ugrás a tartalomhoz

A Single Page Story

MadBence · 2015. Feb. 9. (H), 08.59
Gondolatok a webalkalmazások jövőjéről
 
1

Érdekes dolgokat feszeget.

Hidvégi Gábor · 2015. Feb. 9. (H), 11.46
Érdekes dolgokat feszeget. Magát az előadást nem nagyon éri meg megnézni, mert minden mondatát felteszi egy-egy képernyőre, aki jobban szeret olvasni, érdemesebb ezt megnyitni.

Számomra a kulcsmondatok:
  • the web is no longer about linked content
  • the web is losing on mobile
  • the web is losing on experience
  • some people believe every web app should be progressively enhanced
  • Henrik disagrees, because this is a terrible UX
  • performance is usually brought up as a reason to avoid JavaScript (white page of death, user sees nothing at least until JavaScript has run)
  • what about isomorphic apps? dual-rendered? - first page includes as much as possible
  • in a rapidly evolving web, how can we be sure we’re picking the right tools?
  • don’t invest too heavily in a single framework
  • high level abstractions make starting easier, but you are learning those abstractions (instead of learning the web)
  • fight complexity
Nem tudom, mit várnak a webfejlesztők, egy natív alkalmazást is telepíteni kell, egy nagyobb webappot is ugyanúgy, ezért a felhasználók nyugodtan várhatnak az első betöltés előtt. Másrészt amíg mindenki eszközökben, keretrendszerekben gondolkodik, addig mindig lesz egy jó nagy overhead, mert ezek általános dolgok. Persze gyorsan lehet az elején haladni, de ennek az árát később fizetjük meg, a mi esetünkben a kezdetileg használt keretrendszer és kliensoldali kód összesen kb. 800 kilobájtos volt, amit a speciális kliens újraírásával lecsökkentettünk 100-ra.

Sebességben a webes alkalmazások mindig a natívak mögött lesznek, mert a natívak közvetlenebbül érnek el bizonyos erőforrásokat.
2

Köszi az

winston · 2015. Feb. 10. (K), 11.16
Köszi az összefoglalót!

Annyiban hadd kukacoskodjak, hogy felhasználói oldalról az alkalmazás irányába levő toleranciaszint nem ugyan az egy webes és egy natív felületen. Egy natív alkalmazásnál elfogadott, hogy települ, a felhasználó számít erre, már csak akkor áll neki az egész folyamatnak, ha elhatározta magát, hogy túlesik a telepítésen.

Ezzel szemben a felhasználók weben nem ezt várják. Ott relatíve azonnali visszajelzést, kisebb "bekerülési költséget" akarnak, ennek megfelelően könnyebben rá is kattintanak az X gombra.

Persze hosszútávon ez változhat, megváltozhatnak a netezési szokások, de véleményem szerint ez még nem elterjedt.
3

Kérdések

Hidvégi Gábor · 2015. Feb. 10. (K), 11.24
A felhasználók hány százaléka tudja megkülönböztetni a natív és a webes alkalmazásokat? Milyen plusz információt hordoz számára az, ha tudja, hogy egy alkalmazás webes?

Nagyon fontos: felhasználói fejjel válaszolj, ne fejlesztőivel!
4

Szerintem intuitív módon meg

winston · 2015. Feb. 10. (K), 15.36
Szerintem intuitív módon meg tudják különböztetni. Nagyon tudatos szeparációt nem hiszem hogy tudnak tenni, de bizonyos intuitív elvárások szerintem vannak. Vegyünk két scenario-t:

1.: Találok egy szimpatikus programot ami valamilyen számomra hasznosnak gondolt feladatot végez el. Valamilyen szinten utánajárok (akár minimálisan). Letöltöm. Telepítem. Megnyitom.

2.: Találok egy szimpatikus webalkalmazást (felhasználó számára: oldalt) ami valamilyen számomra hasznosnak gondolt feladatot végez el. Megnyitom. Végiggondolom, hogy tetszik e ez nekem.

E mentén úgy gondolom, ha egy felhasználó eldönti, hogy feltelepíti a programot, ott már az első szűrőn átmegy, megvolt a buy in, belefér a telepítés, az első indulásnál valamilyen kényelmetlenség. A webalkalmazásnál a buy in a megnyitás után van, vagyis a felhasználó akár az első másodpercek után eldöntheti, hogy ez nem tetszik neki, nem ad több esélyt. Az x-et megnyomni elég egyszerű.

Persze ez csak egy elképzelés, nyilván az alkalmazás jellegétől, célközönségétől erősen függ, hogy mennyi kényelmetlenséget hajlandóak vállalni a felhasználók. Egy intranetes könyvelő alkalmazásnál például ez vélhetőleg nem szempont :)
5

Nem tudják

Pepita · 2015. Feb. 10. (K), 18.51
Nem tudják intuitívan sem.
Nem hallottál még olyat, hogy (telón):
"A messenger gyors, de a Facebook és az origo nagyon lassú."?
Erre kérdezed, hogy böngészőn használta -e fb-t, válasz: "nem, mi az a böngésző? "
És kiderül, hogy böngésző és asztali nézet...

Pedig értelmes, okos ember, de nem fejlesztő.
Ezért fogalma sincs a különbségről.
6

Igazad van. Értelemszerűen

winston · 2015. Feb. 10. (K), 20.46
Igazad van. Értelemszerűen vannak ilyen esetek, mint ahogy vannak power-userek, meg egyebek számolatlan színben, szagban, méretben. Éppen ezért, törekedtem egy általános use case-t írni, ami ugyan sarkítás, de mivel hipotetikusan fejtegetjük a témát (sem célközönséget, sem platformot, sem az alkalmazás jellegét nem kötöttük meg), szerintem extremitásokkal kevésbé tudjuk jellemezni a helyzetet. Szóval amit írok, az mindösszessen egy vélemény illetve a hozzá kapcsolódó elképzelés, de az amivel én szembesültem eddig, az számomra megalapozza ezt :)
8

Szerintem a felhasználók

Hidvégi Gábor · 2015. Feb. 11. (Sze), 15.22
Szerintem a felhasználók fejében jóval egyszerűbb kép él, mint ahogy a fejlesztők 99,9999%-a azt elképzeli. Főleg egy "single page" alkalmazás esetében, ahol tulajdonképpen ugyanúgy kattintgatsz, mint egy natív szoftverben. Milyen különbség van a felhasználó számára? Egy natív program is ugyanúgy fordulhat nethez, valamint egy webes is települhet teljesen az eszközre, és soha többet nem kapcsolódik a hálózathoz.

A nem fejlesztők számára a számítógép egy mitikus tárgy, amit nem ismernek, és amitől félnek, nehogy elrontsák, és a használat nagyjából abban merül ki, hogy a képernyő megfelelő helyére kattintanak (ikon), elindul a program, ha villog a kurzor, akkor leütnek néhány billentyűt, ismerik azt a trükköt, hogy a Shift-tel nagybetűt lehet a képernyőre varázsolni. Egy könyvjelző megnyitása számukra nem különbözik az Asztalon vagy Start menüben lévő ikonokra való kattintástól.

Nekem legalábbis ez a tapasztalatom, a környezetemben ezt láttam. Ezek alapján úgy gondolom, a felhasználóknak fogalmuk sincs a webes és natív alkalmazások közti különbségről, ez nem is érdekli őket, és egyébként sincs sok értelme megkülönböztetni őket. Ha továbbvisszük a gondolatszálat, hamar be lehet látni, hogy a különböző UX mantrák (oldalújratöltés nélküli adatcserére van szüksége az embereknek, a kliensoldali ellenőrzés fontos stb.) nem mások, mint élelmes emberek marketingtrükkjei, amivel átverik a gyanútlan programozókat. Ez nem azt jelenti, hogy ezekben nincs igazság, csak azt, hogy jóval kisebb a szerepük, mint ahogy azt egyesek el szeretnék hitetni velünk.

A számítástechnika egy viszonylag új iparág, nagymúltú szakmák egyetemi képzésein (pl. gépészmérnök) már az elején elmondják, hogy a legelső hiba, amit el fogsz követni tervezéskor az az, hogy saját magadból indulsz ki, magadnak készíted a terméket, és nem a laikus felhasználónak. Számodra egyszerű lesz használni, mert ismered az operációs rendszer és a szoftver működését, de a felhasználó ezzel nem így van. Ő viszont a saját szakterületén profi, például tudja, hogyan kell céget vezetni, adót elkerülni, szervezetet alapítani, gyereket nevelni, amiről meg például neked nincs fogalmad.
9

+1

Pepita · 2015. Feb. 12. (Cs), 07.40
Nagyjából ugyanezt próbáltam megvilágítani - neked sokkal jobban sikerült. :)
Nem is érdekli a felhasználó t, hogy éppen milyen jellegű alkalmazás az, amiben kattint.
7

Honnan nézzük?

pp · 2015. Feb. 11. (Sze), 06.29
"árát később fizetjük meg"

Ezt a konstrukciót úgy hívják hitel, melynek vannak előnyei, és hátrányai. Úgy önmagában a hitel mint olyan se nem jó, se nem rossz.

Valaki anno meghozta a döntést, hogy az "árát később fizetjük meg". Jól döntöttek, abban Te is biztos lehetsz, hisz amellett, hogy van egy működő termékük, előfizetőkkel, ki tudták fizetni az árát, hogy 800 sorból Ti 100-at csináljatok.

Ha gondolod tolmácsold feléjük elismerésemet.

pp