ugrás a tartalomhoz

Mely országok törvényei...

Gulyás Zsolt · 2010. Már. 8. (H), 19.48
Egyeseknek talán ez egyértelmű - nekem csöppet sem - úgyhogy elnézést, ha nagyon amatőr dolgot kérdezek. Nem is tartozik szigorúan a webfejlesztés témájához. Sajnos jobb címet nem tudtam kitalálni.

Szóval a probléma: ugye egy weboldal esetén a felhasználó beírja az oldal címét a böngészőbe, a címet egy DNS szerver köti össze a megfelelő szerverrel. Az egész mögött pedig áll egy cég, vagy magánszemély. Kérdés hogy melyik ország törvényei, jogszabályai vonatkoznak az oldal működésére, amennyiben az előbb felsorolt állomások mind különböző országban vannak.

Vegyük a lehető legbonyolultabb esetet (nem túl életszerű - bár ki tudja). Egy Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár alapít egy céget Luxemburgban. A használt szerver az Egyesült Államokban van. Annyira ne bonyolítsuk a dolgot, hogy több szerver is van különböző országokban. A domain mondjuk egy .de végű német domain. A DNS szerverek pedig mondjuk Izlandon vannak. Ennél jobban talán nem is lehetne megkeverni a dolgokat ;-)

Az a tény, hogy az emberünk magyar állampolgár - gondolom én - nem jelent semmit, hiszen nem Magyarországon él. Az a tény hogy az Egyesült Királyságban él jelent valamit? A cégéből kivett pénz után gondolom Angliában adózik mint magánszemély, hiszen ott él. Jól gondolom? Az világos hogy a cégre Luxemburg törvényei érvényesek (adózás, adatvédelem, stb.). Az Izlandi DNS szervereknek van közük a dologhoz? Lehet hogy nagyon hülye felvetés, de az oldal működéséhez az Izlandi DNS szerverek is kellenek. A .de végű domain miatt az adott domainregisztrációs szabályzatban foglaltakat kell figyelembe venni, ez tiszta sor. Ezen felül Németország törvényeire kell-e figyelni? Végül az hogy a szerver az USA-ban van, mit jelent. Az Egyesült Államok törvényeit, adatvédelmi szabályait, stb. kell-e alkalmazni?

Én úgy gondolom, hogy a cégre csak Luxemburg törvényei, a domainre csak a német domainregisztrációs szabályzat, a cég tulajdonosára pedig csak az Egyesült Királyság törvényei (pl. adózás) vonatkoznak. A szerver fizikai helye, valamint a DNS szerverek helye nem jelent semmit. Jól gondolom?

Köszönöm a segítséget!
 
1

Hová szolgáltatsz?

zzrek · 2010. Már. 8. (H), 21.52
Nem tudok érdemen válaszolni, de még az is fontos lehet, hogy hová szolgáltatsz, mely ország a célcsoportod? A .de végződés miatt gondolom Németország, vagyis a tartalomnak, szolgáltatásnak meg kell felelniük a német törvényeknek.
3

Ez csak egy példa

Gulyás Zsolt · 2010. Már. 9. (K), 11.54
Azt hiszem félreértettél. Az előbb leírtakat csak példának szántam. Nem teljesen fiktívek ugyan. A magyar állampolgárság és a Londoni lakóhely stimmel. Idén készülünk beindítani egy szolgáltatást és az cég bejegyzéséhez különböző szempontok alapján Luxemburg az egyik jelölt. Úgyhogy ez sem teljesen légből kapott, bár ez még nem teljesen kiforrott. A többi adatot viszont (USA-beli tárhely, német domain, izlandi DNS) csak példának szántam. Domain-ből több is lesz (.com és nemzeti is).

A kérdésre inkább általánosságban szeretnék választ, mintsem egy konkrét esetre.

Elnézést ha félreérthető voltam, bár azt hittem ha másból nem is, legalább az izlandi DNS-ből ez kitűnik. Ennyire mazohista azért nem vagyok ;-)

De visszatérve a válaszodhoz, az oldal több nyelvű lesz. Az elején minimum hat. A célközönség pedig a világ minden részéről lehet. A közönségre csak mint látogatókra számítunk, tehát nem kerülünk velük pénzügyi kapcsolatba. Maximum a regisztrációkor megadott adataikat kezeljük, tehát esetleg adatvédelem szempontjából kérdéses a dolog. Azt azért nem tudom elképzelni, hogy a világ inden országának törvényeit ismernünk kellene és alkalmazkodni is hozzá, ha egyszer a cég Luxemburgi (vagy más). Nem készülünk létrehozni minden országban egy külön céget. Ezzel a válasszal viszont megleptél. Nem gondoltam hogy a célközönség is fontos lehet jogi szempontból.
8

Gondolj Kínára

zzrek · 2010. Már. 9. (K), 14.17
Gondolj Kínára: egy csomó dolognak nem örülnének ha nekik szolgáltatnál. (Ez csak egy sarkított példa, de lehet számos egyéb dolog, más országok máshogy szabályozhatják bizonyos tartalom/szolgáltatás legalitását, sőt, lehet ez akár vallási alapon is - és ebben "megvédeni" próbálják polgáraikat.)
Persze nem foglalkotam konkrétan ilyen kérdésekkel, csak felmerült bennem ahogy a postodat olvastam.
10

Javíts ki ha tévedek, de

Gulyás Zsolt · 2010. Már. 9. (K), 15.13
Javíts ki ha tévedek, de szvsz. Kínában jogilag csak a Kínában bejegyzett cégeket szabályozhatják (pl. Google China - ha ez a neve). Esetemben viszont nincs szó külön cégről minden országban. Kína nem hiszem hogy beleszólhat a Google Inc. kaliforniai cég működésébe, még akkor sem ha az kínai nyelvű/témájú tartalmat is szolgáltat (megint csak szerintem). Maximum letilthatják az ország területén az adott szolgáltatás elérését.
11

Megoldják

Joó Ádám · 2010. Már. 9. (K), 15.13
Ezt helyileg kell akkor megoldják. Ahogy a kínaiak sem uszítják rád a Triádot, csak kitiltanak, úgy a polgárok védelme minden országnak a saját házifeladata.

Ez csak az én véleményem, de a legjózanabb eszemre próbáltam hagyatkozni.
13

Én is így gondolom

Gulyás Zsolt · 2010. Már. 9. (K), 15.33
Én is így gondolom.

Azért még egyszer mondom: nem törvénytelen üzletről van szó.

A lényeg inkább az hogy ahány ország, annyiféleképpen szabályozzák pl. az adatvédelem kérdését. Ez fontos lehet felhasználók regisztrációjakor. Hasonló az is ha egyes országokban szabad egy adott témáról írni, máshol tilos (Kínánál maradva: Tajvan függetlensége, stb.). Lehetetlen egyszerre mindenkinek megfelelni. Ezért nem nagyon tudom elképzelni hogy minden esetleges megcélzott ország törvényeit külön-külön figyelembe kellene venni.

A nagyobb cégek esetén (pl. Skype) le van írva hogy a cég hol van bejegezve, és az ottani törvények, jogszabályok alapján működik. Vitás esetben szintén az ottani bíróság az illetékes. Ez szerintem logikusan annyit jelenthet hogy ha valakinek (akár magánszemély, akár más állam) problémája van a céggel, az adott bíróság dönt az ügyben. Értelemszerűen az adott ország törvényei szerint.
2

Jogsegély

janoszen · 2010. Már. 8. (H), 22.36
Azt hiszem, hogy ha mondjuk egy olyan országban indul eljárás, amivel kapcsolatos szolgáltatás nem hozzájuk tartozik, akkor az úgynevezett jogsegély eljárást kell lefolytatni. Ha a szolgáltatás, amivel kapcsolatban az eljárás indul, az adott országban van, akkor szívbaj nélkül lekapcsolják. Egyébként meg minden érintett ország törvényének célszerű megfelelni. Adózás, stb szempontjából nyilván azok az országok számítanak, ahol gazdasági tevékenységet végzel.

Disclaimer: nem vagyok jogász, főleg nem nemzetközi, úgyhogy ez az egész a tapasztalataimon alapul.
5

Persze teljesen törvényes

Gulyás Zsolt · 2010. Már. 9. (K), 12.05
Ezt ugyan nem írtam, de természetesen teljesen törvényes oldalról van szó. Csak azért bonyolítottam meg ennyire a példát, hogy átlássam a jogi helyzetet ha a szolgáltatásban technikailag különböző országok érintetek.

Tudom hogy itt a Weblaboron is vannak akik külföldi szervereken tárolják az oldalaikat. Ilyen esetben nem kell(ene)az adott ország szabályaira is figyelni?

Egyébként meg minden érintett ország törvényének célszerű megfelelni.


Ez azért nem ilyen egyszerű, ha a szolgáltatás világméretű és nem egy adott országnak szól. Különösen ha két ország törvényei még ütköznek is egymással. Senki nem került szembe még ilyen problémával?
4

Ha jól emlékszem

tisch.david · 2010. Már. 9. (K), 11.56
Ha jól emlékszem informatikai jogi tanulmányaimra (ami korántsem biztos :) ), akkor az számít, hogy a tartalmat kiszolgáló szerver melyik országban található. Azt hiszem, hogy emiatt csinálhatott valaki olyat, hogy megvett egy elhagyott olajfúró tornyot valahol Izland (?) mellett, csinált rajta egy saját "országot" meg egy szerverfarmot, aztán azt szolgáltatott onnan, amit akart. (De lehet, hogy valaki konkrétabban is ismeri ezt a sztorit.)

Üdv:

Dávid
6

Mennyi adminisztráció lehet

deejayy · 2010. Már. 9. (K), 12.18
Mennyi adminisztráció lehet egy ország létrehozásával... :D
7

Pedig én úgy gondoltam

Gulyás Zsolt · 2010. Már. 9. (K), 12.19
Pedig én úgy gondoltam hogy csak az számít, hogy hol van bejegyezve az adott cég. Nem lehet hogy a tárhely csak annyiból lényeges hogy egy esetleges törvénysértés esetén melyik országhoz kell fordulnia a hatóságoknak? Lásd pl. kuruc.info - magyar állam huzavona pár éve. A tárhelyet jogi szempontból mindig úgy képzeltem mint egy merevlemezt, ami mindegy hogy a gépemben van, vagy külső, vagy egyenesen a Windows Live Space.

Mennyivel egyszerűbb ha csak egy országnak szolgáltatunk, ott van a szerver, a cég, stb. Minek másztam bele ilyesmibe :-)

Olyan ügyvédet is nehéz találni aki egy ilyen (kicsit túlkomplikált) példával kapcsolatban otthon lenne.
9

Emlékszem én is

zzrek · 2010. Már. 9. (K), 14.26
Emlékszem én is, de ez nem arra vonatkozik, hogy ha valamelyik országnak gondja van egy weblappal, akkor kénytelen annak az országnak a szerverekre vonatkozó törvényeivel fellépni a site ellen, ahol a szerver van? Vagyis ez csak egyfajta "gyakorlati" védelem, nem "jogi" (?). Hasonlóan a titkos svájci bankszámlákhoz: ha valamelyik német állampolgár az adócsaláshoz svájci bankszámlát használ, akkor attól még adót csal, csak éppen "gyakorlati" szempontból rábizonyíthatatlan.
12

Szerintem is

Gulyás Zsolt · 2010. Már. 9. (K), 15.20
Szerintem is így van. Bár ezt csak a saját logikám mondja (ami nem tévedhetetlen). A jog elég messze áll tőlem.

Továbbra is úgy gondolom ahogy a bevezető végén írtam: a cégre a luxemburgi törvények, a domain-re az adott szabályzat vonatkozik. Cáfoljatok meg, ha nem így van. Ebben egyedül az első hozzászólásod ingatott meg. Célcsoport?
14

Kettős adózás

vbence · 2010. Már. 9. (K), 16.23
Szintén csak a sötétben tapogatózás szintjén, de létezik, olyan, hogy "kettős adózás elkerülését szolgáló egyezmény", ami akkor él, ha mondjuk magyarként az USÁban dolgozol.

Mivel külön egyezmény kell hogy elkerüljük, logikus feltételezés, hogy az alap felállás az, hogy minden ország szeretné, ha nála (is) adóznál.

Ha Angliában élsz, biztos ismerős az "illetőség" kérdésköre, úgyhogy ezt nem keverem a képbe. Valószínűleg EU szinten szabályozva van az ilyen fajta jövedelem (fizetés, osztalék?) után melyik országban kell adózni, úgyhogy könnyebb dolgod van, mintha a Krakóziában lenne a cég.
15

Az EU-ben pontosan szabályozva van

Gulyás Zsolt · 2010. Már. 9. (K), 16.58
Az EU-ben pontosan szabályozva van. Ez tiszta sor.

Ez a Krakózia nem egy Tom Hanks filmben volt (Terminál - talán)? :-)