ugrás a tartalomhoz

Beszámoló a második Weblabor szakmai találkozóról

Hojtsy Gábor · 2004. Nov. 7. (V), 21.22
Legnagyobb örömünkre egyre népszerűbbek szakmai találkozóink. Második találkozónk elég interaktívra sikerült, meg tudtuk vitatni a web jövőjével kapcsolatos nézeteinket, böngésző preferenciáinkat is. Elsőként Bártházi András (Boogie) beszélt az XHTML előnyeiről és hátrányairól, azaz inkább a résztvevőket buzdította a vélemény nyilvánításra, mely igen jól alakult. Másodikként Károly György Tamás (kgyt) mutatta be a testvérével készített böngésző cikkük kapcsán végzett sebességmérésék eredményeit, és osztotta meg velünk érdekes tapasztalatait.

András röviden ismertette az XHTML mögött álló történelmet, majd az XHTML közhiedelem szerinti tulajdonságait gyűjtötte össze a résztvevők aktív bekapcsolódásával. Ezután a jellemzők egyenkénti vitája zajlott, mely során jó részüket elvetettük, és így meg tudtuk határozni, hogy ténylegesen miben hoz újat és jót az XHTML. Nem volt elkerülhető az eszköztámogatás szempontjainak figyelembe vétele, és a különböző kifejezések értelmezésének eltérései, melynek mentén sok esetben nem alakult ki teljes egyetértés. András végül egy olyan kódrészletet is ismertetett, mely lehetővé teszi XHTML oldalak megfelelő MIME típussal történő kiszolgálását, illetve amennyiben ezt a kliens nem tudja fogadni, akkor HTML tartalom megfelelő MIME típusú visszaadását.

Károly György Tamás egy alapos mérés eredményeit ismertette, melyben a három képességeiben piacvezető böngésző, a Konqueror, a Mozilla Firefox és az Opera sebességeit hasonlították össze különböző weboldalak letöltésekor Károly Márk Miklóssal. Megállapították, hogy egy mérési eredmény készletből kiindulva a különböző statisztikai módszerekkel más-más böngésző hozható ki abszolút győztesként. Három módszert mutatott, melyek a három különböző böngészőt kiáltották ki győztesnek. Ez azt jelenti, hogy ha sebességük szerint szeretnénk böngészőt választani, akkor lehetetlen feladatot vállaltunk magunkra.

Az előadások helyszínét ezúttal is a Pentaschool Oktatási Központ biztosította. Innen a résztvevők kemény magjával tovább folytatuk a beszélgetést egy vendéglátóipari egységben, ahol több érdekesség kiderült a használt szerkesztőprogramokon, kedvelt együtteseken és zenei képzettségeken is túl.

Az előadóterem

A találkozó résztvevői

András forráskódot mutat be

A Weblaboron is ajánlott néhány könyv

 

A képekért köszönet slinknek.
 
1

Forráskód

Bártházi András · 2004. Nov. 7. (V), 21.30
Az előadásomban bemutatott forráskód:

<?
$charset = "iso-8859-2";

function fix_xhtml_code($buffer) {
  return (preg_replace("!\s*/>!", ">", $buffer));
}

if (stristr($_SERVER["HTTP_ACCEPT"],"application/xhtml+xml")) {
  $mime = "application/xhtml+xml";
  $header = "<?xml version=\"1.0\" encoding=\"$charset\" ?>\n" .
            "<!DOCTYPE html PUBLIC \"-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN\" ".
              "\"http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd\">\n".
            "<html xmlns=\"http://www.w3.org/1999/xhtml\" xml:lang=\"en\" lang=\"en\">\n";
 } else {
  $mime = "text/html";
  ob_start("fix_xhtml_code");
  $header = "<!DOCTYPE html PUBLIC \"-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN\" ".
              "\"http://www.w3.org/TR/html4/loose.dtd\">\n".
            "<html lang=\"en\">\n";
}

header("Content-Type: $mime;charset=$charset");
header("Vary: Accept");
print $header;
?>
Használata elég egyszerű, ki kell menteni egy .inc fájlba, majd ezt a fájlt minden PHP oldal elején be kell includeolni. Van egy pár hiányossága viszonylag bonyolultabb oldalak esetén, de a Firefox.hu oldalon minden gond nélkül működik. Az oldalnak tényleg XHTML validnak kell lennie, különben a böngésző elszáll hibával.

A kód a Keystone weblapról származik, nagyon kicsit egyszerűsítettem rajta. Az előadásból várható egy cikk, de még megbecsülni sem tudok egyelőre, hogy mikor...

-boogie-
2

Meta

Török Gábor · 2004. Nov. 7. (V), 22.12
Szia,

XHTML szolgáltatás esetén a <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"> bejegyzésekkel mizújs?


--
slink
http://blog.lxp.hu/
3

Szerintem gáz

Hojtsy Gábor · 2004. Nov. 8. (H), 00.25
Itt is a jó tartalom típust kellene megadni, vagy el kellene hagyni, ha megfelelő HTTP fejlécet küld a szerver.
4

nem.

bbalint · 2004. Nov. 8. (H), 07.40
ez a <meta> tag csak akkor kell, ha HTML oldalakat csinálasz; HTML esetén nem szükséges, mivel: az XHTML is XML dokumentum, aminek a prolog-jában (<?xml ... ?>) már definiálva van a karakterkészlet, ezért az XHTML/XML képes böngészők azt fogják alapul venni.

persze mindez csak akkor igaz, ha valódi XHTML dokumentumokat csinálasz, application/xhtml+xml média típussal ...

bbalint
11

HTML -> XHTML

kgyt · 2004. Nov. 12. (P), 00.25
Gondolom a link szövege helyesen:
XHTML esetén nem szükséges

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
5

Fejléc

Bártházi András · 2004. Nov. 8. (H), 07.55
Az első header() kiteszi a karakterkészletet, illetve az XML fejlécbe is bekerül, ha XHTML-ről van szó. Ha valamiért az oldalon is van egy ilyen meta, akkor legjobb tudásom szerint a header() az erősebb. A meta-ra nincs szükség.

-boogie-
6

meta ...

bbalint · 2004. Nov. 8. (H), 09.05
a szabvány aszonnya, hogy a fejlécben megadott kódolás a legerősebb, aztán az XML prolog, HTML dokumentumoknál pedig az említett <meta> tag.
(a magam részéről) amikor HTML-et csinálok/generálok, olyankor kiteszem ezt a megfelelő <meta> tag-et ...

bbalint
7

Indokolt

Hojtsy Gábor · 2004. Nov. 8. (H), 10.35
Azért is indokolt a kérdés, mert a példaként hozott firefox.hu XHTML esetén is kiírja ezt a metát, ami így nem korrekt.
8

-ság-ok és -ség-ek

Bártházi András · 2004. Nov. 8. (H), 10.37
Aki ott volt az előadáson, az tudja, hogy mik ezek, röviden annyi, hogy összegyűjtöttünk sok -ság és -ség-re végződő szót, s ezeket osztályoztuk, hogy mennyire jobb az XHTML ezekben, mint a HTML. Voltak semlegesek, illetve olyanok, melyekben jobb, s melyekben rosszabb az XHTML - vegyesen. Mivel ez egy beszélgetés eredménye volt, s nem készítettem jegyzetet, ezért a végeredményt nem tudom bemutatni, de íme itt vannak azok a szavak, melyeket előre összegyűjtöttem:
  • kiterjeszthetőség
  • tömörség
  • validság
  • támogatottság
  • kódolhatóság
  • olvashatóság
  • struktúráltság
  • szigorúság
  • fegyelmezettség
  • rugalmasság
  • feldolgozhatóság
  • gyorsaság
  • királyság
  • hatékonyság
  • felhasználóbarátság
  • vakbarátság
  • hordozhatóság
  • szabványosság
  • hozzáférhetőség
  • tisztaság
-boogie-
9

Jegyzet

Bártházi András · 2004. Nov. 8. (H), 10.52
Most látom, hogy valaki volt olyan ügyes, s lejegyzetelte a én papíromra a beszélgetés során felmerült szavakat, a beszélgetés eredményét is... :) Íme:
  • kiterjeszthetőség ++
  • tömörség -
  • validság 0
  • támogatottság --
  • kódolhatóság 0
  • olvashatóság 0
  • struktúráltság 0
  • szigorúság ++
  • fegyelmezettség ++
  • rugalmasság 0
  • feldolgozhatóság ++
  • gyorsaság 0
  • királyság ++
  • hatékonyság 0
  • felhasználóbarátság 0
  • vakbarátság 0
  • hordozhatóság ++
  • szabványosság 0
  • hozzáférhetőség 0
  • tisztaság ++
  • szépség ++
  • keresőmotorbarátság 0
  • korszerűség ++
  • jövőbemutató(ság) ++
  • hozzáférhetőség 0
  • formázhatóság 0
  • indexelhetőség 0
  • kötöttség ++
  • platformfüggetlenség 0
  • (XML) beágyazhatóság ++
A jelölésekről: ++ az XHTML szabványra jellemzőbb, -- a HTML szabványra jellemzőbb, 0 független az XHTML-HTML összehasonlítástól, s - egy kicsit jellemzőbb az XHTML-re, de körülménytől függ. Néhány szó mögött sokmindent lehet érteni, az ott helyben kiválasztott jelentés szerint osztályoztuk.

Aki lejegyzetelte a szavakat, az jelentkezzen! ;)

-boogie-
10

Bevallom

Hojtsy Gábor · 2004. Nov. 8. (H), 11.15
Én voltam. De fotóban is megőrizték páran szerintem.