Készletkövetés, termék költségének kiszámo
Sziasztok!
Az alábbi problémával fordulok Hozzátok, hogy ti hogy oldanátok meg a feladatot, mert lehet, hogy az én elképzelésem rossz.
A feladat az, hogy van egy gép, amibe n különböző fajtájú nyersanyag tölthető, ezekből a nyersanyagokból a gép különböző termékeket állít elő.
A nyersanyag inputot egy táblában tárolom, aminek a szerkezete:
Van egy másik tábla, ami tárolja, hogy egy termék milyen és mennyi nyersanyagból áll össze. A termék eladási ára szintén le van tárolva egy táblában, mégpedig úgy, hogy dátumhoz van kötve, azaz pl.: 2009.01.01 után 2100 Ft, 2009.04.01 után pedig 2200 Ft, stb.
A gépből kijövő késztermékeket egy output táblában rögzítem:
(A kivett mennyiség a kivételt meglező mennyiséghez képest van számolva). Ezáltal ragyogóan ki tudom számítani a bevételt.
Viszont a ráfordítások számítása már macerásabb, mert eladáskor nem tudom megmondani, hogy az adott termék összetevői közül melyiknek mennyi az ára, mert betölthetnek A nyersanyagból olyat is ami 2000 forintért vettek, meg olyat is amit 2100 forintba került.
Namost a problémám a következő:
Hogyan lehetne a leghatékonyabban kiszámítani az egyes eladott termékek összetevőinek a költségét? Esetleg ti milyen más adatmodellt használnátok?
Üdv: Roland
■ Az alábbi problémával fordulok Hozzátok, hogy ti hogy oldanátok meg a feladatot, mert lehet, hogy az én elképzelésem rossz.
A feladat az, hogy van egy gép, amibe n különböző fajtájú nyersanyag tölthető, ezekből a nyersanyagokból a gép különböző termékeket állít elő.
A nyersanyag inputot egy táblában tárolom, aminek a szerkezete:
id | nyersanyag_id | betoltes_datuma | betoltott_mennyiseg | egysegarVan egy másik tábla, ami tárolja, hogy egy termék milyen és mennyi nyersanyagból áll össze. A termék eladási ára szintén le van tárolva egy táblában, mégpedig úgy, hogy dátumhoz van kötve, azaz pl.: 2009.01.01 után 2100 Ft, 2009.04.01 után pedig 2200 Ft, stb.
A gépből kijövő késztermékeket egy output táblában rögzítem:
id | termek_id | datum | kivett_mennyiseg(A kivett mennyiség a kivételt meglező mennyiséghez képest van számolva). Ezáltal ragyogóan ki tudom számítani a bevételt.
Viszont a ráfordítások számítása már macerásabb, mert eladáskor nem tudom megmondani, hogy az adott termék összetevői közül melyiknek mennyi az ára, mert betölthetnek A nyersanyagból olyat is ami 2000 forintért vettek, meg olyat is amit 2100 forintba került.
Namost a problémám a következő:
Hogyan lehetne a leghatékonyabban kiszámítani az egyes eladott termékek összetevőinek a költségét? Esetleg ti milyen más adatmodellt használnátok?
Üdv: Roland
tárold le
Ha azt a megoldást feltételezzük, hogy a felhasználásnál a kivételezés a legkésőbb betárolt alapanyaggal kezdődik, csak azt kell figyelned mikor fogy el az adott időpontban készletre vett alapanyag mert onnantól változik az ára.
Pl.:
Bevételezésnél:
1/ jan. 1. 10kg 1200Ft/kg
2/ jan. 3. 11kg 1300Ft/kg
3/ márc. 1. 5kg 1500Ft/kg
Kiadásnál:
jan. 5-én 8 kg (1. tételből 8kg, a beszer.ár=9600Ft)
jan. 10-én 8 kg (1. tételből 2kg, 2. tételből 6kg beszer.ár=10200Ft)
Ha több összetevőt vételezel ki, mindnél kiszámítod ezt, majd összesíted. Persze mindez csak akkor megoldás, ha tudod miből mekkora mennyiség kerül betöltésre a gépbe.
Hasonló helyzetben voltam már.
Eladásnál ugyan ez, ki kellett tudni mutatni, hogy az eladott terméknek mennyi volt a beraktározáskor az ára. Ráadásul ezeket a termékek klasszikusan párosával (x2 x4 x6 x8 x10) kerülnek kitárolásra, így ki kellett tudni mutatni azt is, hogy egy kitárolásban, hogyan oszlanak meg a beszerzési árak.
Nem biztos, hogy az én megoldásom a legtutibb, azonban én így csináltam:
Különvettem a terméket egy táblába (te esetedben az alapanyagok), ide került feldolgozásra az összes, valaha beszerzésre kerülő termék. Továbbá csináltam egy táblát a készletezéshez, ahol a termék táblában termékhez rendelt azonosító távoli kulcsként kapott szerepet. Ezzel elértem azt, hogy az egy termékhez bevételezett minden egyes készlet (egy-egy tranzakció) önálló bejegyzés, és ezen bejegyzések összessége a készlet részletezés (termék id-vel mint távoli kulcs). A készlet alapvetően ezen bejegyzések mennyiség mezőinek összessége, ahol minden egyes készletre jellemző adat rögzítésre kerül (gyártó, beszállító, beszerzési ár, egyéb megjegyzés).
A kiadás úgy néz ki, hogy:
Automatikus:
Kikéred a megfelelő mennyiséget, ami ha rendelkezésre áll, automatikusan a legrégebbi betárolású készlettől haladva a legújabbig, annyit ad ki amennyit szükséges.
Manuális:
User lekérdezi a készlet részletezést, és egyesével megjelöli a készlet tételeket és a kiadandó mennyiségeket.
Ilyen felépítéssel azok a kimutatások, amikre neked szükséged van, egyszerűen elkészíthetők.
Remélem segítenek a gondolatok!
s_volenszki
Köszönöm
köszönöm a hozzászólásaitokat.
Végül is megoldottam, igaz kicsit favágó módszer lett:
- a nyersanyag betöltéseket és a fogyásokat mindig a tábla elejéről számolom végig, mert egy nyersanyagból több termék is fogyaszt. Szóval elég bonyolult lett, de végül is azt hiszem máshogy nem is nagyon lehet megoldani.
Esetleg nem tudtok szakirodalmat javasolni, ahol készletgazdálkodási problémák adatmodelljeit boncolgatják?
Üdv: Roland