Weblabor

A Digital Web Magazine hasábjain jelent meg a napokban Christian Heilmann elérhetőségi konzultáns cikke, aki megpróbálta a webfejlesztők számára összefoglalni a tíz legfontosabbb okot, hogy mégis miért nem törődnek a megrendelők az elérhetőség kérdésével. Ha nem is tehetünk minden ok ellen, mindenképpen érdemes ismernünk a motivációkat, hogy hatékonyabban el tudjunk adni egy jobb megoldást.

A 10 Reasons Clients Don't Care About Accessibility című cikk a következő okokat foglalja össze

1. Bizonyos törvények köteleznek, de nincsenek tiszta szabályok: Míg az USA-ban, vagy Nagy Britanniában törvények köteleznek webhelyeket elérhető kialakításra, addig sok megoldás nem is fogalmazható meg szabályos formában, és így automatikusan nem is ellenőrizhető.
   
   
2. Nincs közvetlen haszon: Egy reklám elhelyezése, vagy valamilyen célzott marketing megoldás alkalmazása azonnali bevétel növekedésként jelentkezhet, míg az elérhető webhely kapcsán hosszabb távú, és a mai módszerekkel nem is feltétlenül jól mérhető haszonra tehetnek szert.
   
   
3. Technikai problémának tekintik: Az elérhető dokumentációk, leírások technikai szemszögből tekintenek a kérdésre, a projekt menedzserek, marketingesek számára nem készültek felvilágosító kiadványok.
   
   
4. A fogyatékkal élés kínos téma: A fogyatékkal élők gyakran fel sem merülnek a célközönségben, pedig egy játékbolt esetén sem csak a fiatal energikus kliensekre kell gondolni, hiszen lehet, hogy egy nagymama szeretne éppen ajándékot vásárolni kisunokájának.
   
   
5. Karbantartás a feladat, nem újraalkotás: Egy többezer, vagy akár több százezer oldalas webhelyen igencsak nagy fába vágná valaki a fejszéjét, ha újra szeretné formálni a kialakítást, navigációt és a tartalmat az elérhetőségi szempontok szerint. A már drágán megépített, vagy kis cég esetén a legjobb ismerős által előállított webhelyen már nem lehet változtatni, csak karbantartani kell.
   
   
6. Nem része a folyamatnak: Az elérhetőségi ellenőrzések nem kerülnek be a fejlesztési és tesztelési folyamatba, pedig számos szempont ellenőrzéséhez emberi részvételre van szükség.
   
   
7. Az elérhetőséget az innováció megtörőjeként azonosítják: Míg a weben mindenféle alternatív (lehetőleg komolyan interkatív) információ továbbítási módszerekkel próbálkoznak, az elérhetőség szem előtt tartása keresztbe vághatja az ilyen terveket.
   
   
8. Nem kifogásolják, ha nem elérhető egy oldal: Az elérhetőség szempontjából fontos célközönség tagjai megszokták, hogy velük nem törődnek, és nem szólnak a számukra kellemetlenül kialakított felületek miatt. Így nem derül ki, ha valami nincs rendjén.
   
   
9. A megrendelőnek is részt kell vennie a folyamatban: A navigáció átalakítása, a szövegek érhetőbbé tétele, megfelelő tagolása stb. mind részvételt igényel a megrendelő részéről. Pedig sok megrendelő egyfajta gépként látja a webhelyek kialakítóit, beadva a dokumentumokat, és várva a hű másolatot a weben.
   
   
10. Nincsenek kiemelkedő példák: Az, hogy az Amazon honlapján nincs fél megabájtos villogó beléptető képernyő, még nem meggyőző, hogy a megrendelő sem teszi jól, ha ilyet helyeztet el webhelyén. Hiányoznak a dokumentált sikertörténetek, melyek bemutatnák, hogy üzletileg is megéri az elérhetőségre optimalizálni. Ráadásul a meglévő keretrendszerek, mint a .NET sem igazán foglalkoznak a problémával.

Mit tehetünk mégis ezen okok ellen? Sok esetben sajnos keveset, hiszen a meglévő nagy rendszer lecseréléséhez igazán versenyképes érveket kell mutatnunk saját, elérhető megoldásunk mellett. Arra azonban odafigyelhetünk, hogy másképp kommunikáljuk az előnyöket, felhívjuk a figyelmet a célközönség változatosságára, és a kezdeti befektetés megtérülésére.