Weblabor

Horák György egy djangos prezentációt állít össze első sorban kezdő fejlesztőknek. Megkeresett azzal, hogy fussam azt át, és az észrevételeimet küldjem meg neki. Az e-mail megkeresésre poszttal válaszolok annak reményében, hogy értékes meglátásaitokkal ti is segítitek az anyag kidolgozását.

György – interpretációmban – azokat a webfejlesztőket kívánja megszólítani, akik főleg PHP-vel dolgoznak, kipróbáltak és talán használtak is már PHP keretrendszert, de módszeresen nem használnak egyet sem. De vajon miért nem? Nem kell, hogy tárgya legyen egy Djangot bemutató előadásnak, hogy meggyőzze a hallgatóságot, hogy érdemes keretrendszert használnia, viszont definició szerint annak igen, hogy a Djangot használja. Bizalmat kell kialakítani, az esetleges félelmeket és tévhiteket meg kell cáfolni. Tisztázzuk, mit ad egy keretrendszer. Pontosítok: mit nyújt a Django? És ha már egyáltalán (olcsón poén): miért pont Django? (A témában érdeklődőknek javaslom még Pásztor János Miért tetszik a Django? c. értekezését és az arra érkezett reflexiómat.)

Alapkiszerelésben tud (sorrendre való tekintet nélkül, címszavakban): űrlap kezelés, gyorstárazás, felhasználó kezelés, munkamenet kezelés, jogosultság kezelés, ORM, URL diszpécser, CSRF kivédés, RSS generálás, többnyelvűség, egységteszt keretrendszer, halom utility függvény (amelyek nem Django-s projektben is használhatók), illetve („batteries included”) adminisztrációs felület, egységes üzenet rendszer, hozzászólások, oldaltérkép, bla-bla.

György a vázlatában kiemeli az MVC szemléletet. (Anno én is kiemeltem, és Szilveszter is hivatkozik rá.) Mindazonáltal mai fejjel és a megszólított közönség ismeretében úgy gondolom, szerintem ez nem fontos. Nem fontos annyira, amennyire hangsúlyozott. (Pláne, hogy weben nehezen értelmezhető a hagyományos MVC, ahogy a Django is inkább MTV-nek nevezi ezt.) Kezdők felé úgy fogalmaznám, hogy a Django korszerű objektum orientált tervezési minták mentén felépített keretrendszer, amely megköveteli, de egyúttal bevezeti és segíti is a fejlesztőt ezen minták használatában.

Ebből a szempontból György a django.hu-n publikált háromrészes Django bevezetője például kiváltképp értékes. Míg a hivatalos és nagyszerű tutorial egyből – az általam kezdőknek gondoltak számára témaidegen – modellekkel bíbelődik, addig György a „megszokott” módon hello world-ot printel a képernyőre Django köntösben. Felépít egy egyszerű, érthető, PHP-ból érkezők számára ismerősnek ható logikájú alkalmazást, majd a cikksorozat záró fejezetében bevezeti a modelleket, és megmutatja, hogy lehet azok használatával szintet lépni. Hogy jobb legyen a kódunk. Hogy jobb programozók legyünk. Hogy ma is tanuljunk valamit. (A Django fennhangon artikulált contrib.admin komponense is akkor nyer igazán értelmet, ha a modellek szerepe és célja tisztázott.)

python manage.py runserver, WSGI? PHP-s szárnybontogató fejlesztőknek talán érdekesség, hogy nincs index.py. Olyanannyira, hogy a böngészőben a http://localhost/index.py nem értelmezhető. A mod_php nyújotta kényelem és a jobbára .htaccess-es Rewrite szabályokon alapulú URL feldoldás gyakorlata számos problémát elfed, amivel más rendszerek irányába kacsintáskor szembesül a fejlesztő. A kezdő lökést a djangos „XAMMP”-ok megadhatják: Instant Django, Bitnami DjangoStack.

Végül – és a listát nyitva hagyva a számotokra – amúgy NewTech meetuposan: és mi mindebben az üzleti modell? Lesz állásod.