Weblabor

Nekem ez már sok. Erre "filozófia" taget? Mintha a bevásárlólistámra ráírnám, hogy "SZAKDOLGOZAT". Aki még nem olvasta, ne pazarolja rá az idejét.

Mi a tökömért osztunk meg cikket olyan embertől, aki bevallottan nem érti se az OOP-t, se a szoftverfejlesztés jelenlegi állapotát és eszközeit, ennek ellenére elmagyarázza, hogy ez miért nem jó, mert talált pár idézetet a neten.

Ez az a szint, amikor a paraszt bácsi osztja az észt a kocsmában, hogy ezek a modern traktorok nem jók semmire, ő amióta az eszét tudja, simán megold mindent Riskáékkal. Józsi is mesélte, hogy múltkor elromlott a traktorja, a Béla meg (részegen) elütötte vele az egyik malacot. Ettől persze lehet ő egyébként remek földművelő (mint ahogy a cikkíró is bizonyára komplex OpenGL kódokat képes írni), de baromira nem releváns a véleményük semmilyen vitában (legalábbis szakmaiban, mert kocsmaiban miért ne) az adott témát illetően, mert nincs mögötte tapasztalat. Az nem tapasztalat, hogy elindítottam a Visual Studio-t és rohadt komplexnek tűnt az egész.

Ez persze normális, mindenki jónak szeretné érezni magát abban, amit csinál, és ha mindenhonnan azt hallja, hogy ha nem értesz az OOP-hez, nem is vagy jó, akkor elkezd majd kompenzálni. Ez nem baj, emberi dolog, mind csináljuk. Itt teret adni ennek szerintem felesleges.

Szakmában semmi helye hitvitáknak. Egyszerűen értelmezhetetlen, hogy OOP-isták meg proceduralisták, és akkor kampányolnak egymás ellen. Én tapasztalatból azt mondom: ha nem tetszik mondjuk az OOP, vagy bármi más, mássz bele. Ekkor sem fog még tetszeni, de tartsd a szád. Addig csináld, amíg nem érted meg, nem érzed, miért is mondják erről mások, hogy ez jó (opcionálisan itt már élvezheted is, én ezt javaslom). Utána akár kritizálhatod is a hibáit (mert mindennek vannak), de máris szélesítetted a látóköröd.

Az jó, ha megkérdőjelezed elfogadott(nak látszó) állítások igazságát. Tehát nyugodtan "trollkodj" tovább.

De ha egy kérdést már alaposan kivesézett a Weblabor tagsága, akkor a többségre való tekintettel illendő lenne a kivesézett kérdést hosszú ideig pihenni hagyni, és csak új szempont előkerültekor vagy a hosszú kihagyás után elővenni újra.

"mi van például a funkcionális nyelveket használókkal, az ő írásaikban mindig az OOP-t ekézik": mi mást ekézhetnének? Például egymást, de annyira kevesen vannak, hogy úgy érzik, egymás ekézésével még tovább sorvasztanák a szívüknek oly kedves paradigmát. Például az imperatív nyelveket, de azokat nem tekintik ellenfélnek, érthető okokból. Például a logikai nyelveket, de azokat még a funkcionálisakhoz képest is szűkebb tábor tartja a legjobb útnak. Tehát csak az objektumorientált nyelveket ekézhetik jóízűen. Tehát aki ekézni akar közülük, az előveszi az ekéjét, megfeni az élét, és nekiesik az OOP-nek.

"mert például az objektumoknak állapota van, emiatt egy metódust kétszer meghívva nem tudod garantálni, hogy ugyanazt az eredményt adja vissza": két lehetőség van. Vagy eleve eltérő eredményt várunk a metódustól, és ezért nem okoz gondot az eltérés, vagy azonos eredményt várunk tőle, és ennek tudatában írjuk meg a kódját. Aki azonos eredményt vár el, de nem ennek megfelelően írja meg a kódját, az zöldfülű, vagy ekézni akar (van rá példa!). A funkcionális nyelvekben nincsenek metódusok, csak függvények, és azoktól mindig azonos eredményt várunk el - ezt más paradigmát követő nyelvektól számonkérni botorság. Eltérő szemléletek, eltérő előnyökkel és hátrányokkal, vég nélkül ekézhetik egymást a híveik. Merthogy a funkcionális nyelveknek is vannak hátrányaik. Csak néhányat említek: nehezebben érthető szemantika, körülményes szintaxis, szűk körű elterjedtség, viszonylagos lassúság. E 4 púp közül egy-egy konkrét funkcionális nyelv ritkán viseli mind a négyet, de hármat többnyire igen. A szemantikus nehézségeket pedig sosem tudják kinőni! Programozni nehéz, ezzel minden programozni nem tudó tisztában van. A funkcionális nyelvek pedig még a programozók többségének is nehezen érthetők, tehát sosem terjednek el igazán, emiatt mindig valahogy félérettek maradnak, szűkebb eszközkészlettel, kicsiszolatlan fordítókkal ésvagy értelmezőkkel. Pont ettől van ekézhetnékje a lánglelkű híveiknek.

Az objektumorientált nyelvekben "ugyanemiatt a konkurens programfuttatás is minimum problémás, hacsak nem lehetetlen" lenne? Nem igaz. Én is többször belefutottam már az OOP ilyen ekézésébe, de le sem álltam vitázni a szerzőjükkel, mert nem értik a probléma lényegét, mert nem akarják érteni. A konkurens programrészek által hozzáférhető állapotok megosztottsága hordozza a veszélyt: egymással megosztott memóriaterületeik (például globális változók) és a közös környezetük minden eleme (fájlrendszer, portok, adatbázisok, operációs rendszer stb.). Ezek közül a globális változókat általában érdemes messzire elkerülni, a közös környezettel pedig a funkcionális nyelvekben is kellő gondossággal érdemes bánni. Tehát a funkcionális nyelvek vérmes hívei az árnyékbokszoláshoz hasonló hibát vétenek ezt az OOP-ellenes érvüket hangoztatva.

"a hardverek programfeldolgozási sebességét már évek óta csak az újabb magok hozzáadásával tudják növelni": ez nagyjából 2005 óta így van. Eltelt 10 év, és a jelek szerint még mindig nem ment át a szakmai köztudatba. Kell még tíz év... és láss csodát, a funkcionális nyelvek akkor is megmaradnak majd egy szűk szakmai tábor kedvenc vesszőparipáinak. Mert roppant értékes tapasztalatokkal gazdagítják a számítástudományt, de aki azt hirdeti, hogy a funkcionális programozás (FP) a jövő útja, az hamis próféta, és ez nagyjából mostanra egyértelművé vált, lásd a fent említett púpokat.

Pár hónappal ezelőtt már hozzászóltam az OOP kontra FP témához itt. Mérlegeltem, hogy írjak-e cikket erről, de letettem róla. Elnézést kérek tőletek, de sajnálom rá az időt. Higgyétek el, sokat tanulhattok, ha megismertek egy funkcionális nyelvet, erre a célra az OCaml-Erlang-Haskell trió egyik tagját ajánlom (Haskellt csak az elszántaknak). És higgyétek el, nem érdemes sok időt szánni a funkcionális nyelvekre, hiába hirdetik ezt az igét a szakma egyes nagyágyúi. Kivétel: a nagy biztonságú programokat igénylő területeken mozgó egyes cégek (Magyarországon nem ismerek ilyet). Mert a funkcionális nyelvekben nagyon jól körülhatárolhatók a veszélyes programrészek, és kellő munkaráfordítással majdnem teljesen megbízható szoftverek készíthetők, amire az említett területeken elég pénz jut. Kétszer is azt kértem most, higgyétek el az állításomat - azért, mert nem érvelek tovább erről, mindenki maga döntse el, hisz-e nekem.

Szerintem az OOP kontra FP témát érdemes mellőzni a Weblaboron mindaddig, amíg nem kerül a TIOBE listáján az első 10 közé valamelyik tisztán funkcionális nyelv. A mi életünkben szerintem nem kerül erre sor.