Design Accessible Web Sites
Szerző:
Jeremy J. Sydik
Kiadó:
The Pragmatic Programmers
Kiadás éve:
2007
ISBN:
978-1-9343560-2-9
Oldalak száma:
300
Értékelés:
9
Linkek
A web már kellő ideje ettől hangos, és a Magyarországi Web Konferencia is több ízben programjára tűzte ahhoz (Az AJAX és az akadálymentesség; Szörföző varázscápa, avagy weboldalak használata látássérülteket segítő eszközökkel; stb.), hogy a Design Accessible Web Sites ne elsősorban tényadataiban nyújtson újat olvasója számára, mind inkább helyes gondolkodásmódot kölcsönözzék.
A téma sokrétűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a könyv olvasása során többször volt az érzésem, hogy a szerző az adott fejezetben foglaltakat azért most közli, nehogy néhány lappal odébb már elfelejtsen róla szólni, s ezt alátámasztani látszik a teljes anyagot átszövő szövegközi előre és hátra utalások. A könyv felvezetőjében maga a szerző is javasolja, hogy nem feltétlenül a lineáris olvasás a célszerű a tematika feldolgozására, egyszerűen üssük fel a számunkra érdekes címszavaknál és bogarásszunk kedvünkre.
Az öt fő szekcióban Jeremy J. Sydik végigvezeti az olvasót az akadálymentesség históriájától – ő maga tíz éve foglalkozik a kérdéskörrel – a helyes HTML űrlap és táblázat leírásán keresztül olyan témákat érintve, hogy miként lehetséges helytelen szemantikájú offline dokumentumok akadálymentes átdolgozása a webre, vagy a napjainkban virágkorukat élő beágyazott videotartalmakhoz valóban alternatív reprezentációt nyújtani. A könyvet a webre alkalmazott elérhetőségi szabványok (WCAG, 508) részletes taglalása zárja, paragrafusonként hivatkozva a könyv megfelelő pontjára, ahol az adott szempont már fel lett dolgozva. Noha elsősorban a helyes hozzáállásra sarkall Jeremy, többek között a CSS 3 audionális aspektusait, illetve számos webes felületünk akadálymentességét vizslató eszközt is bemutat, amelyek nagyságrendekkel praktikusabb felhasználást tesznek lehetővé, mint a fejlesztők körében igen népszerű Web Developer Firefox-kiterjesztés.
A Design Accesssible Web Sites visszatérő gondolata az it's just their web, we're building on it. Az akadálymentesség (accessibility) megadja a lehetőséget, hogy a legszélesebb spektrum felé tegyük elérhetővé weblapunkat, webalkalmazásunkat, azok számára is ugyanazt nyújtsuk, akik fogyatékkal – angol terminussal élve disability-vel – élnek. A problémát azonban jobban segíti megérteni, ha egy másik fordítását vesszük kölcsön az idegen kifejezésnek; disability mint képesség hiány. Ez ugyanis rögvest sejtetni engedi, hogy nem csupán humán eredetű (színtévesztés, csökkent látási képesség, siketség satöbbi), hanem gépi képességbeli hiányosságra is fel kell készíteni az alkalmazásunkat.
A web széles körű felhasználási formái kapcsán számolnunk kell a használt hardver teljesítményével (régi PC-k, tenyérgépek), az internetkapcsolat sebességével (könyvtár, nyilvános WiFi szóró), az akár egészen kisméretű kijelzőjű mobileszközökkel, esetlegesen a hangkártya fizikai hiányával (kávézó, munkahely), vagy egyszerűen a nem telepített megfelelő böngésző bővítményekkel. Emellett teljes körű gépi felszereltség esetén is könnyen elképzelhető, hogy kívánatos volna, ha a videotartalmaknak legalább szöveges kivonatát olvashatnánk, hogy eldönthessük, valóban érdekel-e minket az adott anyag, de az is lehet, hogy például a munkahelyünkön egyszerűen nincs mód video megtekintésére.
Az akadálymentesség nem azt takarja, hogy kidobunk egy sötét alapon sárga betűs "vakbarát" oldalt, amely noha csökkentett funkcionalitású, de legalább van, hanem ha már tervezés során figyelmet szentelünk az elérhetőség kérdésének, a fejlesztés során pedig folyamatosan teszteljük alkalmazásunk viselkedését különféle képességek hiányában, igen kevés többlet ráfordítás mellett jelentős százalékú látogatónknak tesszük tartalmasabbá a böngészését. Mi vagyunk a házigazdák, ők a vendégeink, így hát legyünk jó házigazdák. S hogy hogyan érhetjük el ezt, ebben segít Jemery J. Sydik Design Accessible Web Sites című könyve.
A könyv befejeztével egyedül egy átfogó esettanulmányt hiányoltam belőle, amely az ismertetett szempontok szerint górcső alá venne egy meglévő felületet, rávilágítana a hiányoságokra, s egyúttal tálalási javaslatokat dolgozna ki azok megoldására - de talán ez már egy másik könyv is lenne.
■ A téma sokrétűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a könyv olvasása során többször volt az érzésem, hogy a szerző az adott fejezetben foglaltakat azért most közli, nehogy néhány lappal odébb már elfelejtsen róla szólni, s ezt alátámasztani látszik a teljes anyagot átszövő szövegközi előre és hátra utalások. A könyv felvezetőjében maga a szerző is javasolja, hogy nem feltétlenül a lineáris olvasás a célszerű a tematika feldolgozására, egyszerűen üssük fel a számunkra érdekes címszavaknál és bogarásszunk kedvünkre.
Az öt fő szekcióban Jeremy J. Sydik végigvezeti az olvasót az akadálymentesség históriájától – ő maga tíz éve foglalkozik a kérdéskörrel – a helyes HTML űrlap és táblázat leírásán keresztül olyan témákat érintve, hogy miként lehetséges helytelen szemantikájú offline dokumentumok akadálymentes átdolgozása a webre, vagy a napjainkban virágkorukat élő beágyazott videotartalmakhoz valóban alternatív reprezentációt nyújtani. A könyvet a webre alkalmazott elérhetőségi szabványok (WCAG, 508) részletes taglalása zárja, paragrafusonként hivatkozva a könyv megfelelő pontjára, ahol az adott szempont már fel lett dolgozva. Noha elsősorban a helyes hozzáállásra sarkall Jeremy, többek között a CSS 3 audionális aspektusait, illetve számos webes felületünk akadálymentességét vizslató eszközt is bemutat, amelyek nagyságrendekkel praktikusabb felhasználást tesznek lehetővé, mint a fejlesztők körében igen népszerű Web Developer Firefox-kiterjesztés.
A Design Accesssible Web Sites visszatérő gondolata az it's just their web, we're building on it. Az akadálymentesség (accessibility) megadja a lehetőséget, hogy a legszélesebb spektrum felé tegyük elérhetővé weblapunkat, webalkalmazásunkat, azok számára is ugyanazt nyújtsuk, akik fogyatékkal – angol terminussal élve disability-vel – élnek. A problémát azonban jobban segíti megérteni, ha egy másik fordítását vesszük kölcsön az idegen kifejezésnek; disability mint képesség hiány. Ez ugyanis rögvest sejtetni engedi, hogy nem csupán humán eredetű (színtévesztés, csökkent látási képesség, siketség satöbbi), hanem gépi képességbeli hiányosságra is fel kell készíteni az alkalmazásunkat.
A web széles körű felhasználási formái kapcsán számolnunk kell a használt hardver teljesítményével (régi PC-k, tenyérgépek), az internetkapcsolat sebességével (könyvtár, nyilvános WiFi szóró), az akár egészen kisméretű kijelzőjű mobileszközökkel, esetlegesen a hangkártya fizikai hiányával (kávézó, munkahely), vagy egyszerűen a nem telepített megfelelő böngésző bővítményekkel. Emellett teljes körű gépi felszereltség esetén is könnyen elképzelhető, hogy kívánatos volna, ha a videotartalmaknak legalább szöveges kivonatát olvashatnánk, hogy eldönthessük, valóban érdekel-e minket az adott anyag, de az is lehet, hogy például a munkahelyünkön egyszerűen nincs mód video megtekintésére.
Az akadálymentesség nem azt takarja, hogy kidobunk egy sötét alapon sárga betűs "vakbarát" oldalt, amely noha csökkentett funkcionalitású, de legalább van, hanem ha már tervezés során figyelmet szentelünk az elérhetőség kérdésének, a fejlesztés során pedig folyamatosan teszteljük alkalmazásunk viselkedését különféle képességek hiányában, igen kevés többlet ráfordítás mellett jelentős százalékú látogatónknak tesszük tartalmasabbá a böngészését. Mi vagyunk a házigazdák, ők a vendégeink, így hát legyünk jó házigazdák. S hogy hogyan érhetjük el ezt, ebben segít Jemery J. Sydik Design Accessible Web Sites című könyve.
A könyv befejeztével egyedül egy átfogó esettanulmányt hiányoltam belőle, amely az ismertetett szempontok szerint górcső alá venne egy meglévő felületet, rávilágítana a hiányoságokra, s egyúttal tálalási javaslatokat dolgozna ki azok megoldására - de talán ez már egy másik könyv is lenne.
