencsak ingadozó vérnyomásommal elküldött tüdőröntgenre ("mert ott már rég voltam"), utána még el akart küldeni talán koponya ct-re (hátha hülye vagyok?), de egy 24 órás vérnyomást/EKG-t nem csinált volna, pedig ketyere az van helyben. Na, azóta csak receptért megy a feleségem, én látni se bírom. De lehet, hogy a célját elérte.(?...)