Weblabor

Abszurd. Ha mondjuk a fejlesztő egy már meglévő külső libet felhasznál, amiben hiba van, és ezt kihasználják, akkor ki fizessen? A fejlesztő, vagy a lib szerzője? A fejlesztő nem vétett hibát, csak a lib készítője. És mi van az opensource dolgokkal?

Jól megvalósítva ez egy teljesen ésszerű dolog lenne, Schneier már megírta rég. Közgazdasági szemmel egyszerűen az externáliák internalizálásáról van szó - képzeljük el, mi lenne a reakció, ha az autógyárak kezdenének el a biztonsági övön meg a karosszéria vastagságán spórolni, és az autók vásárlási szerződésében kikötnék, hogy nem felelősek az így okozott halálesetekért. Vagy az élelmiszergyártó azért, ha véletlenül cián került a joghurtba, stb. A szoftvereknél csak azért elfogadható a gyártók ezzel egyenértékű hozzáállása, mert hozzá vagyunk szokva.

Ezt ugye nem mondod komolyan! :)

1. Olyan nincs - Magyarországon, de asszem UK-ban sem -, hogy a köztem és Júzer közt létrejött szerződést egy későbbi törvény felülbírálja. -> Eddigiekért nem kell aggódnom.

2. A továbbiakban olyan szerződést kötök, amikben jóval részletesebben vannak leírva a működtetési feltételek, sőt, beleteszek olyan garanciaelvesztő körülményt is, ami a legtöbb Júzernél elő is fog fordulni. -> Kicsit drágább lesz a szoftver, mert többet kell jogászhoz menni. (Apropó: majd ha a jogászok is anyagi felelősséget vállalnak a "tuti" pereikért!)

3. Ha olyan szoftvert akarnék írni, amiért ilyen "mindennemű" felelősséget merek vállalni, máris lehet szorozni a fejlesztési időt/költséget úgy 100-al, erre jön még rá a kockázat átvállalásának "biztosítási" költsége. -> Nincs az a Júzer, aki ki tudná/akarná fizetni.

4. Ma is (meg "tegnapelőtt") perelhető bármelyik fejlesztő cég (is). Más kérdés, hogy meddig tart egy ilyen per, a végén az nyer-e, akinek igaza is van, ... -> A Júzernek sem éri meg pert indítani, kivéve, ha már a szoftvert is ezzel a céllal vette. De még akkor sem lehet biztos a dolgában. Ez akkor is így lesz, ha hoznak ilyen törvényt. (Nem fognak.)

5. Pár éve, épp EU-s törvények nyomán szétzúzták a magyar fogyasztóvédelmet. Próbálj meg ma pl. cseretelefont kérni a javítás idejére, ha besz..., adatáttöltéssel, stb. Szemberöhögnek: mi az, hogy cserekészülék?! -> Elég fura lenne, ha a szoftverpiac terén az általános termékgarancia-feltételeknél szigorúbb rendelkezéseket hoznának. (Persze az élelmiszereknél szigorúbbak, a szoftvereknél is van jelenleg is elvárásban különbség, felhasználási terület szerint.)

6. Az EU-nak is és minden országnak a piac mozgatása, lendületbe hozása (tartása) nagyon fontos érdeke. Nem fog olyan törvényeket hozni, amik lelassítják.

7. Az "okozott kár". Ha hoznának ilyen törvényt, akkor nálunk az ilyen per első 2-6 hónapja után (addig még semmi sem történik, csak fizettél illetéket és ügyvédet) a legtöbb Júzer örülne a szoftver árának, ha azt visszakapná. De a végefelé már mindenképp. U.is az okozott kárt tételesen, összegszerűen bizonyítanod kell. Ez pedig gyakorlatilag lehetetlen. Pl. ellopták a felhasználói adatokat, ezzel átcsábították az ügyfeleidet. Bizonyítsd be, pontosan mennyit vásároltak volna még nálad! Itt nem elég ám, hogy 5 éve havi ennyitmegennyit. Azt is hitelese bizonyítanod kell, hogy meddig tartott volna még és miért. Mindezt tételesen, minden vevődnél. (És ez sok EU-országban kb. ugyanígy megy.)

8. Nekem eddig úgy 3-5 nemfizető megrendelőm volt (még más területen), mindegyik kiállított és befogadott számlával. Egy esetben sikerült végül megkapjam (és gyorsan) a teljes összeget - amikor egyedül én intézkedtem, ügyvéd és pláne per nélkül. (A történet nem publikus.) -> Amíg ez a helyzet nálunk, hogy kiállított és átvett számlát sem kötelező kifizetni - és amennyire tudom, nemzetközi vonalon még rosszabb -, addig nem hiszem, hogy ilyen jellegű perektől félnünk kéne.

Mindezekkel nem azt akarom mondani, hogy "hajrá, gyártsuk a sz...t továbbra is!", nekem mindig és mindenben fontos az elégedett ügyfél, de az, hogy csináljunk a nadrágunkba - egyszerűen nevetséges. (Mondjuk nekem a magyar cikk szerzőjével kapcsolatban is vannak fenntartásaim.)